2011. március 31., 08:232011. március 31., 08:23
A találkozó keretében Pécsi Ferenc elnök a kormány által kiírt, kis- és középvállalkozók, valamint egyéni vállalkozók által jelenleg elérhető pályázati lehetőségeket ismertette. A hét programon kívül beszélt a Bethlen Gábor Alapítvány által létrehozott pénzügyi befektető részvénytársaság mikrohitelprogramjáról is, kihangsúlyozva, hogy ennek keretében szerezhető kölcsön projektek önrészének biztosításához is.
A jelenlévők azonban nem mutattak túl nagy lelkesedést, mivel többek szerint a bemutatott – és a korábbi évek során is meghirdetett – kormányprogramokból nagyon kevés vállalkozónak sikerült eddig pénzt szereznie.
Gheorghe Chandrea példaként elmondta: tavaly hiába pályázott a kis- és középvállalkozások tevékenységének bővítését támogató program keretében, mivel azt a választ kapta, hogy „nagyon jó pályázatot írt, de elfogyott a rendelkezésükre álló alap”. Hozzátette: senki olyat nem tud a környezetében, akinek sikerült volna ezekből a forrásokból támogatást nyernie. A vállalkozó egyébként 27 ezer eurót kért volna villástargonca beszerzésére. Vincze Mária nagykárolyi vállalkozó is elmondta kifogásait, szerinte elrettenti a vállalkozókat a pályázatírástól az, hogy a kormányhivatalok, valamint ezek területi szervezetei túlságosan megnehezítik a projektek lebonyolítóinak dolgát.
„Képtelenek világosan megfogalmazni, hogy pontosan mit akarnak, különösen érvényes ez a végelszámolások rendjére” – fejtegette a pénzügyi szakember, aki, mint elmondta, igen sok projektet auditált, és a belső ellenőrzési tevékenysége során szembesült a pályázó vállalkozók gondjaival. Mint kifejtette, rettenetesen elbonyolítják az ügymenetet, a kedvezményezett sokszor a végelszámolást követően még hónapokig kénytelen utólagosan kért dokumentumok után futkosni, ami nagyon sok idejüket felemészti, így lényegében nem jut idejük dolgozni. Kijelentette: jól megfontolt, világos szabályokra, szervezettségre és fegyelemre lenne szükség ahhoz, hogy a vállalkozók le tudják hívni az EU-s, illetve a kormánypénzeket, azonban a jelenlegi komplikált és főleg zavaros adminisztráció sokszor lehetetlen helyzetbe hozza a vállalkozókat.
Hozzátette, a kormány feladata volna rendet tenni e téren, ellenkező esetben Románia továbbra is nettó befizetője marad az Európai Uniónak, azaz még annyi pénzt sem tud lehívni a közös kasszából, mint amennyit befizet. Vincze Mária szerint a hozzá-adottérték-adó tavalyi, 19-ről 24 százalékra való megemelése is hatalmas érvágás volt, mivel a projektek lebonyolítóinak kell befizetniük ezt az illetéket. Az emelés sokakat hitelek felvételére kényszerített, többeknek pedig azért kellett további banki kölcsönökhöz folyamodniuk, mert az állam hatalmas késéssel utalja a támogatás garanciaként visszatartott utolsó húsz százalékát. Állításaik alátámasztásaként saját korábbi tevékenységüket hozták fel.
Az 1993-ban megalakított Vállalkozók Fóruma Egyesület hoszszú ideig magyarországi kormánytámogatásokat osztott tovább, melyek összértéke meghaladta a másfél millió eurót. Mint elmondták: ebben elsősorban azért voltak sikeresek, mert a kiíró pontosan tudta, hogy mit akar, és érthetően fogalmazta meg az elvárásait is.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!