Bele kell kalkulálni. Újdonságokat hozott a 2022-es esztendő a vállalkozóknak
Fotó: Pixabay.com
Több törvénymódosítást is szem előtt kell tartaniuk 2022-ben a vállalkozóknak, ezek között vannak kedvezőek, ám olyanok is, melyek megnehezítik a mindennapjaikat. Az idei változásokat vettük számba Debreczeni László adótanácsadóval, aki a minimálbér-emelést, a járványügyi támogatásokat, az adótörvénykönyv módosításait, a megváltozott szponzorációs törvényt, az adócsalás módosult besorolását, a cégek közötti e-számlázás elkezdését tartotta fontosnak kiemelni.
2022. január 05., 18:342022. január 05., 18:34
A cégek és számos munkavállaló mindennapjait egyaránt érintő egyik legfontosabb módosítás, hogy 2022. január elsejétől az eddigi bruttó 2350 lejről 2550 lejre emelkedett a minimálbér – húzta alá a Krónika megkeresésére Debreczeni László adótanácsadó. Emlékeztetett egyúttal, hogy a december közepén napvilágot látott rendelkezésben ugyan még szerepelt, hogy minden munkavállalót csak 24 hónapig lehet a kötelező legkisebb béren tartani, ám december 31-én a törvényhozók visszakoztak, a 24 hónapos határidőre az óra csak idén január 1-től kezd ketyegni, tehát leghamarabb 2024. január 1-én kell megemelni azoknak a fizetését, akik két éve minimálbérért dolgoznak. A szakértő szerint amúgy ez inkább csak elvi rendelkezés, hiszen a törvény nem szab meg sem értékbeli, sem százalékos növelést, tehát ha a munkaadó a 25. hónaptól akár egy lejjel megemeli a minimálbért, már teljesítette a törvényben előírt feltételt.
A költségvetési törvényben 2022-re 6095 lejes bruttó átlagbérrel számoltak, ehhez az értékhez kötik a különböző juttatásokat – mutatott rá egyúttal Debreczeni László.
„Januártól a járványhelyzetben a vállalkozók segítségére kidolgozott támogatási rendszerek közül csak a rövidített munkaidő (Kurzarbeit) után járó segítség maradt érvényben” – hívta fel ugyanakkor a figyelmet Debreczeni László.
Viszont a Kurzarbeit továbbra is működik, a munkaprogram 80 százalékát finanszírozza 75 százalékban az állam. Ez tulajdonképpen olyan, mint egy részleges kényszerszabadság, az alkalmazott ledolgozza a munkaidejének 20 százalékát vagy többet, arra megkapja a fizetését, arra az időszakra, amikor nem dolgozik, az állam folyósítja bérének a 75 százalékát.
Fotó: Oradea.ro
A támogatás odaítélésének a feltétele, hogy a cég forgalmában legyen legalább 10 százalékos visszaesés, de négy változat is van arra, hogy a csökkenést melyik időszakhoz hasonlítsák, így nagy mozgásterük van a vállalkozóknak, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel – magyarázta az adószakértő.
Eközben az adótörvénykönyvet több törvénnyel is módosították, amelyek idéntől hatályosak. Két jogszabály vonatkozik a tűzifa áfájának csökkentésére, az új előírások szerint a tűzifát a magánszemélyek és a jogi személyek esetében is 5 százalékos áfával lehet értékesíteni. A hőenergia áfáját szintén 5 százalékra csökkentették a magánszemélyek, kórházak, egyesületek esetében. Mint Debreczeni felidézte, sokat vitatott és módosított téma volt a lakóházakra számolt szociális adókulcs, végül
„Ez mindenképpen egy hasznos és szükséges módosítás volt, mert a 120 négyzetméteres lakóház esetében a 450 ezer lej már nem illeszkedett a piaci árba” – fogalmazta meg Debreczeni László. Arra is ráirányította egyúttal a figyelmet, hogy a megváltozott szponzorációs törvény sokkal nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozások kihasználják a szponzoralapokat.
