Megfontolandó. Ha mindennap félreteszünk 5 lejt, egy év alatt 1825 lejt takaríthatunk meg
Fotó: Haáz Vince
Hiába próbál a romániai lakosság számottevő többsége több pénzt megtakarítani, mint a koronavírus-járvány begyűrűzése előtt, a Krónikának nyilatkozó szakember szerint nagyon sokan ezzel is úgy járnak, mint az újévi fogadalommal: már az első adandó alkalommal elcsábulnak, és megvásárolnak valamit, amire tulajdonképpen nem is biztos, hogy szükségük van.
A romániai lakosság nagyjából 83 százaléka próbál több pénzt félretenni, mint korábban, így alkalmazkodva a koronavírus-világjárvány miatt kialakult bizonytalansághoz – derül ki az ING nemzetközi felmérésének minap nyilvánosságra hozott adatsoraiból. Az európai átlag 66,5 százalék. A közvélemény-kutatás szerint a romániai lakosság részéről a legnagyobb a vágy a megtakarítások növelésére, 82 százalékkal a lengyelek, 80 százalékkal a törökök, majd 71 százalékkal a csehek következnek.
73 százalékkal a törökök és 70 százalékkal a lengyelek léphettek még fel a képzeletbeli pódiumra, az első ötbe még az olaszok és a spanyolok fértek be 66–66 százalékkal.
A megtakarítások növelésére és a kiadások csökkentésére irányuló törekvés amúgy a szakemberek szerint összefüggésben áll azzal, hogy a felmérésbe bevont országok polgárai közül a romániai lakosság sorában a legmagasabb – 52 százalékos – azoknak az aránya, akik arra számítanak, hogy anyagi nehézségeik lesznek. Az ellenkező póluson a hollandokat (16 százalék), a luxemburgiakat (20 százalék), valamint a belgákat és a németeket (23 százalék) találjuk.
A felmérés eredményei ugyanakkor arra is ráirányítják a figyelmünket, hogy bár a romániai lakosság láthatóan törekszik arra, hogy pénzt tegyen félre, csaknem 33 százalék mondta, hogy nincs rutinja a megtakarításban – ez a legnagyobb arány európai szinten. Alig 27 százalékra rúg azoknak az aránya, akik rögtön félretesznek egy adott összeget a fizetésnap után. 22 százalék inkább a hónap végén teszi félre. Eközben a megkérdezettek 17 százaléka azt válaszolta, hogy a következő fizetés előtt mindig pénz nélkül maradnak. Ez utóbbi tekintetben is első helyen találjuk Romániát.
A romániai lakosság nagyjából 83 százaléka próbál több pénzt félretenni, mint korábban, így alkalmazkodva a koronavírus-világjárvány miatt kialakult bizonytalansághoz – derül ki az ING nemzetközi felmérésének minap nyilvánosságra hozott adatsoraiból. Az európai átlag 66,5 százalék.
„A bizonytalan kilátások, a járvány okozta gazdasági válság miatt egyre több emberben megfogalmazódik a szándék a megtakarításra, viszont a valóságban nagyon kevesen jutnak el a cselekvésig” – értékelte a felmérés eredményeit a Krónika megkeresésére Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója. Hozzátette:
Az elmélet szerint legalább napi tíz percet kellene a saját pénzügyeink áttekintésére szánnunk, ám ha ezt nem tartjuk kivitelezhetőnek, akkor heti egy óra is kiváltja. „Ha péntek este, szombat reggel legalább egy órát szánunk a pénzügyeink áttekintésére, tervezésre, a hosszú távon szemlátomást megtérül” – szögezte le a közgazdász. Felidézte, gyakran megkérdezi a hallgatóitól, hogy hány százalékban döntenek érzelmi és racionális alapon, a válaszokban általában 60–40 százalék jelenik meg az érzelmi alapú döntés előnyére.
Meglátása szerint éppen ebben rejlik a probléma gyökere. „Akárcsak az újévi fogadalmak esetében, racionális elhatározások születnek, hogy kevesebbet nassolunk, többet mozgunk, majd amikor helyzet kínálkozik, elcsábulunk, és mégis megesszük a süteményt, vagy nem állunk fel a számítógép elől. A megtakarításokkal hasonló a helyzet, hiába döntjük el racionálisan, hogy lefaragjuk a kiadásainkat, ha a boltban mégis leemeljük a polcról a terméket, amit a marketingesek szándékosan úgy helyeznek el, hogy utolsó pillanatban betegyük a kosárba, vagy megrendeljük az interneten látott szép ruhát, akkor is, ha éppen nincs rá feltétlenül szükségünk” – magyarázta a szakember.
Szabó Árpád szerint fontos lenne időt szánnia pénzügyi tervezésre
Fotó: Partiumi Keresztény Egyetem
Szabó Árpád arra is kitért, hogy Romániában a megtakarítások legfontosabb akadályaként említik az alacsony jövedelmeket, valamint azt a tényt, hogy a bevételek nagy része elmegy rezsire, az állandó számlák kiegyenlítésére. Ennek ellenére úgy véli, ez nem lehet kifogás arra, hogy nem teszünk félre, hiszen még ilyen körülmények között is lehetne félretenni, csökkenteni a kiadásokat. „Ha tudatosabbak vagyunk, sok területen érhetünk el eredményeket” – véli az egyetemi oktató. Például ha a lakásban egy-két fokkal lecsavarjuk a melegítést, havi 50–100 lejt is megspórolhatunk a téli gázszámlán. „A 20 Celsius-fokos lakásban is kellemes a hőmérséklet, ha felveszünk még egy könnyű pulóvert, de mi inkább 22–23 Celsius-fokra melegítjük a lakást, és télen is ingujjban ülünk” – példázódott Szabó Árpád.
Szerinte ugyanakkor
„Érdemes előre megtervezni a pénzügyeinket, hiszen az állandó kiadásokat – gáz, víz, villany, televízió, internet – előre tudjuk, ugyanakkor az alkalmazottak bevétele is általában ugyanakkora.
– tanácsolja a közgazdász. Saját példáját említette: internetbankingen napi 5 lejt automatikusan átirányít a számlájáról a megtakarítási számlájára. „Ez egy nap alatt nem nagy pénz, de 365 nap alatt már egy kézzelfogható összeget lehet összegyűjteni” – irányította rá a figyelmünket.
A közgazdász ugyanakkor fontosnak tartja a bevételi oldal áttekintését is. „Ha úgy érezzük, nem tudunk kijönni a jövedelmünkből, akkor talán érdemes arra megoldást keresni, hogy nagyobb bevételre tegyünk szert. Ez első lépésben befektetéssel jár, tanfolyamokon, képzéseken kell részt venni. Ez a befektetés többszörösen megtérülhet, hiszen utána találhatunk egy jobban fizető munkahelyet, egy mellékkereseti lehetőséget. Ha több bevételhez jutunk, nyugodt szívvel költhetünk ugyanannyit, mint korábban, és marad megtakarításra is” – magyarázta Szabó Árpád.
A szakember fontosnak tartja a pénzügyi kultúrát, meglátása szerint meg kellene tanítani már az általános iskola felső tagozatán, hogy mi a kötvény, a részvény, a befektetési alap, vagy hogy a gyerek, mihez kezdjen a zsebpénzével, ne költse el azonnal üdítőre és édességre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!