
Fotó: Agerpres
2011. augusztus 19., 08:112011. augusztus 19., 08:11
Spontán sztrájkba kezdett csütörtökön a csíkszeredai készruhagyár közel háromszáz alkalmazottja a nem megfelelő munkakörülmények és a fizetésmegvonások miatt. A 350 alkalmazott közül körülbelül háromszáz dolgozó nem indította el a gépeket, kimentek a gyár udvarára, a vezetőség ellen tiltakoztak, a rossz munkakörülményekre és az alacsony fizetésekre, a túlórák nem megfelelő kifizetésére panaszkodtak.
Elégedetlenségük nem új keletű, a sztrájkot azt váltotta ki, hogy júliusi fizetésükből hat százalékot levontak, ami legjobb esetben is az országos minimálbérnek megfelelő összeget eredményezett, pedig túlóráztak is. „Múlt hónapban heti három nap 12 órákat dolgoztunk, és nyomorfizetést kaptunk, hat százalékot is levontak a fizetésünkből, mert az igazgatónő azt mondja, késtünk az áru leadásával az ügyfeleknek. Hazugság, sőt a túlórákat 75 százalékban fizették ki” – panaszolta a sajtó képviselőinek az egyik sztrájkoló.
A dolgozó nők azt mondják, 35-37 Celsius-fokos hőmérsékleten dolgoznak, és „négy személynek egy üveg szódavizet” adnak. Ugyanakkor arról is beszéltek, hogy olyan is van, hogy naponta kétszer is megfordulnak a mentők a gyárkapuban, viszik a munkásnőket, akik elájulnak, mert szombaton és a hivatalos munkaszüneti napokon is dolgoznak, egy éve pedig az alkalmazottak nem vehették ki pihenőszabadságukat sem. Ugyanakkor azzal is elégedetlenek, hogy nem kapnak ételjegyeket, a fizetést késve utalják át, havi nettó keresetük legjobb esetben 600 lej körüli akkor, amikor van megrendelés, és az egész termelés exportra megy Franciaországba vagy Olaszországba.
Néhány órával a spontán tiltakozás megkezdése után a gyárkapun behajtott a vállalat igazgatójának kocsija, Tatiana Gabriela Ermilov azonban nem volt hajlandó szóba állni az újságírókkal, a tiltakozó munkásnőket azonban hiába próbálta meggyőzni, menjenek vissza a műhelyekbe.
A Hargita megyei munkaügyi felügyelőség képviselői a történtek kapcsán úgy nyilatkoztak, hogy a készruhagyár alkalmazottainak feljelentése nélkül nem járhatnak közben érdekükben, és nem is ellenőrizhetik a munkakörülményeket. „Az újságíróktól értesültünk arról, hogy milyen körülmények között dolgoznak a készruhagyárban. Sajnos nem tehetünk semmit, amíg nem kapunk írásbeni panaszt” – mondta Ileana Mocrei, a Hargita megyei munkaügyi felügyelőség főfelügyelő-helyettese.
Mint kiderült, a készruhagyár munkásai nem tartoznak szakszervezethez, amely kiállhatna jogaikért, de a munkaügy képviselője azt mondta, ez nem jelenthet akadályt, ugyanis a dolgozók többségi szavazattal kijelölhetik küldötteiket, akik elégedetlenségüket közvetítik a munkaügyi felügyelőkhöz. „Az, amiért ők tiltakoznak, egyértelműen sérti a munkatörvénykönyv előírásait, ezért küldötteiknek jelentkezniük kellene, vagy e-mailben is felsorolhatnák valamennyi gondjukat. Nincs amiért félniük, hiszen bennünket a törvény kötelez arra, hogy a hozzánk folyamodók személyazonosságát bizalmasan kezeljük” – fejtette ki Ileana Mocrei.
Lapzártánkig nem érkezett hír arról, hogy a részvénytársaság vezetősége megállapodásra jutott volna az alkalmazottakkal.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.