Tovább szépül. Gyilkostó fejlesztésére is érkezik pénz Bukarestből
Mostohán bánt Bukarest Hargita és Kovászna megyével: a két székely megye lényegesen kevesebb finanszírozást kapott, mint a hasonló méretű régiók. Borboly Csaba viszont közölte, nem is kértek többet, és Tamás Sándor szerint sem történt hátrányos megkülönböztetés.
Hargita és Kovászna megyének utalta a ki a legkevesebb pénzt a bukaresti fejlesztési minisztérium. A körülbelül akkora vagy akár kisebb Giurgiu, Teleorman, Mehedinți, Tulcea, Szilágy, Brăila, Călăraşi vagy Ialomiţa megye legalább kétszer akkora összeget kapott a Országos Helyi Fejlesztési Programból (PNDL 2) a két székely megyéhez képest.
A két székely megyénél kevesebbet csak az amúgy 390 ezer lakosú Ilfov kap, aminek 374,6 millió lejt utalt ki a szociáldemokrata párti (PSD) Sevil Shhaideh által vezetett tárca. A legtöbb pénzt ezzel szemben Suceava (928,5 millió lej), Krassó-Szörény (883,2 millió lej) és Teleorman megye (875,8 millió lej) kapta.
A PNDL 2 keretében a kormány összesen 30 milliárd lejt oszt szét a megyék között helyi fejlesztési programokra, amiből összesen 9500 infrastrukturális beruházást támogatnak, legyen szó csatornázásról, fűtésről, községi utakról, közvilágításról, oktatásról, egészségügyről, kultúráról vagy éppen sportról.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke viszont nem elégedetlen az elnyert támogatással. Az elöljáró azt mondja, teljes mértékben támogatja az útépítésekre vonatkozó Hargita megyei pályázatokat a fejlesztési minisztérium az Országos Helyi Fejlesztési Program keretében, és tudomása szerint a megye települései is maradéktalanul megkapták, amit igényeltek.
– mutat rá a megye önkormányzatának csütörtöki közleménye. Ebben Borboly Csaba elnök örömét fejezte ki, hogy a Hargita megyei igénylések megkapták a támogatást, mint kifejtette, ez a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által folytatott egyeztetéseknek is köszönhető. Gyergyószentmiklós Gyilkostó turisztikai fejlesztésére, infrastruktúrájának korszerűsítésére, a város ivóvíz- és szennyvízcsatorna-hálózatának, valamint több utcájának fejlesztésére kapott támogatást. Csíkszereda szintén több utcájának javítására kapott pénzt.
A most igényelt támogatás hiányzott a megyei utak építésére szükséges költségvetésből – mutat rá a közlemény. Várják ugyanakkor az őszi PNDL 3 kiírást, ahol már a most tervezés alatt lévő utakkal is fognak jelentkezni, fejtette ki Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy akár meg is tudják duplázni az év elején kitűzött célt.
Turisztikai megye lévén, több nagyértékű pályázatot nyújtottak be a települések, illetve kértek pénzt sportbázisokra például, amelyeket országos szinten minden megyéből visszautasítottak, kivéve azokat, amelyek az országos sportszövetségekkel való partnerségben valósultak meg, ismertette Borboly Csaba.
A Hargita megyei települések is nyújtanak be további igényléseket az őszi PNDL 3 kiíráson. Itt nagyon fontos, hogy csak teljes dokumentációk esetében tudnak szerződést kötni, a nem megfelelően alátámasztott igénylések ki fognak esni, hívja fel a figyelmet a megyeelnök. Hozzátette: a megyei tanács továbbra is kész tervekkel fogja a finanszírozást igényelni.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke csütörtökön egész nap elfoglalt volt, végül SMS-ben sikerült elérnünk. Kérdésünkre úgy értékelt, hogy a lakosság arányát tekintve Kovászna megyét nem érte hátrányos megkülönböztetés. „Románia lakossága 20 121 641 fő.
Két hónappal ezelőtt aláírtam még egy 45 millió lejes szerződést, ami a mostani összegen felül van” – fejtette ki a Krónikának az elöljáró. Felvetésünkre, nem tartja-e zavarónak, hogy az azonos népességű regáti megyék kétszer annyi pénzt kaptak, mint a két székely megye, a következő választ kaptuk: „kérdésünk jogos, valóban nagy eltolódások vannak az azonos lélekszámú megyék között.”
