Szijjártó Péter miniszter szerint a beruházásokkal lehet megvédeni a munkahelyeket
Fotó: Bálint Eszter
A magyar külpolitika szíve a nemzetpolitika – jelentette ki Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere kedden Nagyváradon, a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében megszervezett 2. Nagyváradi Gazdasági Konferencián, amelynek nyitányaként Cseke Attilával, Románia fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszterével a két állam által kínált pályázati lehetőségeket ismertették az egybegyűlt vállalkozókkal. Szijjártó bejelentett ugyanakkor egy új programot is, amelynek köszönhetően a határ innenső oldalán élők, vállalkozók is haszonélvezői lehetnek a Kelet-Magyarországon zajló autóipari beruházásoknak.
2023. május 09., 18:262023. május 09., 18:26
2023. május 09., 21:222023. május 09., 21:22
A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. nagyváradi regionális irodája, a Mathias Corvinus Collegium nagyváradi képzésközpontja, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság nagyváradi szervezete, valamint a Romániai Vállalkozásokért Egyesület a Nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota dísztermében szervezte meg a 2. Nagyváradi Gazdasági Konferenciát kedden. Az egybegyűlteket elsőként Böcskei László megyés püspök köszöntötte, hangsúlyozva, nem idegen egy püspöki palotától egy gazdasági konferencia, a gyönyörű barokk épületet megálmodó Patachich Ádám is a közösség szolgálatába állított intézményként képzelte el a palotát.
Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke eközben köszöntőjében azt emelte ki, hogy az immár 31. alkalommal megszervezett kulturális fesztivál, a Festum Varadinum kereteiben is van helye egy ilyen gazdasági konferenciának, hiszen „minden közösség sikeréhez hozzátartozik a vállalkozások sikere is”.
Első előadóként Cseke Attila fejlesztési miniszter azokat a területeket mutatta be az egybegyűlteknek, amelyeket az általa vezetett tárca menedzsel, azok kihívásaival és beruházási lehetőségeivel. Szó esett az Anghel Saligny programról, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében a fejlesztési tárca által kezelt projektekről. „Több ezer településen több ezer beruházás folyik. Iskolákat, kórházakat, utakat korszerűsítünk, műemléképületeket restaurálunk.
– fogalmazta meg a tárcavezető, aláhúzva: „a magyar közösségnek megéri, hogy az RMDSZ kormányon van”. „Közösségünk ügyei, Erdély fejlődése csak nekünk fontos. Nélkülünk az a sok ezer beruházás, amely közösségünket gyarapítja, amelyre a fejlesztési minisztérium biztosítja a finanszírozást, nem történhetne meg” – vélekedett a nagyváradi politikus.
Cseke Attila fejlesztési miniszter kiemelte az RMDSZ kormányzati szerepének fontosságát
Fotó: Bálint Eszter
Cseke a jóval kisebb összeggel működő, de a szívéhez nagyon közel álló bölcsődeépítési programról is értekezett, amelynek keretében 230 beruházásra van keret, s az első kisdedóvót már át is adták.
A miniszter ugyanakkor kiemelten beszélt a területrendezési kódexnek jelenleg a parlament előtt lévő tervezetéről is, amelynek egyik legfőbb előnyeként azt említette, hogy teljes mértékben digitalizálják az építési engedélyek kibocsátást. Ennek köszönhetően megszűnnek a sorbanállások, ráadásul a kisebb építkezések esetében már nem is fog kelleni engedély, hanem elég lesz benyújtani a műszaki terveket a helyi önkormányzathoz.
Szijjártó Péter előadását azzal indította, hogy olyan időszakot élünk meg, amelyet a gazdaságtörténeti tankönyvek majd sok-sok oldalon fognak taglalni. Hiszen soha nem fordult elő, hogy ilyen rövid idő alatt „kétszer is minden a feje tetejére álljon”, soha nem fordult elő, hogy az üzleti szférának ennyiszer mindent újra kellett terveznie.
Mint mondta, előbb a koronavírus-világjárvány, majd most a szomszédos országban kirobbant háború ilyen helyzet elé állított. A külgazdasági és külügyminiszter újfent hangsúlyozta, hogy a háború árát mindannyian megfizetjük, hiszen az egekben az infláció, drasztikusan megnövekedtek az energia- és az élelmiszerárak. „A brüsszeli szankciók előbb lábon, majd tüdőn lőttek minket” – fogalmazott a tárcavezető. Felrótta továbbá, „Európa elfogadta az amerikai kihívást”, hogy ki tud nagyobb segítséget nyújtani Ukrajnának.