Debreczeni László amúgy arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy óvatosan, inkább az év vége felé rendelkezzenek a szponzorpénzekről, mert megszűnt az a lehetőség, hogy ha az év második felében veszteséges a cég, akkor a következő hét esztendő adójából bármikor leírhatják a szponzorösszegeket. „Ettől az évtől beáll, ha a vállalkozók óvatosan mozognak, az év vége felé rendelkeznek a pénzekkel, amikor már biztos a szponzoralapjuk, a civil szervezetek rákészülhetnek, hogy mindig ugyanabban az időszakban kapják meg a támogatásokat” – részletezte az adószakértő.
Eddig a 2000 lej feletti nyugdíjak után fizettek 10 százalékos jövedelemadót, ez megmaradt, ám kiegészül azzal, hogy 4000 lej felett még levonják a 10 százalékos egészségbiztosítási járulékot is. Debreczeni László felhívta a figyelmet, hogy ez érvényes a külföldről kapott nyugdíjakra is, számukra külön eljárás lesz, hogy miként kell befizetniük.
Az adószakértő felidézte, a tavalyelőtt elfogadott törvényben az áll, hogy ezt a költséget a társasági adóból lehet leírni, ám ha ebbe nem fér bele, akkor a fizetési adóból, áfából, jövedéki adóból is. A jogszabály 2021. január és március között élesben működött, de csak a társasági adóból lehetett levonni a költséget. Az állami tanintézetek nem voltak felkészülve, hogy számlát adjanak a szülőknek. Emellett azért döntöttek a halasztás mellett, mert jelentős kiesést okozna az államkasszában.
Ezt évi négy alkalommal teheti meg a munkaadó, tehát legtöbb 1200 lejt adhat adómentesen az alkalmazottainak.
„Szomorúan állapítottuk meg, hogy szigorították az adócsalás törvényét, visszakerült az adócsalás kategóriába, ha a cég hatvan nap alatt nem fizeti be az úgynevezett visszatartott adókat” – számolt be egyúttal Debreczeni László.
Fotó: Gergely Imre
Például ha a cég kiadja az alkalmazottak nettó fizetését, ám a vonatkozó adót viszont nem fizeti be hatvan napon belül, az bűncselekménynek számít. Emlékeztetett, korábban még volt így, rengeteg eljárás indult, a vállalkozók a mérlegekkel bizonygatták, hogy azért késtek, mert nem jött be a pénz az ügyfeleiktől.
További változás, hogy 100 ezer euróig limitálták az adócsalás elismerését és befizetését. Tavaly még úgy működött, hogy ha valaki ellen elindították adócsalásért a bűnvádi eljárást, de közben kifizette az összeget, a kamatokat és még 20 százalékot, megszüntették ellene az eljárást, és makulátlan maradt az erkölcsi bizonylata. Nagy volt a felháborodás, mert akinek sok pénze volt, megszabadult az adócsalás negatív következményeitől. Ennek hatására vezették be a százezer eurós határértéket.
Bár az eredeti terv az volt, hogy a cégek közötti e-számlázást elhalasztják 2024-ig, és akkor is csak opcionálisan vezetik be, most mégis elfogadtak egy módosítást, amely szerint kidolgoznak egy listát, melyen a magas adócsalási kockázatot jelentő áruk és szolgáltatások szerepelnek, és ezekre június 31-ig opcionális, azután pedig már kötelező lesz a cégek közötti e-számlázás – hívta fel ugyanakkor a figyelmet Debreczeni László.
Mint mondta, kíváncsian várják ezt a listát, viszont jó döntésnek tartja, hogy nem halogatják évekig az e-számlázát, mert az jó eszköz az adócsalás visszaszorítására. „Ez a tökéletes megoldás arra, hogy fokozatosan meglépik, a cégek egymás között elkezdik használni a rendszert” – szögezte le az adószakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!