Vagyont érő lakások a kincses városban
Harminc százalékos bővülést produkált tavaly az ingatlanpiac Kolozsváron, ahol mintegy 600 millió euró értékben cseréltek gazdát a telkek és a lakások. Egy friss kutatás szerint a kincses városban ingatlanba fektetők harmada más megyéből származik.
2018. augusztus 11., 10:312018. augusztus 11., 10:31
Kolozsvár számított a második legdrágább ingatlanpiacnak Bukarest 1. kerülete után a négyzetméterenkénti átlagár tekintetében a tavalyi évben.
Többek között erre világít rá a 2017-ben lebonyolított ingatlanpiaci tranzakciókról szóló, frissen közzétett kimutatás, amelyet a Veridio tanácsadó cég készített el a kolozsvári polgármesteri hivatal adóügyi igazgatóságának adatai alapján. Ezek az adatok többek között tartalmazzák a tavaly a kincses városban gazdát cserélt ingatlanok számát, azok típusát (ház, tömbházlakás, telek, egyebek), a vásárláskor kifizetett négyzetméterenkénti átlagárat a teljes város vonatkozásában, illetve lakónegyedekre lebontva.
Ez az összeg több mint kétszerese a város teljes éves költségvetésének, amely jelenleg 257 millió eurót tesz ki. Egy másik hasonlat: becslések szerint ennyibe kerülne a kolozsvári metró megépítése.
Országos összevetésben Kolozsvár számított a második legdrágább ingatlanpiacnak a négyzetméterenkénti átlagár tekintetében; az első helyen Bukarest 1. kerülete állt. Tavaly a négyzetméterenkénti átlagár 1211 euró volt Kolozsváron, ehhez képest 2016-ban 1000 eurót kellett fizetni egy négyzetméter lakófelületért.
Kolozsvár 2017-ben is számos, más megyéből érkező vásárlót vonzott, akiknek közel egyharmada nem Kolozs megyei (a vevők 69 százaléka Kolozs megyei) illetőségű. A legtöbben a környező megyékből érkeztek: Beszterce-Naszódból, Máramarosból, Szilágyból, Fehérből, Marosból és Szatmárból.
A felmérésből kiderül, hogy
2016-ban ez az arány még 17, 2015-ben 26, 2014-ben pedig 16 százalékos volt. Miközben a kincses városi ingatlanpiac értéke tavaly 594 millió euróra rúgott, ehhez képest 2014-ben 284 millió, 2013-ban pedig 200 millió euró volt. A megvásárolt ingatlanok 63 százaléka tömbházlakás.
Érdekes, hogy a legforgalmasabb hónapnak 2017-ben a december bizonyult, ekkor bonyolították le a legtöbb tranzakciót (mintegy 79,1 millió euró értékben). A leggyakoribb adás-vételi szerződések 500 és 1000 négyzetméter közötti telkekre vonatkoztak, ugyanakkor leginkább a 35 és 55 négyzetméter közötti tömbházlakások cseréltek gazdát.
Az árak tekintetében a Monostori úton adták el a legnagyobb összegért (összesen 24 millió euró értékben), valamint a legtöbb ingatlant (összesen 327-et), miközben a Békás negyedben voltak a legolcsóbbak a lakások, és itt is kelt el belőlük a legkevesebb.
Kitér a kutatás arra is, hogy 1,1 millió euró volt a legmagasabb összeg, amelyet egy telekért fizettek, a terület a Borháncs negyedben található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!