Szijjártó Péter miniszter szerint a beruházásokkal lehet megvédeni a munkahelyeket
Fotó: Bálint Eszter
A magyar külpolitika szíve a nemzetpolitika – jelentette ki Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere kedden Nagyváradon, a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében megszervezett 2. Nagyváradi Gazdasági Konferencián, amelynek nyitányaként Cseke Attilával, Románia fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszterével a két állam által kínált pályázati lehetőségeket ismertették az egybegyűlt vállalkozókkal. Szijjártó bejelentett ugyanakkor egy új programot is, amelynek köszönhetően a határ innenső oldalán élők, vállalkozók is haszonélvezői lehetnek a Kelet-Magyarországon zajló autóipari beruházásoknak.
2023. május 09., 18:262023. május 09., 18:26
2023. május 09., 21:222023. május 09., 21:22
A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. nagyváradi regionális irodája, a Mathias Corvinus Collegium nagyváradi képzésközpontja, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság nagyváradi szervezete, valamint a Romániai Vállalkozásokért Egyesület a Nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota dísztermében szervezte meg a 2. Nagyváradi Gazdasági Konferenciát kedden. Az egybegyűlteket elsőként Böcskei László megyés püspök köszöntötte, hangsúlyozva, nem idegen egy püspöki palotától egy gazdasági konferencia, a gyönyörű barokk épületet megálmodó Patachich Ádám is a közösség szolgálatába állított intézményként képzelte el a palotát.
Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke eközben köszöntőjében azt emelte ki, hogy az immár 31. alkalommal megszervezett kulturális fesztivál, a Festum Varadinum kereteiben is van helye egy ilyen gazdasági konferenciának, hiszen „minden közösség sikeréhez hozzátartozik a vállalkozások sikere is”.
Első előadóként Cseke Attila fejlesztési miniszter azokat a területeket mutatta be az egybegyűlteknek, amelyeket az általa vezetett tárca menedzsel, azok kihívásaival és beruházási lehetőségeivel. Szó esett az Anghel Saligny programról, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében a fejlesztési tárca által kezelt projektekről. „Több ezer településen több ezer beruházás folyik. Iskolákat, kórházakat, utakat korszerűsítünk, műemléképületeket restaurálunk.
– fogalmazta meg a tárcavezető, aláhúzva: „a magyar közösségnek megéri, hogy az RMDSZ kormányon van”. „Közösségünk ügyei, Erdély fejlődése csak nekünk fontos. Nélkülünk az a sok ezer beruházás, amely közösségünket gyarapítja, amelyre a fejlesztési minisztérium biztosítja a finanszírozást, nem történhetne meg” – vélekedett a nagyváradi politikus.
Cseke Attila fejlesztési miniszter kiemelte az RMDSZ kormányzati szerepének fontosságát
Fotó: Bálint Eszter
Cseke a jóval kisebb összeggel működő, de a szívéhez nagyon közel álló bölcsődeépítési programról is értekezett, amelynek keretében 230 beruházásra van keret, s az első kisdedóvót már át is adták.
A miniszter ugyanakkor kiemelten beszélt a területrendezési kódexnek jelenleg a parlament előtt lévő tervezetéről is, amelynek egyik legfőbb előnyeként azt említette, hogy teljes mértékben digitalizálják az építési engedélyek kibocsátást. Ennek köszönhetően megszűnnek a sorbanállások, ráadásul a kisebb építkezések esetében már nem is fog kelleni engedély, hanem elég lesz benyújtani a műszaki terveket a helyi önkormányzathoz.
Szijjártó Péter előadását azzal indította, hogy olyan időszakot élünk meg, amelyet a gazdaságtörténeti tankönyvek majd sok-sok oldalon fognak taglalni. Hiszen soha nem fordult elő, hogy ilyen rövid idő alatt „kétszer is minden a feje tetejére álljon”, soha nem fordult elő, hogy az üzleti szférának ennyiszer mindent újra kellett terveznie.
