
Fotó: Agerpres
2011. augusztus 19., 08:112011. augusztus 19., 08:11
Spontán sztrájkba kezdett csütörtökön a csíkszeredai készruhagyár közel háromszáz alkalmazottja a nem megfelelő munkakörülmények és a fizetésmegvonások miatt. A 350 alkalmazott közül körülbelül háromszáz dolgozó nem indította el a gépeket, kimentek a gyár udvarára, a vezetőség ellen tiltakoztak, a rossz munkakörülményekre és az alacsony fizetésekre, a túlórák nem megfelelő kifizetésére panaszkodtak.
Elégedetlenségük nem új keletű, a sztrájkot azt váltotta ki, hogy júliusi fizetésükből hat százalékot levontak, ami legjobb esetben is az országos minimálbérnek megfelelő összeget eredményezett, pedig túlóráztak is. „Múlt hónapban heti három nap 12 órákat dolgoztunk, és nyomorfizetést kaptunk, hat százalékot is levontak a fizetésünkből, mert az igazgatónő azt mondja, késtünk az áru leadásával az ügyfeleknek. Hazugság, sőt a túlórákat 75 százalékban fizették ki” – panaszolta a sajtó képviselőinek az egyik sztrájkoló.
A dolgozó nők azt mondják, 35-37 Celsius-fokos hőmérsékleten dolgoznak, és „négy személynek egy üveg szódavizet” adnak. Ugyanakkor arról is beszéltek, hogy olyan is van, hogy naponta kétszer is megfordulnak a mentők a gyárkapuban, viszik a munkásnőket, akik elájulnak, mert szombaton és a hivatalos munkaszüneti napokon is dolgoznak, egy éve pedig az alkalmazottak nem vehették ki pihenőszabadságukat sem. Ugyanakkor azzal is elégedetlenek, hogy nem kapnak ételjegyeket, a fizetést késve utalják át, havi nettó keresetük legjobb esetben 600 lej körüli akkor, amikor van megrendelés, és az egész termelés exportra megy Franciaországba vagy Olaszországba.
Néhány órával a spontán tiltakozás megkezdése után a gyárkapun behajtott a vállalat igazgatójának kocsija, Tatiana Gabriela Ermilov azonban nem volt hajlandó szóba állni az újságírókkal, a tiltakozó munkásnőket azonban hiába próbálta meggyőzni, menjenek vissza a műhelyekbe.
A Hargita megyei munkaügyi felügyelőség képviselői a történtek kapcsán úgy nyilatkoztak, hogy a készruhagyár alkalmazottainak feljelentése nélkül nem járhatnak közben érdekükben, és nem is ellenőrizhetik a munkakörülményeket. „Az újságíróktól értesültünk arról, hogy milyen körülmények között dolgoznak a készruhagyárban. Sajnos nem tehetünk semmit, amíg nem kapunk írásbeni panaszt” – mondta Ileana Mocrei, a Hargita megyei munkaügyi felügyelőség főfelügyelő-helyettese.
Mint kiderült, a készruhagyár munkásai nem tartoznak szakszervezethez, amely kiállhatna jogaikért, de a munkaügy képviselője azt mondta, ez nem jelenthet akadályt, ugyanis a dolgozók többségi szavazattal kijelölhetik küldötteiket, akik elégedetlenségüket közvetítik a munkaügyi felügyelőkhöz. „Az, amiért ők tiltakoznak, egyértelműen sérti a munkatörvénykönyv előírásait, ezért küldötteiknek jelentkezniük kellene, vagy e-mailben is felsorolhatnák valamennyi gondjukat. Nincs amiért félniük, hiszen bennünket a törvény kötelez arra, hogy a hozzánk folyamodók személyazonosságát bizalmasan kezeljük” – fejtette ki Ileana Mocrei.
Lapzártánkig nem érkezett hír arról, hogy a részvénytársaság vezetősége megállapodásra jutott volna az alkalmazottakkal.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.