Fotó: Mediafax
2008. november 18., 09:352008. november 18., 09:35
Az idei év végéig több mint 70 ezer építőipari alkalmazott válik munkanélkülivé - mutat rá az Építőipari Munkáltatók Országos Egyesületének (ARACO) összesítése. Tavaszig még az építőipari szociális pénztár 75 százalékos bért fizet további 35 ezer személy számára, ám ha az ingatlanpiac addig nem áll helyre, akkor valamennyien állás nélkül maradnak. Laurenţiu Plosceanu, az ARACO elnöke a NewsIn hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a Romániában tevékenykedő építőipari vállalkozások legalább egyharmadának tevékenységét nagyon nagy mértékben befolyásolja a lassanként globális méreteket öltő pénzügyi válság, számuk pedig 2009-ben tovább gyarapodhat. Plosceanu szerint az egyetlen kiutat az jelentheti, ha a kormány megfelelő megoldásokat talál a válságból való kilábalásra. Szerinte életképes lépés lenne európai uniós pénzek lehívása infrastrukturális fejlesztésekre.
\"A bankoknak is új hozzáállásra van szükségük az építőipari vállalkozások finanszírozásával szemben, mivel jelen pillanatban igen nagy bizonytalanság jellemző\" - fejtette ki az ARACO elnöke.
Arról, hogy néhány hónappal korábban még munkaerőhiánnyal küzdöttek az építőipari munkáltatók, Plosceanu kifejtette, a külföldön dolgozók hazatérésével legtöbb hat hónapon belül már nem lesz munkaerőhiány, és a fizetésemelésekért gyakorolt nyomás is alábbhagy. Ugyanakkor a szakember szerint pozitív hatása is van a válságnak, ugyanis a vendégmunkások hazakényszerülésével jobb minőségű ingatlanok épülnek, és a termelékenység is nőni fog. Mint hangsúlyozta, a bérek az év elején elővetítettnél viszont jóval kisebb mértékben nőnek jövőre, átlagosan alig 10 százalékos béremelésekre lehet számítani. \"Miközben alig két hónapja még 15-25 százalékos bérnövekedést vetítettünk elő a 2009-es évre, most a legoptimistább forgatókönyvek is csak 10 százalékról szólnak. Nem tartom viszont kizártnak, hogy a bérek szakaszokban nőnek, annak függvényében, hogy mennyire válik egyszerűbbé a bankhitelek megszerzése\" - magyarázta Plosceanu, aki szerint az már biztosan borítékolható, hogy a legalacsonyabb építőipari bérek már januártól 570 lejről 640-re nőnek.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a múlt szerdán Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter úgy nyilatkozott, 2009 tavaszáig 29 ezer romániai alkalmazott marad munka nélkül. A szaktárca adatai szerint a legtöbben a készruhagyártásban, fémfeldolgozásban, illetve az autóiparban válnak majd munkanélkülivé. Azonban már másnap a mezőgazdasági munkáltatók szövetsége, az Agrostar bejelentette, hogy csak a mezőgazdaságban 50 ezer alkalmazottat kénytelenek kényszerszabadságra küldeni, mivel a pénzügyi válság miatt több vállalkozó is kénytelen beszüntetni tevékenységét.
Sokkal pesszimistábbak azonban a nagy szakszervezeti tömbök vezetői: becsléseik szerint az 1,2 milliót is elérheti jövőre a romániai munkanélküliek száma, ami által a munkanélküliségi ráta 8 százalékra ugrik a jelenlegi 3,9 százalékról. Számításaik szerint - a világszerte eluralkodott pénzügyi válság miatt közel 500 ezer külföldön dolgozó román állampolgárnak szűnik meg az állása a jövőben, akik hazatérni kényszerülnek. Eközben Romániát sem kíméli a válság, itthon is szerintük legalább 350 ezer ember kerül utcára. A hivatalos adatok szerint 353 ezer munkanélküli élt az országban szeptember végén, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9 százalék volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok