Sztrádaálmokat dédelgetnek a szenátorok, építkezésre kényszerítenék a kormányt a honatyák
Fotó: Pixabay
Első megkeresett kamaraként három autópálya megépítéséről szóló törvénytervezetet fogadott el szerdán a bukaresti szenátus néhány nappal azt követően, hogy az egész országban tiltakozó akciókat tartottak a sztrádaépítések megsürgetéséért.
2019. március 21., 09:242019. március 21., 09:24
2019. március 21., 09:312019. március 21., 09:31
A Bukarest–Brassó-, a Brassó–Bákó-, valamint a petei határátkelőtől induló, Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra–Suceava-nyomvonalon haladó északi autópálya megépítéséről szóló törvénytervezeteket fogadott el szerdán csaknem egyöntetűen a szenátus. A döntés viszont a képviselők kezében van, a felsőház az első megkeresett testület volt. A felsőház közlekedési bizottsága amúgy mindhárom kezdeményezést negatívan véleményezte, és elutasítást kérő jelentést továbbított a plénum elé, a honatyák viszont ezeket csaknem egyhangúlag elutasították.
A szenátus előbb a Népi Mozgalom Párt (PMP) törvénytervezetét fogadta el, amely előírja a Bukarest–Brassó-autópálya megépítését. A közlekedési bizottság elutasító jelentése ellenére valamennyi párt támogatta a kezdeményezést: 81 szenátor szavazott igennel, ketten pedig nemmel.
A jogszabályjavaslat szerint a jelen törvény hatálybalépését követő 60 napon belül, a közlekedési minisztérium javaslatára
A dokumentum szerint a részvénytárság neve A Bukarest–Brassó Autópálya Megépítéséért Országos Vállalat Rt. lenne. A jogszabályjavaslat szerint a kivitelezésre három év lenne a törvény hatálybalépése után.
A Brassó–Bákó-sztrádáról szóló törvény is átment később a szenátuson, a bizottsági elutasítás után a plénumban valamennyi politikai párt támogatta szavazatával a sztrádaépítéseket kötelezővé tevő kezdeményezést, és leszavazta a bizottsági jelentést.
A dokumentum szerint a projekt finanszírozását az állami költségvetésből, külföldi forrásokból és a 2019–2024-es költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós alapokból kell biztosítani.
Az északi autópálya a törvénytervezet szerint a petei határátkelőnél kezdődne, útvonala pedig a következő: Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra–Suceava. Ennek a jogszabálynak a kezdeményezői között is ott találunk valamennyi parlamenti pártot. A dokumentum szerint a projekt finanszírozását az állami költségvetésből, külföldi forrásokból és európai uniós alapokból kell biztosítani. A kivitelezésre négy év állna rendelkezésre a törvény hatálybalépését követően.
Mint ismeretes, nem ez az első eset, hogy a parlament törvényt alkot autópálya-építések megsürgetése érdekében. Tavaly novemberben döntéshozó kamaraként elfogadta a képviselőház a nagyromán egyesülésről elnevezett, A8-as jelzésű, Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya megépítéséről szóló törvényt – a jogszabályjavaslatot 261 képviselő támogatta szavazatával, ketten ellene voksoltak, öt honatya pedig tartózkodott. A megszavazott szövegtervezet szerint a sztráda megépítését a 2014–2020-as európai költségvetési ciklusban Románia rendelkezésére álló uniós forrásokból és román költségvetési pénzekből finanszíroznák, illetve magánbefektető bevonását sem zárják ki.
A közlekedési minisztériumnak ugyanis a jogszabály hatálybalépése után legtöbb harminc napon belül meg kellett volna hoznia a projekt magvalósításához szükséges intézkedéseket, konkrét előrelépés azonban nem történt az ügyben.
Ugyanakkor már a parlament döntése előtt a szaktárca egy olyan tanulmánnyal rukkolt elő, ami szerint a kormány az A8-asnál olcsóbbnak ígérkező, A13-as jelzésű, Brassó–Bákó-útvonalat részesítené előnyben a Keleti-Kárpátok átszelésére, állítólag azzal a hátsó szándékkal, hogy a forgalmat a magánbefektetők bevonásával megépítendő (még csak tervezett) Brassó–Bukarest koncessziós autópálya felé terelje. A Jászvásár–Marosvásárhely-autópálya hívei akkor leszögezték: Moldva „nemcsak a hegyeken akar átkelni”, hanem az európai úthálózathoz akar csatlakozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!