Gyors, hatékony. A legtöbb településen a Ghișeul.ro digitális platformot használják az online adófi zetésre
Fotó: Veres Nándor
Szerdától a közüzemi szolgáltatóknak és az önkormányzatoknak is kötelező módon biztosítaniuk kell az online és a bankkártyás fizetés lehetőségét. Vagyis csak kellene, mert még nem minden érintett készült fel a modern fizetési opciók biztosítására. Ugyanakkor egyelőre szankciók sem sújtják azokat, akik nem alkalmazzák a törvényes előírásokat.
2022. november 09., 07:382022. november 09., 07:38
Vegyes a kép, hogy az érintett közüzemi szolgáltatók és önkormányzatok mennyire készültek fel, hogy – betartva a törvényt – biztosítsák ügyfeleiknek a bankkártyás és az online fizetés lehetőségét: van, ahol ez már évek óta működik, máshol ezt nem tartották fontosnak, ezután keresik a megoldást. A 2022/128-as törvény a tavasszal jelent meg, kiegészítve a 193/2002-es kormányhatározatot, így a bankkártyás fizetés mellett az online lehetőség biztosítását is kötelezővé teszi.
Csak azok az egységek mentesülnek a kötelezettség alól, ahol nincs internetlefedettség. Mától kötelesek tehát lehetővé tenni az online és a kártyás fizetést többek között a víz- és csatornaszolgáltatók, az áram-, gáz-, telefon- és internetszolgáltatók, valamint az önkormányzatok az adók, illetékek, bírságok, késedelmi kamatok törlesztésére, függetlenül a település méretétől.
Valamennyi közüzemi szolgáltató, közintézmény és hatóság köteles lesz biztosítani az online bankkártyás fizetés lehetőségét az ügyfeleknek. Az erről szóló törvénymódosító tervezetet kedden fogadta el döntő házként a képviselőház.
Az önkormányzatok egy részénél ez megoldódott, viszont azokon a településeken, ahol a lakók körében nem fogalmazódott meg az igény az online fizetésre, a polgármesteri hivatalok sem törekedtek arra, hogy biztosítsák ezeket a fizetési lehetőségeket. A Szatmár megyei Vetés községházán már évek óta lehet bankkártyával és online is fizetni az adókat, illetékeket, bírságokat. Ilyés Gyula polgármester lapunknak elmondta, a Ghișeul.ro digitális platformot használják, ennek az az előnye, hogy azok is befizethetik ezen keresztül az adót, akik nem az adott településen laknak, de van ott földjük, ingatlanuk.
majd onnan „házon belül” kell lebontaniuk, és tételesen utalniuk, hogy mi a telekadó, mi az illeték, és mi a bírság.
„Nem használja minden önkormányzat a rendszert, mert sokan nem látták értelmét, de ez egyszerűen megléphető, és nem is túl költséges” – mondta Ilyés Gyula. Hozzátette: tapasztalatai szerint ugyanakkor ha nem tartják be a határidőt, majd kitolják, és ha azt sem tartják be, akkor sem történik semmi.
Fodor István polgármester lapunknak elmondta, a következő időszakban felgyorsul ez a folyamat, hiszen több pályázati lehetőség van a digitalizációra, de első lépésben a saját számítógépes rendszerüket újítják fel, majd leghamarabb tavasszal megteremtik a lehetőséget az online fizetésre.
Fotó: Pinti Attila
A szolgáltatók eközben általában már évek óta biztosítják az online fizetés lehetőségét különböző platformokon keresztül vagy a saját honlapjukon.
Viszont az ügyfelek csak egy része él ezzel a lehetőséggel. Kozsokár Attila, a háromszéki regionális víz- és csatornaszolgáltató Közüzemek vezérigazgatója a Krónika megkeresésére rámutatott: 2019-ben üzemelték be az első online platformot, azóta ezt korszerűsítették, felhasználóbarátabb lett: lehetőség van a számlák letöltésére, a vízórák állásának a bejelentésére és fizetésre is. A 30 ezer ügyfelük közül négyezernek van fiókja a digitális platformon, és 2500 használja azt fizetésre. Az igazgató elmondta: bátorítják az ügyfeleiket az online fizetésre, és úgy tudja, hogy a velük szerződésben álló lakótársulások egy része is biztosítja a társasházak lakóinak ezt a lehetőséget.
A regionális hulladékszállító, a Tega Rt. is évek óta szavatolja ügyfeleinek az online fizetés lehetőségét, a jogi személyek többségének online számlát állítanak ki, de a magánszemélyek közül is mintegy 40 százalék ilyen módon törleszti a szemétdíjat, avatott be a részletekbe Máthé László igazgató.
Tovább nőtt tavaly is a banki termékeket és szolgáltatásokat használó romániai polgárok köre egy, az IRES által a Romániai Bankszövetség (ARB) felkérésére decemberben készített felmérés szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás