Megfontolandó. Ha mindennap félreteszünk 5 lejt, egy év alatt 1825 lejt takaríthatunk meg
Fotó: Haáz Vince
Hiába próbál a romániai lakosság számottevő többsége több pénzt megtakarítani, mint a koronavírus-járvány begyűrűzése előtt, a Krónikának nyilatkozó szakember szerint nagyon sokan ezzel is úgy járnak, mint az újévi fogadalommal: már az első adandó alkalommal elcsábulnak, és megvásárolnak valamit, amire tulajdonképpen nem is biztos, hogy szükségük van.
A romániai lakosság nagyjából 83 százaléka próbál több pénzt félretenni, mint korábban, így alkalmazkodva a koronavírus-világjárvány miatt kialakult bizonytalansághoz – derül ki az ING nemzetközi felmérésének minap nyilvánosságra hozott adatsoraiból. Az európai átlag 66,5 százalék. A közvélemény-kutatás szerint a romániai lakosság részéről a legnagyobb a vágy a megtakarítások növelésére, 82 százalékkal a lengyelek, 80 százalékkal a törökök, majd 71 százalékkal a csehek következnek.
73 százalékkal a törökök és 70 százalékkal a lengyelek léphettek még fel a képzeletbeli pódiumra, az első ötbe még az olaszok és a spanyolok fértek be 66–66 százalékkal.
A megtakarítások növelésére és a kiadások csökkentésére irányuló törekvés amúgy a szakemberek szerint összefüggésben áll azzal, hogy a felmérésbe bevont országok polgárai közül a romániai lakosság sorában a legmagasabb – 52 százalékos – azoknak az aránya, akik arra számítanak, hogy anyagi nehézségeik lesznek. Az ellenkező póluson a hollandokat (16 százalék), a luxemburgiakat (20 százalék), valamint a belgákat és a németeket (23 százalék) találjuk.
A felmérés eredményei ugyanakkor arra is ráirányítják a figyelmünket, hogy bár a romániai lakosság láthatóan törekszik arra, hogy pénzt tegyen félre, csaknem 33 százalék mondta, hogy nincs rutinja a megtakarításban – ez a legnagyobb arány európai szinten. Alig 27 százalékra rúg azoknak az aránya, akik rögtön félretesznek egy adott összeget a fizetésnap után. 22 százalék inkább a hónap végén teszi félre. Eközben a megkérdezettek 17 százaléka azt válaszolta, hogy a következő fizetés előtt mindig pénz nélkül maradnak. Ez utóbbi tekintetben is első helyen találjuk Romániát.
A romániai lakosság nagyjából 83 százaléka próbál több pénzt félretenni, mint korábban, így alkalmazkodva a koronavírus-világjárvány miatt kialakult bizonytalansághoz – derül ki az ING nemzetközi felmérésének minap nyilvánosságra hozott adatsoraiból. Az európai átlag 66,5 százalék.
„A bizonytalan kilátások, a járvány okozta gazdasági válság miatt egyre több emberben megfogalmazódik a szándék a megtakarításra, viszont a valóságban nagyon kevesen jutnak el a cselekvésig” – értékelte a felmérés eredményeit a Krónika megkeresésére Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója. Hozzátette:
Az elmélet szerint legalább napi tíz percet kellene a saját pénzügyeink áttekintésére szánnunk, ám ha ezt nem tartjuk kivitelezhetőnek, akkor heti egy óra is kiváltja. „Ha péntek este, szombat reggel legalább egy órát szánunk a pénzügyeink áttekintésére, tervezésre, a hosszú távon szemlátomást megtérül” – szögezte le a közgazdász. Felidézte, gyakran megkérdezi a hallgatóitól, hogy hány százalékban döntenek érzelmi és racionális alapon, a válaszokban általában 60–40 százalék jelenik meg az érzelmi alapú döntés előnyére.
Meglátása szerint éppen ebben rejlik a probléma gyökere. „Akárcsak az újévi fogadalmak esetében, racionális elhatározások születnek, hogy kevesebbet nassolunk, többet mozgunk, majd amikor helyzet kínálkozik, elcsábulunk, és mégis megesszük a süteményt, vagy nem állunk fel a számítógép elől. A megtakarításokkal hasonló a helyzet, hiába döntjük el racionálisan, hogy lefaragjuk a kiadásainkat, ha a boltban mégis leemeljük a polcról a terméket, amit a marketingesek szándékosan úgy helyeznek el, hogy utolsó pillanatban betegyük a kosárba, vagy megrendeljük az interneten látott szép ruhát, akkor is, ha éppen nincs rá feltétlenül szükségünk” – magyarázta a szakember.
Szabó Árpád szerint fontos lenne időt szánnia pénzügyi tervezésre
Fotó: Partiumi Keresztény Egyetem
Szabó Árpád arra is kitért, hogy Romániában a megtakarítások legfontosabb akadályaként említik az alacsony jövedelmeket, valamint azt a tényt, hogy a bevételek nagy része elmegy rezsire, az állandó számlák kiegyenlítésére. Ennek ellenére úgy véli, ez nem lehet kifogás arra, hogy nem teszünk félre, hiszen még ilyen körülmények között is lehetne félretenni, csökkenteni a kiadásokat. „Ha tudatosabbak vagyunk, sok területen érhetünk el eredményeket” – véli az egyetemi oktató. Például ha a lakásban egy-két fokkal lecsavarjuk a melegítést, havi 50–100 lejt is megspórolhatunk a téli gázszámlán. „A 20 Celsius-fokos lakásban is kellemes a hőmérséklet, ha felveszünk még egy könnyű pulóvert, de mi inkább 22–23 Celsius-fokra melegítjük a lakást, és télen is ingujjban ülünk” – példázódott Szabó Árpád.
Szerinte ugyanakkor
„Érdemes előre megtervezni a pénzügyeinket, hiszen az állandó kiadásokat – gáz, víz, villany, televízió, internet – előre tudjuk, ugyanakkor az alkalmazottak bevétele is általában ugyanakkora.
– tanácsolja a közgazdász. Saját példáját említette: internetbankingen napi 5 lejt automatikusan átirányít a számlájáról a megtakarítási számlájára. „Ez egy nap alatt nem nagy pénz, de 365 nap alatt már egy kézzelfogható összeget lehet összegyűjteni” – irányította rá a figyelmünket.
A közgazdász ugyanakkor fontosnak tartja a bevételi oldal áttekintését is. „Ha úgy érezzük, nem tudunk kijönni a jövedelmünkből, akkor talán érdemes arra megoldást keresni, hogy nagyobb bevételre tegyünk szert. Ez első lépésben befektetéssel jár, tanfolyamokon, képzéseken kell részt venni. Ez a befektetés többszörösen megtérülhet, hiszen utána találhatunk egy jobban fizető munkahelyet, egy mellékkereseti lehetőséget. Ha több bevételhez jutunk, nyugodt szívvel költhetünk ugyanannyit, mint korábban, és marad megtakarításra is” – magyarázta Szabó Árpád.
A szakember fontosnak tartja a pénzügyi kultúrát, meglátása szerint meg kellene tanítani már az általános iskola felső tagozatán, hogy mi a kötvény, a részvény, a befektetési alap, vagy hogy a gyerek, mihez kezdjen a zsebpénzével, ne költse el azonnal üdítőre és édességre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!