Fotó: Krónika
2008. július 10., 00:002008. július 10., 00:00
A nevetségesség határát súroló elképzelésnek tartja a pénzügyi szakértõk jelentõs része a Román Nemzeti Bank (BNR) által a napokban közvitára bocsátott, a hitelfelvételi feltételek megszigorítását célzó intézkedéscsomagot. Az elképzelés szerint a hiteligénylések esetében az ügyfeleket a jelenleginél sokkal szigorúbb szûrõn vezetnék keresztül. A szigorított ellenõrzés az eddig sok hitelintézet által alkalmazott módszert szeretné visszaszorítani, amely szerint sok esetben mesterségesen, akár a munkaadó által felnagyított jövedelmek alapján hagytak jóvá hiteleket. Ezt a laza hitelmegítélési gyakorlatot erõsítette meg többek között egy neve elhallgatását kérõ kolozsvári egyéni vállalkozó. „Muszáj volt drágább autót lízingelnem, mert a Dacia-képviseletnél benyújtott kérvényemet elutasították” – jelentette ki a Krónikának az illetõ, megjegyezve: a Renault- és a Dacia- képviseleteken az RCI Leasing szolgáltatásait ajánlják, ennek a cégnek az elemzõi pedig a vállalkozása nettó profitját vizsgálták meg. Ez alapján pedig arra a következtetésre jutottak, hogy túlságosan alacsony a jövedelme a finanszírozáshoz.
„Átsétáltam egy másik márkakereskedõhöz, amelyik a Þiriac Leasinggel mûködik együtt. Noha háromezer euróval drágább autót választottam, mint a Logan, mégsem adódott nehézség a lízingszerzõdés megkötésekor” – részletezte a vállalkozó. Elmondása szerint az ügynök kijelentette, nem is nézi a kiadásait, mert tudja, azokat csak azért vezette be, hogy kevesebbet adózzon.
A valós jövedelem
Ennek megfelelõen míg mostanig egyszerû jövedelmi nyilatkozatot kellett felmutatniuk, az intézkedések hatályba lépését követõen a bankok csak az adóhivatalnál bejelentett jövedelmet vehetik figyelembe, az elõzõ évi adóbevallási adatokat véve alapul. Emellett az összeg mellett a pénzintézeteknek joguk van még más jövedelmet is figyelembe venni ugyan, de ez nem haladhatja meg az adóhivatalban bejelentett havi kereset húsz százalékát. Egy másik, szintén a bankok által alkalmazandó szigorítás lenne, hogy kötelezõvé válik a munkakönyvben szereplõ adatok ellenõrzése, annak érdekében, hogy megállapítsák: a jövedelemre vonatkozó adatok valósak.
Szakértõi ellenkezés
A banki szakértõk jelentõs része nevetségesnek és eltúlzottnak tartja a BNR elképzelését. Egyes elemzõk egyenesen sztálinista módszerekrõl beszélnek. Benedek Levente, a Volksbank sepsiszentgyörgyi fiókjának igazgatója a Krónikának elmondta: a hitelek megítélésénél a jövedelem-ellenõrzést minden egyes bank maga kell hogy elvégezze, és saját belsõ szabályzatát kellene hogy megszigorítsa ezen a téren. „Nem valószínû, hogy egy ilyen adminisztratív lépés meghozza a kívánt eredményt, mivel beavatkozásnak minõsülhet a liberálisnak tekintett pénzügyi piacon” – magyarázta az igazgató. Benedek ugyanakkor úgy vélte, hogy akár adatvédelmi problémákkal is szembesülhetnek, tekintve, hogy az adóbevallások nyilvánosságra hozatalát bárki megtagadhatja, kivéve a közhivatalnokokat. Ennek az eljárásnak a meghonosítása ugyanakkor egy komoly információs rendszer kiépítését is feltételezi, de azt, hogy ebbe beleegyezzenek felsõ utasításra, nem lehet egy kereskedelmi banktól elvárni.
N. B. I.
Kolozs megye vezeti a jelzáloghitelek piacát
Közel egymilliárd lejnyi lakossági jelzáloghitelt hagytak jóvá az év elsõ négy hónapjában a Kolozs megyében kirendeltségeket mûködtetõ bankok, ami országos szinten a legmagasabb összeg. A szakértõk úgy vélik, hogy ez a tendencia folytatódik az új lakónegyedek elkészültével. Több hitelintézet ugyanakkor máris óvintézkedéseket tett a hitelmûveletek jóváhagyása terén. A lakossági eladósodottság jelenleg egy fõre esõ része Kolozs megyében közel másfél ezer euró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok