2011. március 31., 08:232011. március 31., 08:23
A találkozó keretében Pécsi Ferenc elnök a kormány által kiírt, kis- és középvállalkozók, valamint egyéni vállalkozók által jelenleg elérhető pályázati lehetőségeket ismertette. A hét programon kívül beszélt a Bethlen Gábor Alapítvány által létrehozott pénzügyi befektető részvénytársaság mikrohitelprogramjáról is, kihangsúlyozva, hogy ennek keretében szerezhető kölcsön projektek önrészének biztosításához is.
A jelenlévők azonban nem mutattak túl nagy lelkesedést, mivel többek szerint a bemutatott – és a korábbi évek során is meghirdetett – kormányprogramokból nagyon kevés vállalkozónak sikerült eddig pénzt szereznie.
Gheorghe Chandrea példaként elmondta: tavaly hiába pályázott a kis- és középvállalkozások tevékenységének bővítését támogató program keretében, mivel azt a választ kapta, hogy „nagyon jó pályázatot írt, de elfogyott a rendelkezésükre álló alap”. Hozzátette: senki olyat nem tud a környezetében, akinek sikerült volna ezekből a forrásokból támogatást nyernie. A vállalkozó egyébként 27 ezer eurót kért volna villástargonca beszerzésére. Vincze Mária nagykárolyi vállalkozó is elmondta kifogásait, szerinte elrettenti a vállalkozókat a pályázatírástól az, hogy a kormányhivatalok, valamint ezek területi szervezetei túlságosan megnehezítik a projektek lebonyolítóinak dolgát.
„Képtelenek világosan megfogalmazni, hogy pontosan mit akarnak, különösen érvényes ez a végelszámolások rendjére” – fejtegette a pénzügyi szakember, aki, mint elmondta, igen sok projektet auditált, és a belső ellenőrzési tevékenysége során szembesült a pályázó vállalkozók gondjaival. Mint kifejtette, rettenetesen elbonyolítják az ügymenetet, a kedvezményezett sokszor a végelszámolást követően még hónapokig kénytelen utólagosan kért dokumentumok után futkosni, ami nagyon sok idejüket felemészti, így lényegében nem jut idejük dolgozni. Kijelentette: jól megfontolt, világos szabályokra, szervezettségre és fegyelemre lenne szükség ahhoz, hogy a vállalkozók le tudják hívni az EU-s, illetve a kormánypénzeket, azonban a jelenlegi komplikált és főleg zavaros adminisztráció sokszor lehetetlen helyzetbe hozza a vállalkozókat.
Hozzátette, a kormány feladata volna rendet tenni e téren, ellenkező esetben Románia továbbra is nettó befizetője marad az Európai Uniónak, azaz még annyi pénzt sem tud lehívni a közös kasszából, mint amennyit befizet. Vincze Mária szerint a hozzá-adottérték-adó tavalyi, 19-ről 24 százalékra való megemelése is hatalmas érvágás volt, mivel a projektek lebonyolítóinak kell befizetniük ezt az illetéket. Az emelés sokakat hitelek felvételére kényszerített, többeknek pedig azért kellett további banki kölcsönökhöz folyamodniuk, mert az állam hatalmas késéssel utalja a támogatás garanciaként visszatartott utolsó húsz százalékát. Állításaik alátámasztásaként saját korábbi tevékenységüket hozták fel.
Az 1993-ban megalakított Vállalkozók Fóruma Egyesület hoszszú ideig magyarországi kormánytámogatásokat osztott tovább, melyek összértéke meghaladta a másfél millió eurót. Mint elmondták: ebben elsősorban azért voltak sikeresek, mert a kiíró pontosan tudta, hogy mit akar, és érthetően fogalmazta meg az elvárásait is.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!