2007. június 22., 00:002007. június 22., 00:00
Az RMDSZ-t képvisel? államtitkár Ludovic Orban liberális párti miniszterrel együtt május végén beszélt err?l Brüsszelben Danuta Hübnerrel, az Európai Bizottság regionális politikáért felel?s biztosával. Az államtitkár elmondta: a tárcánál szeretné meghonosítani azt a szemléletet, hogy nem elszórtan, részleteiben kell meghirdetni a különféle autópálya-szakaszok megépítését, hanem azt az európai stratégiai elképzelések részévé kell tenni. Szerinte ezért kell meggy?zni Brüsszelt is arról, hogy Románia számára létfontosságú egy olyan autópálya megépítése, amely az országot nyugat–kelet irányban szelné át, öszszekötné az országot Moldovával, és Ukrajna felé folytatódna. A jelenleg tervezett két európai folyosó ugyanis nem fogja át megfelel? mértékben az országot. A 4. számú ugyanis Dél-Erdélyen keresztül haladna (Temesvár– Nagyszeben–Pitesti–Bukarest), a 9-es pedig Ia?i-on keresztül folytatódna déli irányban Bukarest, majd Bulgária felé. Ez a két útvonal V alakban, Románia szélén haladna át, az ország észak–keleti része pedig fehér folt maradna – hangsúlyozta az államtitkár. Márpedig a Székelyföld fejl?dése szempontjából is alapvet?en fontos, hogy merre halad egy autósztráda. E térség számára egyel?re az Észak-Erdélyen átfutó Bechtel-autópálya sem kecsegtet gyors és teljes megoldással. Bár az RMDSZ 2004 óta következetesen szorgalmazza a Bechtel-sztráda megépítését, az csak 2013-ra készülne el. Arról nem is beszélve, hogy Marosvásárhelyhez érve délre kanyarodna és Brassóig tartana, a Székelyföld pedig mintegy száz kilométeres távolságra maradna t?le. Az is köztudott, hogy a Bechtel nincs ínyére az EU-nak – emlékeztetett Tánczos Barna.
„Az erdélyi magyarságnak az lenne az érdeke, hogy legyen egy olyan autópálya, amelyen Budapestr?l el lehet jutni – Kolozsváron és Marosvásárhelyen át – a Székelyföldre. Ezért lenne szüksége egy olyan európai közlekedési folyosóra, amely bizonyos szakaszon egybeesne ugyan a Bechtel-sztrádával, de magában foglalna egy székelyföldi szakaszt is” – vélte az államtitkár. Ez utóbbi Marosvásárhely érintésével Gyergyószentmiklós környékén szelné át a Keleti-Kárpátokat, majd Piatra Neam?, Roman és Ia?i irányában folytatódna. Ha sikerülne koncessziós kiírás alapján megépíteni, akkor bárhonnan a Székelyföldr?l 40–50 kilométeres távolságból autópályára lehetne jutni – mondta az államtitkár. Emlékeztetett, hogy Románia évente 250 kilométernyi autósztrádát szeretne építeni a következ? hat esztend?ben, és ebb?l a tervb?l semmiképpen sem szabad kihagyni Erdélyt.
MTI
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.