Az alkalmazottak többsége nem meri visszautasítani a túlórázásra vonatkozó munkaadói felkérést
Fotó: Veres Nándor
Valamennyi, túlórára fogott alkalmazott után be kell ezentúl fizetnie a munkáltatónak az 1500 és 3000 lej közötti bírságot, amennyiben nem tartja be a többletmunkára vonatkozó szabályokat. A szakszervezet szerint az alkalmazottnak kellene eldöntenie, miként kompenzálja munkáltatója a túlórát.
Keményebben büntetik ezentúl a túlórára vonatkozó szabályok be nem tartását, a vonatkozó törvényt döntéshozó kamaraként szavazta meg a múlt héten a bukaresti képviselőház, így már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie, hogy megjelenhessen a Hivatalos Közlönyben, ezáltal hatályba léphessen. A frissen elfogadott jogszabály a 2003/53-as számú munkatörvénykönyv 260. cikkelyét módosítja, a fő változás pedig, hogy
A jelenleg érvényben lévő jogszabály anélkül szabja meg az 1500 és 3000 lej közötti bírságot a pluszmunkára vonatkozó előírások megszegése esetén, hogy figyelembe venné a túlórázó dolgozók számát. A módosítás viszont kimondja, hogy a bírság összege alkalmazottanként értendő. A tervezetet a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) néhány képviselője, valamint független törvényhozók nyújtották be.
„A munkaerőhiány miatt gyakorlattá vált, hogy a munkaadók inkább kifizetik a túlórát, mintsem kiadják szabadnap formájában, holott ezt csak kivételes esetben tehetnék meg” – osztotta meg a Krónikával tapasztalatait Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője. Kérdésünkre rámutatott,
„A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy mindenki a kivételhez folyamodik, mintsem a szabályt tartaná be” – szögezte le egyúttal a főfelügyelő. Kifejtette: a rendes munkaidős szerződés esetében a munkavállaló napi 8, heti 40 órát dolgozik. Ha a munkaadó úgy gondolja, hogy túlóráznia kell, mert például sürgősen be kell fejezni egy munkát, kérheti, hogy az alkalmazott maradjon bent tovább, de ez csak a munkavállaló beleegyezésével történhet meg.
A túlórákat ugyanakkor 30 napon belül ki kell adni fizetett szabadnap formájában, amennyiben pedig erre nincs lehetőség, ez a periódus további 30 nappal meghosszabbítható. Ha a két hónap alatt sem tudják biztosítani a szabadidőt, akkor engedi meg a törvény, hogy előzetes egyeztetés alapján ezeket az órákat a munkaadó kifizesse, s túlórákért nem adhat kevesebbet a fizetés órára visszaosztott 75 százalékánál. „A túlórák pénzzel történő kompenzálása nem a szabály, hanem a kivétel, ám sajnos a munkaerőhiány miatt mindenki inkább ezt a megoldást választja” – jelentette ki Ördög Lajos.
Egyébként gyakran adódnak viták a túlórák nyilvántartása kapcsán,
Ha az ellenőr azt tapasztalja, hogy a túlórák nincsenek naprakészen nyilvántartva, akkor feltételezi, hogy ezek nem szabályozott túlórák, és alkalmazhatja a hatályba lépő büntetést – mutatott rá a munkaügyi főfelügyelő. Szerinte amúgy nem nehéz kideríteni, ha visszaélnek a munkaadók a túlórával, hiszen az alkalmazottnak belépéskor és távozáskor is alá kell írnia a jelenléti ívet, abból kideríthető, naponta hány órát töltött a munkahelyén.
A szabályzatban az is szerepel, hogy amennyiben az alkalmazott 12 órát dolgozik, tehát négy órát túlórázik, kötelező módon 24 órát pihennie kell. Vagyis ha vasárnap délben megy haza, hétfőn reggel nem állhat munkába, csak leghamarabb hétfő délben. Az ellenőrzések során ezt is vizsgálják, bár erre is vannak kivételek, hiszen ha például veszélyt kell elhárítani, akkor lehet túlórázni, de kiskorúak semmilyen esetben nem dolgozhatnak többet.
Ugyanakkor vannak ágazatok, ahol további eltérések megengedettek, például az építőiparban – ahol télen kevesebb a munka – megegyezhet a munkaadó és a munkavállaló, hogy télen napi hat órát dolgoznak, nyáron napi tízet, és folyamatosan napi nyolc órára kapja a fizetést. Ördög Lajos szerint nem eltúlzott a javaslatban szereplő bírság, hiszen a feketemunkára már hasonló mechanizmus érvényes: valamennyi, feketén foglalkoztatott munkás után kiróják a pénzbüntetést.
Eközben a szakszervezetek úgy vélik, az alkalmazottnak kellene eldöntenie, miként kompenzálhatja munkáltatója a túlórát, és annak függvényében, hogy mire van nagyobb szüksége, kérhessen pénzt vagy szabadnapot. Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb Kovászna megyei szervezetének elnöke a Krónika megkeresésére kifejtette, nem jutott el hozzájuk olyan információ, hogy bárhol „erőszakkal” túlóráztatnák az alkalmazottakat, viszont arra van példa, hogy nem merik visszautasítani az erre vonatkozó felkérést.
– részletezte a szakszervezeti bizalmi. Hozzátette: bízik benne, hogy a munkáltatók többsége tisztességes, és valamilyen formában megegyeznek a munkavállalókkal.
Bong Vilmos amúgy azt mondja, a törvény szigorításával, a bírságok növelésével nincs gond, ám szerinte inkább a meglevő jogszabályok érvényesítésével, betartásával kellene foglalkozni. „A rengeteg csapnivaló törvény mellett sok jó is van, de ezek egy részét valamilyen érdekek mentén gyakran nem érvényesítik” – szögezte le Bong Vilmos.
Káros az egészségre a sok többletmunka
Az európai munkakörülményeket vizsgáló European Working Conditions Survey legfrissebb adatai szerint a romániai alkalmazottak 35 százaléka többet dolgozik heti negyven óránál. A legtöbb pluszmunkát a 35–49 év közötti munkavállalók végzik. A kimutatás szerint a többletmunkát végzők 15 százaléka állította, hogy egészségét negatívan befolyásolja a túlóra, 21 százalékuk szerint a túlórázás miatt már nincs energiájuk az otthoni feladatok ellátására, és 11 százalékuk szerint ez a helyzet oda vezetett, hogy nem tudtak eléggé figyelni a családjukra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!