Fotó: Gecse Noémi
Alin Tișe, a Kolozs megyei közgyűlés elnöke eközben meglehetősen elégedetlen a fejlesztési minisztériummal. Legalábbis erre enged következtetni az, hogy a Kolozs megyeieket már megint másodrangú állampolgárként kezelte a PSD-s kormány címmel kibocsátott csütörtöki közleményében úgy fogalmazott: Kolozs megyét és fejlesztési terveit szabotáló akcióról van szó, amelyet nem hajlandó eltűrni.
Az elöljáró szerint az helyi fejlesztési program forrásainak elosztása
Úgy véli: a megyének szánt mindössze 670 millió lej, azaz a rendelkezésre álló források alig 2,24 százaléka Kolozs megye a teljes semmibevételét jelenti.
„Kolozs megye ugyanis a 31. helyen áll, a legtöbb pénzt kapó megyék rangsorában, miközben az ötödik helyet foglalja el, ami a központi költségvetésbe befizetett adó mértékét illeti” – mutatott rá a liberális politikus. Alin Tișe szerint objektív elbírálási kritériumok hiányában Kolozs megye egyetlen nagyobb beruházási terve sem elég fontos a kormánynak ahhoz, hogy támogassa, azaz sem a kolozsvári nemzetközi repülőtér, sem a terelő utak építése nem kapott támogatást.
„Felfoghatatlan, hogy 27 év demokrácia után a kormány ennyire részrehajlóan és hatalmával visszaélve döntsön közügyekben” – adott hangot felháborodásának Alin Tișe.
Az RMDSZ– PSD-többségű Bihar megye is jól járt: az elkövetkező három évben 750 millió lejt költhet a helyi fejlesztésekre. Összesen 75 helyi önkormányzat kap pénzt a kormánytól, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által vezetett
A megyében 173 projektet finanszíroznak ezekből az összegekből, a legnagyobb ezek közül a 767-es jelzésű megyei út Pusztaújlak–Alsótótfalu és Szombatság–Lankás közötti szakaszának, valamint a 764-es jelzésű Belényes–Biharrósa–Esküllő–Éles megyei út korszerűsítése. Utóbbira 115 millió lej érkezik Bukarestből. Bihar megyében a legkisebb összegű terv egy élesdi bölcsőde felújítása – erre 153 ezer lejt irányoztak elő.
Az eddigi legnagyobb, 625 millió lejes támogatást kapott Szatmár megye összesen 123 tervre, iskolák, orvosi rendelők, utak építésére, felújítására és a szatmárnémeti harmadik Szamos-híd is megkapta a 81,34 millió lejes finanszírozást.
„Épp a legjobbkor hozták nyilvánosságra, és közölték a PNDL-s beruházások listáját, ugyanis július 21-én, pénteken írjuk alá a megyei utak karbantartására vonatkozó keretszerződést a nyertes kolozsvári céggel, hétfőn és kedden pedig az alszerződéseket, amelyek már a konkrétan nevesített útszakaszokra szólnak. Jelen pillanatban
– például a Tetves felé vezető kamionos kerülőút 25 millió lejjel vagy a Nagykároly–Kaplony közötti út 6,2 millió lejjel –, ami azt jelenti, hogy annak a megjavítására már nem mi kell adjuk a pénzt, hanem azokat az összegeket másra tudjuk fordítani, és így sokkal összehangoltabb és hatékonyabb pénzköltés lesz” – értékelt az eredmények közzétételét követően a Szatmári Friss Újságnak Pataki Csaba, a Szatmár megyei közgyűlés elnöke.
A programból finanszírozott legnagyobb összegű beruházások egyik része tehát az utakat érinti, a másik pedig az ivóvíz- és csatornahálózatok bővítését – többek között Krasznabélteken, Adorjánban és Kissárközön, Vetésen és Óváriban, Hadadon és Lelében, Kisgércén, Tartolcon és Kányaházán.
Sevil Shhaideh viszont cáfolja, hogy preferenciálisan osztották volna szét a fejlesztési pénzeket. Szerdai sajtótájékoztatóján fontosnak tartotta kiemelni, hogy „elszámolásokról van szó, nem kiutalásokról”.
„Az Országos Helyi Fejlesztési Program első szakaszában 5862 beruházásunk van, összesen 19 milliárd lej értékben. Jelenleg 4000 kivitelezési munkálat van folyamatban. Temes, Bihar és Szatmár megye kapta a legtöbb pénzt. Hamis információ az a híresztelés, miszerint egyes megyék preferenciálisan kaptak volna pénzt. Elszámolásokról, kifizetésekről beszélünk, nem kiutalásokról” – szögezte le a fejlesztési tárca vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!