Szárnyaszegett angyal: Európában több, itthon kevesebb jut karácsonyi ajándékra

Az ajándékvásárlási előrejelzéseket egy felmérés alapján a The Wall Street Journal állította össze. Mint kiderült, az európai lakosság közel ötven százaléka immár tud anynyit költeni az angyaljárásra, mint három évvel ezelőtt, amikor a válság kezdeti jelei sem érződtek az országok gazdaságában.

Eközben a romániai lakosság 67 százaléka a 2007-esnél jóval kevesebbet szán a karácsonyi ünnepkörre, miközben Bulgáriában ez az arány 55, Portugáliában 54, míg Olaszországban 47 százalékos. Nem csupán e tekintetben áll a legrosszabbul Románia, itt a legmagasabb, 30 százalékos azoknak az aránya, akik egyáltalán nem vásárolnak idén karácsonyi ajándékokat. Hasonló arány csak Hollandiában van, ott azonban hagyományosan nem a Kisjézus születése napján ajándékozzák meg egymást az emberek, hanem Mikuláskor. A karácsony náluk inkább vallási ünnep, amelyet családi körben ülnek meg.

Egy másik, a romániai lakosság vásárlási szokásait taglaló, a Mednet Marketing Research Center által készített felmérésből eközben arra derül fény, hogy a romániai lakosok közel kétharmada (76,6 százalék) a 2010-es év folyamán tovább csökkentette a fogyasztást, vagy pedig vásárláskor az olcsóbb termékeket részesítette előnyben. A kutatást kiértékelő elemzők szerint az eredmények arra mutatnak rá, hogy a gazdasági és pénzügyi válság hatásai egyre inkább jelen vannak a romániai mindennapokban. Miközben 2009-ben még a megkérdezettek 36,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagy, vagy nagyon nagy mértékben érzi meg a krízis hatásait, addig idén ez a számarány elérte a 47,6 százalékot. Mint ismeretes, a kormány júliustól drasztikus megszorító intézkedéseket vezetett be, amelynek keretében többek között 25 százalékkal csökkentette a közszférában dolgozók bérét.

A válság közvetett hatásai abban is megérződnek, hogy visszaesett a fogyasztás, vagy az olcsóbb termékek kerültek előtérbe. A lakosság 45 százaléka válaszolta azt a közvélemény-kutatók kérdésére, hogy ugyanazt a terméket vásárolta idén is, mint a korábbi években, csak kisebb mennyiségben. Eközben 19,8 százalék az olcsóbb termékeket részesítette előnyben, s abból is a korábbinál kevesebbet vett, s csak 22,8 százalék mondja azt, hogy a válság nem hatott ki vásárlási szokásaira.

A városi lakosság által nyilatkozottakból arra derül fény, hogy többségük, 76,2 százalékuk a drágulásokra panaszkodik a leginkább, 47,5 százalékuk azt fájlalja, hogy csökkent a fizetése, 17,4 százalékuknak az a legnagyobb gondja, hogy elvesztette munkahelyét, 14,4 százalékuknak pedig az okoz kellemetlenséget, hogy a lej euróval szembeni gyengülése végett jóval nagyobb havi törlesztőrészletet kell fizetnie a hitelintézetnek.

Kevesebb a megtakarítás

Miközben európai uniós szinten Románia szinte valamennyi évben sereghajtó volt a lakossági megtakarítások tekintetében, idén 2009-hez viszonyítva is harmadával csökkent azoknak a romániai lakosoknak a száma, akik félre tudtak volna tenni keresetükből – derül ki a GfK Románia közvélemény-kutató cég által tegnap közzétett eredményeikből. Eközben azoknak a negyede, akik idén spórolni tudtak, jövőre növelnék ezt az összeget – van, aki azért, mert 2011-ben több bevételre számít, más viszont azért próbál egyre többet megtakarítani, mivel aggódik jövője miatt. A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy aki teheti, inkább lejben teszi félre megtakarított pénzét.

Mint a kutatók rámutatnak, Erdélyben jóval nagyobb (27 százalékos) azoknak az aránya, akik félre tudnak tenni, mint Havasalföldön, ahol ez az arány alig 14 százalékos. A banki betétekkel kapcsolatosan is megoszlik a lakosság véleménye. A kutatás során megkérdezettek több mint egyharmada nyilatkozott úgy, tart attól, hogy a félretett összegek veszítenek értékükből addig, amíg kivennék azokat a bankból. Hasonlóan alakul azonban azoknak a számaránya is, akik ennek az ellenkezőjét vallják. Eközben 31 százalék tart attól, hogy elveszítheti valamennyi banki megtakarítását, 38 százaléknak azonban eszébe sem jut ettől rettegni. A szakemberek szerint a félelmek mögött a válság állhat, illetve az, hogy az emberek nem hisznek a kormány által meghozott krízisellenes intézkedésekben. Az infláció és a recesszió pedig tovább mélyíti ezeket az aggodalmakat.