Mint mondta, előbb a koronavírus-világjárvány, majd most a szomszédos országban kirobbant háború ilyen helyzet elé állított. A külgazdasági és külügyminiszter újfent hangsúlyozta, hogy a háború árát mindannyian megfizetjük, hiszen az egekben az infláció, drasztikusan megnövekedtek az energia- és az élelmiszerárak. „A brüsszeli szankciók előbb lábon, majd tüdőn lőttek minket” – fogalmazott a tárcavezető. Felrótta továbbá, „Európa elfogadta az amerikai kihívást”, hogy ki tud nagyobb segítséget nyújtani Ukrajnának.
Interreg: első körben 43 millió euróra lehet pályázni határon átnyúló programokra
Száz százalékban rendelkezésre állnak az európai uniós források a Magyarország és Románia közötti határ menti fejlesztéseket támogató, úgynevezett Interreg programhoz – közölte Szijjártó Péter Nagyváradon. A külgazdasági és külügyminiszter a határokon átnyúló együttműködést támogató program következő hétéves ciklusának megnyitásán kiemelte, hogy a világ újbóli blokkosodása közepette egyértelműen azt mutatják a magyar és román tapasztalatok, hogy a két ország annál sikeresebb, minél több közöttük az összekötettés. „Úgy tekintünk a köztünk lévő határra, mint egy kulturális és gazdasági kapocsra a két ország és a két nemzet között. A határ a mi szempontunkból összeköti gazdaságainkat és összeköti a román és magyar embereket” – tette hozzá a tárcavezető. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint 2021 és 2027 között összesen 56 milliárd forint (150 millió euró) fordítható ilyen fejlesztésekre a kulturális örökségvédelem, a turisztika, a természetvédelem, a katasztrófavédelem, az oktatás és az egészségügyi együttműködés terén. „Még májusban megtartjuk az első ülésünket, amelyen döntés születik az első pályázati felhívások kiadásáról. 43 millió euróra, 17 milliárd forintra lehet majd pályázni” – jelentette be Szijjártó. Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter ugyanakkor azt közölte, hogy négy romániai megye – Arad, Bihar, Szatmár és Temes –, illetve Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád-Csanád fejlődhet közel 176 millió euróból.
Ebben a kontextusban kell sikeresnek maradni – húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter. „A válságokra mi mindig magyar választ adtunk, és mindig erősebben kerültünk ki” – tette hozzá.
a 2022-es év pedig beruházási rekordot jelentett Magyarország számára, és ezt a rekordot 2023-ban most már egészen biztosan sikerül megdönteni.
Fotó: Bálint Eszter
A miniszter kiemelten beszélt az autóipari, ezen belül az elektromos autóipari beruházásokról, majd bejelentette: Magyarország és Románia közös gazdaságfejlesztési programot indít annak érdekében, hogy a kelet-magyarországi autóipari beruházásokból a határ túloldalán is profitálhassanak.
– húzta alá. Mint mondta, ennek érdekében Magyarország és Románia közös programot indít, hogy a beszállítói láncok fejlesztése határon átívelő módon történhessen, és az új beruházások beszállítói hálózata ne ismerjen határt.
– hangsúlyozta. Szijjártó Péter stratégiai érdeknek nevezte a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlődését, és üdvözölte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly 29 százalékos növekedéssel elérte a 12 milliárd eurót, ami rekordnak számít. Illetve tudatta, hogy Románia Magyarország harmadik legfőbb exportpiaca, és a román import is csúcsot döntött 2022-ben.
Fotó: Bálint Eszter
Szijjártó Péter ugyanakkor a nagyváradi rendezvényen megerősítette: folytatni fogják a sikerre vitt erdélyi gazdaságfejlesztési programot, amelynek keretében eddig 174 milliárd forint értékű beruházás valósult meg 88,5 milliárd forintos költségvetési támogatással.
– szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter. Konkrétumokat azonban nem említett.
A gazdasági konferencia folytatásaként kerekasztal-beszélgetést tartottak a vállalati finanszírozásokról Románia kormánya több RMDSZ-es államtitkárának a részvételével. Majd Vállalkozók őszintén címmel olyan üzletemberek vallottak életükről, vállalkozásukról, mint Darabont Sándor (Sadelli Kft.), Diószegi László (Diószegi Pékség), Nagy Károly ( Promelek XXI Rt.).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás