Fotó: Mediafax
2009. július 22., 10:362009. július 22., 10:36
Alternatív válságkezelő megoldásokat keres Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke. A partiumi megye vezetője a napokban a fővárosban tárgyalt, ahol a Román Kereskedelmi Bank (BCR) illetékeseivel találkozott. A megbeszélésen a Szatmár Megyei Tanács szakapparátusának tagjai mellett részt vett Günthner Tibor szenátor és Erdei D. István parlamenti képviselő is.
A partiumi küldöttség Constantin Cojocaruval, a pénzintézet ügyvezető igazgatójával a 2007-ben felvett 80 millió új lejes kölcsön kamatköltségeinek visszafizetési módozatairól tárgyalt. Csehiék el szeretnék halasztani a kamat befizetését, hogy a nehéz gazdasági helyzetben több pénz maradjon a megyei intézmények finanszírozására. Szatmár megye idei költségvetésének kialakításakor csaknem 10 millió lejt irányoztak elő az említett kölcsön törlesztésére. Ez az összeg súlyosan érinti a megye pénzháztartását. Csehi szerint azért lenne szükség a befizetés elhalasztására, mert így az önkormányzat finanszírozni tudná a benyújtott uniós pályázatokhoz szükséges önrészt, valamint a megyei közintézmények működési költségeit. A megyei elnök elmondása alapján a bank fővárosi vezetői nyitottnak tűntek, és további tárgyalások során elképzelhető, hogy megoldást találnak erre a problémára. A megyei tanács és a BCR által megkötött hitelezési keretszerződés 2030-ban jár le.
A szatmáriak szerint az alternatív költségcsökkentés másik lehetősége az lenne, hogy a kormány vállalja át az egyházak alkalmazásában álló, nem klerikális személyzet fizetésének folyósítását. Jelenleg a nem klerikális személyzet fizetéséről a megyei önkormányzatoknak kell gondoskodniuk. Ezen bérek évente mintegy 1 millió euróval terhelik meg Szatmár megye költségvetését. A központi költségvetésből 453 szatmári egyházi alkalmazott bérét fizetik, 319 személy pedig a Szatmár Megyei Tanácstól kapja a fizetését.
Az említett bérek kielégítésére már nincsen elegendő tartaléka a szatmáriaknak, így a mihamarabbi megoldást Bukaresttől várják. Csehi Árpád arra kérte Adrian Lemenit, a kulturális minisztérium vallásügyi szakállamtitkárát, hogy keressenek egy olyan megoldást mely csökkenti a megyei önkormányzat anyagi terheit. Az államtitkár megígérte, hogy megpróbálják orvosolni a problémát. A Szatmár megyei önkormányzat idén 172 millió lejből gazdálkodik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok