Az alkalmazottak többsége nem meri visszautasítani a túlórázásra vonatkozó munkaadói felkérést
Fotó: Veres Nándor
Valamennyi, túlórára fogott alkalmazott után be kell ezentúl fizetnie a munkáltatónak az 1500 és 3000 lej közötti bírságot, amennyiben nem tartja be a többletmunkára vonatkozó szabályokat. A szakszervezet szerint az alkalmazottnak kellene eldöntenie, miként kompenzálja munkáltatója a túlórát.
Keményebben büntetik ezentúl a túlórára vonatkozó szabályok be nem tartását, a vonatkozó törvényt döntéshozó kamaraként szavazta meg a múlt héten a bukaresti képviselőház, így már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie, hogy megjelenhessen a Hivatalos Közlönyben, ezáltal hatályba léphessen. A frissen elfogadott jogszabály a 2003/53-as számú munkatörvénykönyv 260. cikkelyét módosítja, a fő változás pedig, hogy
A jelenleg érvényben lévő jogszabály anélkül szabja meg az 1500 és 3000 lej közötti bírságot a pluszmunkára vonatkozó előírások megszegése esetén, hogy figyelembe venné a túlórázó dolgozók számát. A módosítás viszont kimondja, hogy a bírság összege alkalmazottanként értendő. A tervezetet a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) néhány képviselője, valamint független törvényhozók nyújtották be.
„A munkaerőhiány miatt gyakorlattá vált, hogy a munkaadók inkább kifizetik a túlórát, mintsem kiadják szabadnap formájában, holott ezt csak kivételes esetben tehetnék meg” – osztotta meg a Krónikával tapasztalatait Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője. Kérdésünkre rámutatott,
„A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy mindenki a kivételhez folyamodik, mintsem a szabályt tartaná be” – szögezte le egyúttal a főfelügyelő. Kifejtette: a rendes munkaidős szerződés esetében a munkavállaló napi 8, heti 40 órát dolgozik. Ha a munkaadó úgy gondolja, hogy túlóráznia kell, mert például sürgősen be kell fejezni egy munkát, kérheti, hogy az alkalmazott maradjon bent tovább, de ez csak a munkavállaló beleegyezésével történhet meg.
A túlórákat ugyanakkor 30 napon belül ki kell adni fizetett szabadnap formájában, amennyiben pedig erre nincs lehetőség, ez a periódus további 30 nappal meghosszabbítható. Ha a két hónap alatt sem tudják biztosítani a szabadidőt, akkor engedi meg a törvény, hogy előzetes egyeztetés alapján ezeket az órákat a munkaadó kifizesse, s túlórákért nem adhat kevesebbet a fizetés órára visszaosztott 75 százalékánál. „A túlórák pénzzel történő kompenzálása nem a szabály, hanem a kivétel, ám sajnos a munkaerőhiány miatt mindenki inkább ezt a megoldást választja” – jelentette ki Ördög Lajos.
Egyébként gyakran adódnak viták a túlórák nyilvántartása kapcsán,
Ha az ellenőr azt tapasztalja, hogy a túlórák nincsenek naprakészen nyilvántartva, akkor feltételezi, hogy ezek nem szabályozott túlórák, és alkalmazhatja a hatályba lépő büntetést – mutatott rá a munkaügyi főfelügyelő. Szerinte amúgy nem nehéz kideríteni, ha visszaélnek a munkaadók a túlórával, hiszen az alkalmazottnak belépéskor és távozáskor is alá kell írnia a jelenléti ívet, abból kideríthető, naponta hány órát töltött a munkahelyén.
A szabályzatban az is szerepel, hogy amennyiben az alkalmazott 12 órát dolgozik, tehát négy órát túlórázik, kötelező módon 24 órát pihennie kell. Vagyis ha vasárnap délben megy haza, hétfőn reggel nem állhat munkába, csak leghamarabb hétfő délben. Az ellenőrzések során ezt is vizsgálják, bár erre is vannak kivételek, hiszen ha például veszélyt kell elhárítani, akkor lehet túlórázni, de kiskorúak semmilyen esetben nem dolgozhatnak többet.
Ugyanakkor vannak ágazatok, ahol további eltérések megengedettek, például az építőiparban – ahol télen kevesebb a munka – megegyezhet a munkaadó és a munkavállaló, hogy télen napi hat órát dolgoznak, nyáron napi tízet, és folyamatosan napi nyolc órára kapja a fizetést. Ördög Lajos szerint nem eltúlzott a javaslatban szereplő bírság, hiszen a feketemunkára már hasonló mechanizmus érvényes: valamennyi, feketén foglalkoztatott munkás után kiróják a pénzbüntetést.
Eközben a szakszervezetek úgy vélik, az alkalmazottnak kellene eldöntenie, miként kompenzálhatja munkáltatója a túlórát, és annak függvényében, hogy mire van nagyobb szüksége, kérhessen pénzt vagy szabadnapot. Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb Kovászna megyei szervezetének elnöke a Krónika megkeresésére kifejtette, nem jutott el hozzájuk olyan információ, hogy bárhol „erőszakkal” túlóráztatnák az alkalmazottakat, viszont arra van példa, hogy nem merik visszautasítani az erre vonatkozó felkérést.
– részletezte a szakszervezeti bizalmi. Hozzátette: bízik benne, hogy a munkáltatók többsége tisztességes, és valamilyen formában megegyeznek a munkavállalókkal.
Bong Vilmos amúgy azt mondja, a törvény szigorításával, a bírságok növelésével nincs gond, ám szerinte inkább a meglevő jogszabályok érvényesítésével, betartásával kellene foglalkozni. „A rengeteg csapnivaló törvény mellett sok jó is van, de ezek egy részét valamilyen érdekek mentén gyakran nem érvényesítik” – szögezte le Bong Vilmos.
Káros az egészségre a sok többletmunka
Az európai munkakörülményeket vizsgáló European Working Conditions Survey legfrissebb adatai szerint a romániai alkalmazottak 35 százaléka többet dolgozik heti negyven óránál. A legtöbb pluszmunkát a 35–49 év közötti munkavállalók végzik. A kimutatás szerint a többletmunkát végzők 15 százaléka állította, hogy egészségét negatívan befolyásolja a túlóra, 21 százalékuk szerint a túlórázás miatt már nincs energiájuk az otthoni feladatok ellátására, és 11 százalékuk szerint ez a helyzet oda vezetett, hogy nem tudtak eléggé figyelni a családjukra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!