Interreg: első körben 43 millió euróra lehet pályázni határon átnyúló programokra
Száz százalékban rendelkezésre állnak az európai uniós források a Magyarország és Románia közötti határ menti fejlesztéseket támogató, úgynevezett Interreg programhoz – közölte Szijjártó Péter Nagyváradon. A külgazdasági és külügyminiszter a határokon átnyúló együttműködést támogató program következő hétéves ciklusának megnyitásán kiemelte, hogy a világ újbóli blokkosodása közepette egyértelműen azt mutatják a magyar és román tapasztalatok, hogy a két ország annál sikeresebb, minél több közöttük az összekötettés. „Úgy tekintünk a köztünk lévő határra, mint egy kulturális és gazdasági kapocsra a két ország és a két nemzet között. A határ a mi szempontunkból összeköti gazdaságainkat és összeköti a román és magyar embereket” – tette hozzá a tárcavezető. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint 2021 és 2027 között összesen 56 milliárd forint (150 millió euró) fordítható ilyen fejlesztésekre a kulturális örökségvédelem, a turisztika, a természetvédelem, a katasztrófavédelem, az oktatás és az egészségügyi együttműködés terén. „Még májusban megtartjuk az első ülésünket, amelyen döntés születik az első pályázati felhívások kiadásáról. 43 millió euróra, 17 milliárd forintra lehet majd pályázni” – jelentette be Szijjártó. Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter ugyanakkor azt közölte, hogy négy romániai megye – Arad, Bihar, Szatmár és Temes –, illetve Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád-Csanád fejlődhet közel 176 millió euróból.
Ebben a kontextusban kell sikeresnek maradni – húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter. „A válságokra mi mindig magyar választ adtunk, és mindig erősebben kerültünk ki” – tette hozzá.
a 2022-es év pedig beruházási rekordot jelentett Magyarország számára, és ezt a rekordot 2023-ban most már egészen biztosan sikerül megdönteni.
Fotó: Bálint Eszter
A miniszter kiemelten beszélt az autóipari, ezen belül az elektromos autóipari beruházásokról, majd bejelentette: Magyarország és Románia közös gazdaságfejlesztési programot indít annak érdekében, hogy a kelet-magyarországi autóipari beruházásokból a határ túloldalán is profitálhassanak.
– húzta alá. Mint mondta, ennek érdekében Magyarország és Románia közös programot indít, hogy a beszállítói láncok fejlesztése határon átívelő módon történhessen, és az új beruházások beszállítói hálózata ne ismerjen határt.
– hangsúlyozta. Szijjártó Péter stratégiai érdeknek nevezte a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlődését, és üdvözölte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly 29 százalékos növekedéssel elérte a 12 milliárd eurót, ami rekordnak számít. Illetve tudatta, hogy Románia Magyarország harmadik legfőbb exportpiaca, és a román import is csúcsot döntött 2022-ben.
Fotó: Bálint Eszter
Szijjártó Péter ugyanakkor a nagyváradi rendezvényen megerősítette: folytatni fogják a sikerre vitt erdélyi gazdaságfejlesztési programot, amelynek keretében eddig 174 milliárd forint értékű beruházás valósult meg 88,5 milliárd forintos költségvetési támogatással.
– szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter. Konkrétumokat azonban nem említett.
A gazdasági konferencia folytatásaként kerekasztal-beszélgetést tartottak a vállalati finanszírozásokról Románia kormánya több RMDSZ-es államtitkárának a részvételével. Majd Vállalkozók őszintén címmel olyan üzletemberek vallottak életükről, vállalkozásukról, mint Darabont Sándor (Sadelli Kft.), Diószegi László (Diószegi Pékség), Nagy Károly ( Promelek XXI Rt.).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
Továbbra is rossz hírek érkeznek a gépjárművezetők számára a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) területéről.
A TollRo útdíjfizetési platformon átmeneti működési zavarok léptek fel, és a műszaki csapatok a problémák kijavításán dolgoznak – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR).
A román gazdaság teljesítménye stagnált 2026 második negyedévében az előző három hónaphoz képest, az első félévben pedig 0,6 százalékkal csökkent éves összevetésben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
Első alkalommal indították be tesztüzemben az új marosnémeti hőerőmű első gázturbináját – jelentette be Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Országos ellenőrzéssorozatot indított a román adóhatóság a használtautó-kereskedelemben: az ATOM fedőnevű akció első szakaszában 35 gazdasági szereplő kerül górcső alá, amelyeknél több mint 38 millió euró értékű autókészletet azonosítottak.
Nem drágul a fűtés a küszöbön álló télen azoknak a háztartásoknak, amelyek fali gázkazánnal vagy távhővel fűtenek – ígéri Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár. A villamos energia ára viszont várhatóan körülbelül 20–22 százalékkal fog emelkedni.
A szeszes italok jövedéki adója túl magas, ez egy sikertelen kísérlet volt, amelynek következtében a feketepiac a fogyasztás több mint 40 százalékára nőtt – irányította rá a figyelmet a Spirits Románia.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás