
Fotó: Haáz Vince
2023 végére 48 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat, a közúthálózat hossza pedig összesen 86 388 kilométer volt, amiből 17 677 kilométer (20,4 százalék) főút, 35 046 kilométer (40,6 százalék) megyei és 33 665 kilométer (39,0 százalék) községi út – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
2024. április 22., 10:592024. április 22., 10:59
Az útburkolat típusát tekintve 49,4 százalék (42 692 kilométer) felújított út, 23,9 százalék (20 671 kilométer) könnyű burkolattal ellátott út és 26,7 százalék (23 025 kilométer) kövezett vagy földút.
Az országos utak hosszából 6 189 kilométer (35,0 százalék) nemzetközi út, 997 kilométer (5,6 százalék) autópálya és 70 kilométer (0,4 százalék) gyorsforgalmi út volt a tavalyi év végén, a sávok számát tekintve pedig 2 161 kilométer (12,2 százalék) 4 sávos, 311 kilométer (1,8 százalék) 3 sávos és 37 kilométer (0,2 százalék) 6 sávos út.
2023. december 31-én a vasútvonalak hossza összesen 10 611 kilométer volt, ebből 10 515 kilométer (99,1 százalék) normál nyomtávú, 91 kilométer (0,9 százalék) széles nyomtávú és 5 kilométer keskeny nyomtávú vasútvonal.
A vonalak sűrűsége 1000 négyzetkilométerre vetítve 44,5 volt. A legnagyobb sűrűség a Bukarest–Ilfov régióban (206,3 kilométer/1000), a nyugati régióban (60/1000), az északnyugati régióban (47,8/1000) és a dél-munténiai régióban (43,8/1000) volt.

Jövő évben közel 250 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út készül el – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu.

Május 31-én elkezdődik az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának tervezése – adta hírül Facebook-oldalán Cristian Pistol, a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!