Sztrádaálmokat dédelgetnek a szenátorok, építkezésre kényszerítenék a kormányt a honatyák
Fotó: Pixabay
Első megkeresett kamaraként három autópálya megépítéséről szóló törvénytervezetet fogadott el szerdán a bukaresti szenátus néhány nappal azt követően, hogy az egész országban tiltakozó akciókat tartottak a sztrádaépítések megsürgetéséért.
2019. március 21., 09:242019. március 21., 09:24
2019. március 21., 09:312019. március 21., 09:31
A Bukarest–Brassó-, a Brassó–Bákó-, valamint a petei határátkelőtől induló, Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra–Suceava-nyomvonalon haladó északi autópálya megépítéséről szóló törvénytervezeteket fogadott el szerdán csaknem egyöntetűen a szenátus. A döntés viszont a képviselők kezében van, a felsőház az első megkeresett testület volt. A felsőház közlekedési bizottsága amúgy mindhárom kezdeményezést negatívan véleményezte, és elutasítást kérő jelentést továbbított a plénum elé, a honatyák viszont ezeket csaknem egyhangúlag elutasították.
A szenátus előbb a Népi Mozgalom Párt (PMP) törvénytervezetét fogadta el, amely előírja a Bukarest–Brassó-autópálya megépítését. A közlekedési bizottság elutasító jelentése ellenére valamennyi párt támogatta a kezdeményezést: 81 szenátor szavazott igennel, ketten pedig nemmel.
A jogszabályjavaslat szerint a jelen törvény hatálybalépését követő 60 napon belül, a közlekedési minisztérium javaslatára
A dokumentum szerint a részvénytárság neve A Bukarest–Brassó Autópálya Megépítéséért Országos Vállalat Rt. lenne. A jogszabályjavaslat szerint a kivitelezésre három év lenne a törvény hatálybalépése után.
A Brassó–Bákó-sztrádáról szóló törvény is átment később a szenátuson, a bizottsági elutasítás után a plénumban valamennyi politikai párt támogatta szavazatával a sztrádaépítéseket kötelezővé tevő kezdeményezést, és leszavazta a bizottsági jelentést.
A dokumentum szerint a projekt finanszírozását az állami költségvetésből, külföldi forrásokból és a 2019–2024-es költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós alapokból kell biztosítani.
Az északi autópálya a törvénytervezet szerint a petei határátkelőnél kezdődne, útvonala pedig a következő: Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra–Suceava. Ennek a jogszabálynak a kezdeményezői között is ott találunk valamennyi parlamenti pártot. A dokumentum szerint a projekt finanszírozását az állami költségvetésből, külföldi forrásokból és európai uniós alapokból kell biztosítani. A kivitelezésre négy év állna rendelkezésre a törvény hatálybalépését követően.
Mint ismeretes, nem ez az első eset, hogy a parlament törvényt alkot autópálya-építések megsürgetése érdekében. Tavaly novemberben döntéshozó kamaraként elfogadta a képviselőház a nagyromán egyesülésről elnevezett, A8-as jelzésű, Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya megépítéséről szóló törvényt – a jogszabályjavaslatot 261 képviselő támogatta szavazatával, ketten ellene voksoltak, öt honatya pedig tartózkodott. A megszavazott szövegtervezet szerint a sztráda megépítését a 2014–2020-as európai költségvetési ciklusban Románia rendelkezésére álló uniós forrásokból és román költségvetési pénzekből finanszíroznák, illetve magánbefektető bevonását sem zárják ki.
A közlekedési minisztériumnak ugyanis a jogszabály hatálybalépése után legtöbb harminc napon belül meg kellett volna hoznia a projekt magvalósításához szükséges intézkedéseket, konkrét előrelépés azonban nem történt az ügyben.
Ugyanakkor már a parlament döntése előtt a szaktárca egy olyan tanulmánnyal rukkolt elő, ami szerint a kormány az A8-asnál olcsóbbnak ígérkező, A13-as jelzésű, Brassó–Bákó-útvonalat részesítené előnyben a Keleti-Kárpátok átszelésére, állítólag azzal a hátsó szándékkal, hogy a forgalmat a magánbefektetők bevonásával megépítendő (még csak tervezett) Brassó–Bukarest koncessziós autópálya felé terelje. A Jászvásár–Marosvásárhely-autópálya hívei akkor leszögezték: Moldva „nemcsak a hegyeken akar átkelni”, hanem az európai úthálózathoz akar csatlakozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!