
Az ígéret szép szó, és semmi több. A jelek szerint az idei költségvetésből nem futja az Erdély-Moldva sztrádára
Fotó: Facebook/Catalin Urtoi
A Pro Infrastruktúra Egyesület szerint távolról sem elég a kormány által sztrádaépítésre előirányzott pénzösszeg. A legoptimistább forgatókönyv szerint is alig több, mint 60 kilométerrel bővülhet az autópálya-hálózat.
2019. február 05., 19:042019. február 05., 19:04
Nem irányzott elő elegendő pénzt a kormány a 2019-es évi állami költségvetés tervezetében a megkezdett autópálya-építések folytatására – kongatta meg a vészharangot az infrastrukturális projekteket árgus szemekkel követő Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mint a civilek Facebook-bejegyzésükben rámutatnak,
– az előbbi befejezéséhez szükséges pénz alig egyharmada áll szerintük rendelkezésre, míg utóbbinál csak az összeg negyede. Holott – teszik hozzá – a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR) igazgatója, Narcis Neaga nemrég azt ígérte, hogy 2019-ben átadják a forgalomnak a Sebes–Torda-sztráda 1-es és 2-es szakaszát, és az észak-erdélyi autópályából is elkészül az Aranyosgyéres–Maroskece-, illetve a Maroskece–Radnót-szakasz.
„A CNAIR által közölt jelentésekből és a most közzétett büdzsé számait nézve azt látjuk, hogy az Aranyosgyéres–Maroskece–Radnót-szakaszra áfával együtt 462 millió lej szükséges, hogy mindkét szerződés 100 százalékban megvalósuljon. Mennyit utal ki a kormány? Alig 164,4 millió lejt (35,6%) az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Bors közötti teljes hosszára (még vannak más kisebb szakaszok, amelyek elméletileg pénzt fognak emészteni)” – irányítják rá a figyelmet az egyesület szakértői. Kitérnek a terepen tapasztalt „nyers valóságra” is, ami szerint a Straco által épített Gyéres–Kece-szakasz megvalósítása jelenleg 19 százalékos, úgy, hogy tavaly a munka alig 13 százalékát sikerült a vállalkozásnak elvégeznie. Az Astaldi valamivel jobban áll a Kece és Radnót közötti szakasszal, 58 százalékkal ugyanis végeztek. A szakemberek szerint a Szászsebes–Gyulafehérvár–Nagyenyed-sztrádához 660 millió lejre lenne szükség, ellenben csak 160 milliót utaltak ki.
A Pro Infrastruktúra Egyesület szerint
„A többi csak ígéret a naivoknak, ordas félretájékoztatás, óriási hazugság” – szögezik le.
Közben sokan azt róják fel a szociálliberális koalíciónak, hogy egyetlen lejt sem utalt ki a büdzsé tervezetében az Egyesülésről elnevezett, Marosvásárhely–Jászvásár-sztrádára. A kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) Iaşi megyei szervezetének tegnapi közleménye viszont biztosra veszi, hogy lesz pénz, csak ezt egy önálló cikkelybe foglalják bele a költségvetési törvényben, a beruházás ugyanis szerepel a CNAIR fejlesztési tervében.
A költségvetés tervezete amúgy továbbra is arra vár, hogy a kormány elfogadja, majd a parlament elé terjessze megvitatásra és elfogadásra, és úgy tűnik, a folyamat tovább nyúlik, kiszivárgott információk szerint ugyanis a Dăncilă-kabinet az előzetes bejelentésekkel ellentétesen nem kedden, hanem pénteken tűzi napirendre a jogszabályjavaslatot.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) meghirdette a versenytárgyalást Medgyes 8,5 kilométeres körgyűrűjének megtervezésére és kivitelezésére a közbeszerzési online platformon (SICAP). A szerződés 30 hónapos futamidejű lesz, amiből 6 hónap a tervezés és 24 hónap az építkezés. A kivitelezőnek legalább 36 hónap garanciát kell vállalnia az elvégzett munkálatokért – közölte a CNAIR. A projekt becsült költsége áfa nélkül 125 739 114 lej.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
szóljon hozzá!