2008. november 14., 16:252008. november 14., 16:25
A következő két évben a vállalkozások 1 400 milliárd forint közvetlen támogatáshoz juthatnak, amely döntő részben az uniós források átcsoportosításával valósul meg – jelentette ki Bajnai Gordon magyar fejlesztési és gazdasági miniszter a Parlamentben rendezett csütörtöki gazdasági csúcson. A pénzügyi gazdasági válság miatt a vállalkozások kevesebb hitelhez jutnak, elvesznek a munkahelyek és beszűkülnek a piacok, a válságkezelésnek ezeket a problémákat kell orvosolnia – mondta a gazdasági miniszter. A kis- és középvállalkozások gazdaságélénkítési programja 2 300 exportőr vállalkozás számára jelent közvetlen támogatást, hitelgaranciát és kamattámogatást – jelezte Bajnai Gordon, kiemelve, hogy 2009-től automatikus pályázat keretében 50 millió forint támogatás nyerhető el. Általánosságban Bajnai Gordon kitért arra, hogy a válságkezelésben a munkahelyek megtartását kell ösztönözni, a piacokat kell újra beindítani. „Pénzt kell adni a vállalkozóknak” – jelentette ki.
A gazdasági miniszter kitért arra, hogy növelik a vállalkozások támogatásának intenzitását, amely a leghátrányosabb térségekben elérheti a 70 százalékot is, továbbá akár 40 százalékos előleget fizetnének ki a vállalkozásoknak az elnyert pályázati pénzből, a pályázóval szembeni elvárást csökkentenék. Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint aki szembe akar menni a pénzügyi és gazdasági válsággal, annak szembe kell mennie a politikai ellenségképzés gyakorlatával, a kormányfő ezért az általa kezdeményezett gazdasági csúcs résztvevőitől azt kérte, először mindenki magának tegye fel a kérdést, hogy hol rontotta el.
Matolcsy György, a Fidesz szakpolitikusa hétpontos növekedési javaslatcsomagot ismertetett. Elmondta, hogy jónak tartja a Bajnai Gordon gazdasági miniszter által említett lépések irányát, de szerinte ma már politikai fordulat nélkül nem lehet hiteles gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtani.
A gazdasági csúcson részt vevő vállalkozói érdekképviseletek, feltételekkel ugyan, de támogatták a Bajnai által ismertetett támogató programot, hangsúlyozva, hogy hosszú távú megoldást csak a reformok jelenthetnek. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint a béreken spórolni „életveszélyes” dolog, mert azzal leértékelődik a magyar munka. A csúcsot követő értékelésekben a piaci elemzők jónak nevezték a válságból való kilábalásra tett javaslatokat, így a kis- és középvállalkozások támogatását, valamint az euróövezethez való csatlakozás előszobájának tartott, ERM-II. árfolyamrendszerbe történő belépést is.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok