
Fotó: Agerpres
2010. szeptember 14., 13:092010. szeptember 14., 13:09
Meghatározatlan időre sztrájkba lépnek szeptember 27-én a köztisztviselők – jelentette be tegnap Sebastian Oprescu, a Köztisztviselők Országos Szakszervezetének (SNFP) vezetője, aki szerint „a köztisztviselő éhes és eladósodott”. Oprescu elmondta, a SNFP mintegy 34 ezer tagja szünteti be a munkát szeptember 27-én.
A sztrájkolók Oprescu szerint többek között a 25 százalékos bércsökkentés megszüntetését, az elbocsátások leállítását és a köztisztviselők jogi védelmének biztosítását követelik. A sztrájk tekintetében azonban korántsem teljes az egyetértés a közalkalmazotti érdekvédelmi szervezetek között: Vasile Marica, a Sed Lex szakszervezet elnöke szerint a SNFP nem szervezhet országos sztrájkot, mivel nem reprezentatív szervezet.
Marica közölte, a SNFP ellen adósságai miatt éppen végrehajtás zajlik, s ráadásul csupán kevesebb mint 2100 tagja van, és a Sed Lex már csak azért sem csatlakozhat a meghirdetett sztrájkhoz, mert egy ilyen tiltakozó akció megszervezéséhez legalább másfél hónap szükséges. Marica ugyanakkor beismerte, hogy a Sed Lex vezetőségének hétfői tanácskozásán arra a következtetésre jutottak, hogy a továbbiakban csakis a sztrájk jöhet szóba tiltakozási formaként, mivel a tüntetések és a nagygyűlések semmilyen eredményt nem hoznak.
„Oprescu meghallotta tőlünk hétfőn, hogy úgy döntöttünk: többé nem megyünk az utcára tömegtüntetéseket rendezni, ezt követően állt elő a sztrájkról szóló bejelentéssel. Ő azonban nem rendelkezik kellő erővel, egyetlen intézményt sem tud megbénítani, mivel az emberek nem támogatják” – mondta Marica.
Sebastian Oprescu SNFP-vezér mindezek ellenére elmondta, elképzelhető, hogy a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége is csatlakozik az általános sztrájkhoz. „Ha sikerül öszszehangolni a cselekvést más szakszervezetekkel is, előrehozhatjuk szeptember 22-re az általános sztrájk kezdetét, amikor nagygyűlés lesz a fővárosban, de mi többé nem veszünk részt tüntetéseken és nagygyűléseken, mivel a tiltakozásnak ezek a formái eddig nem vezettek eredményre” – mondta Sebastian Oprescu.
Elmondta, az általános sztrájk megbénítja 350 központi és helyi közintézmény tevékenységét, köztük a pénzügyőrségét, a munkaügyi felügyeletét, a fogyasztóvédelemét, az átvilágító testületét (CNSAS), a külügyminisztériumét, a gazdasági minisztériumét, a közlekedési minisztériumét és a környezetvédelmi hatóságét. A SNFP vezetője szerint a köztisztviselők felének a havi bére 600–700 lej.
Tiltakozásra készülnek egy másik szakszervezeti szövetség tagjai is: a CNSLR-Frăţia szeptember 22-én készül több mint 20 ezer résztvevővel nagygyűlést és felvonulást tartani Bukarestben – jelentette be Marius Petcu, a szövetség elnöke. Petcu elmondta, úgy döntöttek, hogy ugyanazon a napon, szeptember 22-én rendeznek nagygyűlést és tiltakozó felvonulást, amelyen a Sanitas szakszervezeti szövetség, és hogy a többi szakszervezeti szövetségnek is javasolták, hogy közösen szervezzék a tiltakozást.
„Várom a kollégákat a többi szakszervezetből. Végső soron harcunk célja nem a CNSLR-Frăţia-tagok követeléseinek teljesülése, hanem az összes romániai alkalmazott érdekeit szolgálja. Nem tudom, hogy szeptember 22. miért nem felel meg a többi szakszervezeti szövetségnek” – mondta Petcu. Szerinte a szakszervezeti vezetők közti nézeteltéréseknek nem kellene a szakszervezeti tagok érdekei ellen dolgozniuk.
Petcu azt is elmondta, a szeptember 22-i nagygyűléssel jelezni kívánják, hogy többé nem fogadják el „a csak az alkalmazottak és egyszerű emberek vállára nehezedő” válságpolitikát. A szakszervezeti vezető szerint, ha tiltakozásuk szeptember 22. után is eredménytelen lesz, „polgári jellegű akciót” kezdeményeznek, amelynek keretében Románia összes elégedetlen polgárát tiltakozásra hívják. A szakszervezetek legalább 750 lejes országos minimálbért, a 2009-es bérszinthez való viszszatérést, az elbocsátások leállítását, a munkatörvénykönyv jelenlegi formájának megtartását, valamint az ágazati szintű tárgyalások megszüntetésére irányuló kezdeményezés leállítását kérik.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.