Szlovákiában is csökkent az exkommunisták nyugdíja, a térség több államával ellentétben Románia nem lép az ügyben

A törvény rajtuk kívül vonatkozik a titkosszolgálatok tagjaira, a csehszlovák kommunista párt központi bizottságának tagjaira és alkalmazottaira, illetve a titkosszolgálatokat felügyelőkre is. A beterjesztők érvelése szerint a kommunista rendszert így szolgáló személyek nemcsak jóval magasabb fizetést kaptak, mint az átlag, hanem különböző juttatásokban is részesültek, és ezért a nyugdíjuk jóval meghaladja a szlovákiai átlagnyugdíjak értékét.

Lengyelországban már 2017-ben a szlovákhoz hasonló döntést hoztak: az átlagnyugdíj szintjére csökkentették az egykori kommunista biztonsági apparátus mintegy 32 ezer volt tisztviselőjének nyugdíját. A nyugdíjcsökkentő törvény azokra vonatkozik, akik 1944 és 1990 között a belbiztonsági, a hírszerzési és az elhárítási szervek állományában dolgoztak, ezen belül a kommunista titkosrendőrség volt tagjaira, a korábbi határőrségnél szolgálók egy részére, valamint a tiszti iskoláknak az állami biztonsággal akkoriban együttműködő oktatóira és hallgatóira is.

A jogszabály hatálya alól a belügyminiszter „különösen indokolt esetekben” azokat a személyeket mentheti fel, akik az 1989-es rendszerváltás idején „rövid ideig teljesítettek szolgálatot”, illetve akik akkoriban „szabályosan, akár életüket kockáztatva is teljesítették feladataikat”.

Magyarországon nyolc évvel ezelőtt alkotmánymódosítással foglalták az alaptörvénybe, hogy a

Ennek értelmében 2013 nyarától nem folyósították augusztustól az egykori kommunista kitüntetése után járó nyugdíjpótlékát 142 korábbi pártfunkcionáriusnak.

Romániában eközben a legmagasabb nyugdíj haszonélvezője éppen egy volt kommunista ügyész, aki Colibași börtönének parancsnoka is volt. A hetvenes éveiben járó Gheorghe Bălășoiu jelenleg 78 634 lejt kap havonta, holott befizetett nyugdíjjáruléka révén „csak” 5205 lejre lenne jogosult, a többit különböző ráadások képezik az állam részéről.

A volt magas rangú kommunista funkcionáriusok nyugdíjának kérdése többször felmerült az utóbbi években bukaresti politikai körökben, de konkrét intézkedés nem történt ezekkel kapcsolatban.