Sztrájkhullám Európában

A sztrájkolók az összesen 173 milliárd eurós nemzetközi pénzügyi mentőcsomag fejében a hitelezők által követelt súlyos megszorító intézkedések ellen tiltakoznak, azelőtt, hogy a jövő héten ismét Athénbe érkeznek az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői, hogy áttekintsék a szükségprogram állását. A mostani az elmúlt három évben a harmincadik általános sztrájk Görögországban.

Az EU tagországai közül Görögországban a legnagyobb a munkanélküliség. Az állástalanok aránya novemberben elérte a 27 százalékot, és az előrejelzések szerint az év végéig 30 százalékra emelkedik. Különösen riasztó a helyzet a 15-24 éves korosztály körében, ahol a munkanélküliség 61,7 százalék, és növekszik. A drasztikus bércsökkentések miatt a görögök vásárlóereje az utóbbi három évben a felére esett a GSEE görög szakszervezet munkaügyi intézetének tanulmánya szerint. A minimálbér az idén bruttó 751 euróról 586 euróra zuhant. Az intézet szerint a legújabb megszorító csomag következtében az átlagjövedelem a 2011. évi 25 740 euróról 15-17 ezer euróra esik.

Tiltakozások Németországban

Több mint száz járatot töröltek eközben tegnap a hamburgi repülőtéren amiatt, hogy a biztonsági személyzet ismét sztrájkot kezdett. A Verdi szakszervezet felhívására egyébként már a múlt héten is volt két napig tartó sztrájk Hamburg, Köln/Bonn és Düsseldorf repülőterén, de az akciót beszüntették a hétvégére, hogy teret adjanak a bérkövetelésekről szóló tárgyalásoknak. Ezek azonban nem jártak eredménynyel. A hamburgi repülőtéren 600 biztonsági ember dolgozik egy cég megbízásából. A Verdi azt akarja elérni, hogy a repülőtéri biztonsági szakma mintegy 15 ezer dolgozója Németország-szerte a jelenlegi 11,80 eurós órabér helyett 14,50 eurót kapjon.

A német közszolgálati szférában is olyan szintű az elégedetlenség, hogy sztrájksorozatba kezdtek hétfőn – a bértárgyalásokon előterjesztett követeléseknek elsőként a tanárok adtak nyomatékot munkabeszüntetéssel Berlinben. A német főváros 800 iskolája közül hétfőn 200-ban tartottak egész napos figyelmeztető sztrájkot. Az akcióban több mint háromezer tanár és nevelő vett részt. A közszolgálati dolgozók 6,5 százalékos fizetésemelést és a munkakörülmények javítását követelik a bértárgyalásokon. A munkaadói oldal ezt nem fogadja el, de saját javaslatot egyelőre nem terjesztett elő, pedig a múlt héten már a tárgyalások második fordulóját bonyolították le.

Nem kérnek a megszorításokból a BBC-sek

Újságírósztrájk kezdődött eközben szintén hétfőn a BBC-nél a tervezett elbocsátások miatt. A 24 órás akciót a brit újságíró-szakszervezet (NUJ) hirdette meg, miután bejelentése szerint nem sikerült megállapodnia a BBC vezetésével a leépítések kérdésében. A BBC  ugyanis a költségtakarékosság és a minőség javítása jegyében öt év alatt hozzávetőleg kétezer fővel akarja csökkenteni a jelenlegi 23 ezres alkalmazotti létszámot és 20 százalékkal a vállalati kiadásokat.

Az NUJ főtitkára, Michelle Stanistreet a sztrájkot bejelentő nyilatkozatában az akciót a munkahelyek és a minőségi újságírás védelmével indokolta. A főtitkár szerint a BBC-alkalmazottakat felháborítják a felső vezetés által hozott rossz döntések, amelyek miatt tapasztalt, tehetséges újságírók megélhetése válik lehetetlenné. A sztrájk egyébként komoly fennakadásokat okozott a BBC hírműsoraiban. A BBC szóvivője nyilatkozatban kért elnézést a közönségtől a fennakadások miatt. Szavai szerint ugyanakkor a sztrájk sem változtat azon a tényen, hogy a BBC-nek jelentős megtakarításokat kell elérnie, és ez számos munkahely megszüntetésével is jár.