2012. január 10., 09:272012. január 10., 09:27
Merkel és Sarkozy tegnap találkozott az idén először, a német kancellár munkaebéden fogadta a francia államfőt. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón mindketten hangsúlyozták: jól haladnak az előkészületek a fiskális politika harmonizálásáról szóló tervezett szerződésről, az egyeztetések már januárban lezárulhatnak, március 1-jén pedig következhet az aláírás.
A Handelsblatt német üzleti lap egyébként meg nem nevezett forrásokra hivatkozva tegnapi lapszámában arról adott hírt, hogy a vártnál szigorúbb lehet az új kormányközi szerződés. A Handelsblatt értesülése szerint eddig két szerződéstervezet készült, és a második, újabb változat jóval szigorúbb az elsőnél. A berlini vezetés nyomására ugyanis információik szerint belekerült az a kitétel, hogy automatikus büntető eljárás indul a szerződéshez csatlakozó országok közül mindazok ellen, amelyek államadóssága meghaladja a hazai össztermék (GDP) 60 százalékát. Az első tervezetben még csak az szerepelt, hogy 3 százaléknál nagyobb GDP-arányos államháztartási hiány von szankciót maga után. Ugyancsak német kezdeményezésre került az új tervezetbe, hogy nem haladhatja meg a GDP 1 százalékát az úgynevezett szerkezeti hiány, avagy strukturális deficit, az egyszeri tételek és a gazdasági ciklus alakulásának hatása nélküli hiány. Francia nyomásra az államháztartás mellett szélesebb gazdaságpolitikai kérdéseket is szabályozhat a szerződés.
A Sarkozyvel folytatott tanácskozást követően ugyanakkor Angela Merkel azt is leszögezte, nem biztos, hogy Görögország megkapja a nemzetközi hitel újabb részletét, a folyósításhoz eredményeket kell felmutatnia. „Gyors előrehaladásra van szükség a tavaly október óta formálódó második mentőprogram ügyében, különben nem lehetséges a következő hitelrészlet kifizetése” – hangsúlyozta Merkel. Hozzátette: mindenekelőtt a görög állampapírokkal rendelkező magánbefektetők és az athéni vezetés közti egyeztetési folyamatban kellenek az eredmények. A tárgyalások az adósság átütemezéséről, egy részének elengedéséről szólnak. Angela Merkel kijelentette: mindenki arra törekszik, hogy egyetlen tagállam se szoruljon ki az euróövezetből, ugyanakkor Görögországnak a segítségért cserébe teljesíteni kell a vállalt kötelezettségeket.
Merkelnél is szigorúbban nyilatkozott egyébként tegnap Miroslav Singer, a cseh központi bank elnöke. Mint a Hospodarske Noviny napilapnak adott interjúban leszögezte, Görögországnak el kellene hagynia az euróövezetet, és le kellene értékelni fizetőeszközét, hacsak nem hajlandó Európa „óriási” támogatást adni az eladósodott országnak. A lap tegnapi számában megjelent írás szerint Európának a bajba jutott bankok feltőkésítésében kellene segítenie, és az olyan ügyekre kellene koncentrálnia, amelyek valóban megoldhatóak, ahelyett, hogy évek óta Görögországra figyel, amely az európai GDP kevesebb mint 2 százalékát adja. „A Görögországnak nyújtott eddigi hitelek arra voltak jók, hogy időt nyerjenek a gazdag görögöknek pénzük kimenekítésére. Ez csökkenti Európa hitelességét és az Európán kívüli államok hajlandóságát, hogy új tőkét biztosítsanak a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az euróövezeti válságkezelésre” – vallja a pénzpiaci szakember.
| A francia cégek magyarországi helyzetéről váltott levelet egymással Nicolas Sarkozy francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A Magyar Narancs tegnap ismertette a honlapján Nicolas Sarkozy tavaly novemberi, párizsi keltezésű levelét, amelyben felidézte, hogy még 2010 végén tájékoztatta Orbán Viktort azokról a nehézségekről, amelyekkel több francia vállalat is találkozott magyarországi tevékenysége során, s amelyek „aggodalmat keltettek bennük”. Akkor megállapodtak abban – folytatta –, hogy megbíznak két közvetítőt a „nehéz ügyek rendezésének megkönnyítésével”. A francia elnök szerint közel egy évvel e kezdeményezés elindítása után megállapítható, hogy a közvetítők, Madarász László és Paul-Henri Ravier tevékenysége pozitív volt. Kiemelte ugyanakkor, hogy nem minden kérdést sikerült megoldani. Ezzel összefüggésben azt javasolta Orbán Viktornak, hogy zárják le a közvetítők feladatait, ezt követően pedig mindketten arra biztassák az érintett feleket, hogy tárgyaljanak a fennmaradó problémák gyors és kielégítő megoldása érdekében. Tegnap Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője közölte, Orbán Viktor válaszolt Sarkozy levelére, azonban, mint mondta, arra nincs felhatalmazása, hogy annak tartalmáról értekezzen. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Látogatottsági adatok