Gyors, hatékony. A legtöbb településen a Ghișeul.ro digitális platformot használják az online adófi zetésre
Fotó: Veres Nándor
Szerdától a közüzemi szolgáltatóknak és az önkormányzatoknak is kötelező módon biztosítaniuk kell az online és a bankkártyás fizetés lehetőségét. Vagyis csak kellene, mert még nem minden érintett készült fel a modern fizetési opciók biztosítására. Ugyanakkor egyelőre szankciók sem sújtják azokat, akik nem alkalmazzák a törvényes előírásokat.
2022. november 09., 07:382022. november 09., 07:38
Vegyes a kép, hogy az érintett közüzemi szolgáltatók és önkormányzatok mennyire készültek fel, hogy – betartva a törvényt – biztosítsák ügyfeleiknek a bankkártyás és az online fizetés lehetőségét: van, ahol ez már évek óta működik, máshol ezt nem tartották fontosnak, ezután keresik a megoldást. A 2022/128-as törvény a tavasszal jelent meg, kiegészítve a 193/2002-es kormányhatározatot, így a bankkártyás fizetés mellett az online lehetőség biztosítását is kötelezővé teszi.
Csak azok az egységek mentesülnek a kötelezettség alól, ahol nincs internetlefedettség. Mától kötelesek tehát lehetővé tenni az online és a kártyás fizetést többek között a víz- és csatornaszolgáltatók, az áram-, gáz-, telefon- és internetszolgáltatók, valamint az önkormányzatok az adók, illetékek, bírságok, késedelmi kamatok törlesztésére, függetlenül a település méretétől.
Valamennyi közüzemi szolgáltató, közintézmény és hatóság köteles lesz biztosítani az online bankkártyás fizetés lehetőségét az ügyfeleknek. Az erről szóló törvénymódosító tervezetet kedden fogadta el döntő házként a képviselőház.
Az önkormányzatok egy részénél ez megoldódott, viszont azokon a településeken, ahol a lakók körében nem fogalmazódott meg az igény az online fizetésre, a polgármesteri hivatalok sem törekedtek arra, hogy biztosítsák ezeket a fizetési lehetőségeket. A Szatmár megyei Vetés községházán már évek óta lehet bankkártyával és online is fizetni az adókat, illetékeket, bírságokat. Ilyés Gyula polgármester lapunknak elmondta, a Ghișeul.ro digitális platformot használják, ennek az az előnye, hogy azok is befizethetik ezen keresztül az adót, akik nem az adott településen laknak, de van ott földjük, ingatlanuk.
majd onnan „házon belül” kell lebontaniuk, és tételesen utalniuk, hogy mi a telekadó, mi az illeték, és mi a bírság.
„Nem használja minden önkormányzat a rendszert, mert sokan nem látták értelmét, de ez egyszerűen megléphető, és nem is túl költséges” – mondta Ilyés Gyula. Hozzátette: tapasztalatai szerint ugyanakkor ha nem tartják be a határidőt, majd kitolják, és ha azt sem tartják be, akkor sem történik semmi.
Fodor István polgármester lapunknak elmondta, a következő időszakban felgyorsul ez a folyamat, hiszen több pályázati lehetőség van a digitalizációra, de első lépésben a saját számítógépes rendszerüket újítják fel, majd leghamarabb tavasszal megteremtik a lehetőséget az online fizetésre.
Fotó: Pinti Attila
A szolgáltatók eközben általában már évek óta biztosítják az online fizetés lehetőségét különböző platformokon keresztül vagy a saját honlapjukon.
Viszont az ügyfelek csak egy része él ezzel a lehetőséggel. Kozsokár Attila, a háromszéki regionális víz- és csatornaszolgáltató Közüzemek vezérigazgatója a Krónika megkeresésére rámutatott: 2019-ben üzemelték be az első online platformot, azóta ezt korszerűsítették, felhasználóbarátabb lett: lehetőség van a számlák letöltésére, a vízórák állásának a bejelentésére és fizetésre is. A 30 ezer ügyfelük közül négyezernek van fiókja a digitális platformon, és 2500 használja azt fizetésre. Az igazgató elmondta: bátorítják az ügyfeleiket az online fizetésre, és úgy tudja, hogy a velük szerződésben álló lakótársulások egy része is biztosítja a társasházak lakóinak ezt a lehetőséget.
A regionális hulladékszállító, a Tega Rt. is évek óta szavatolja ügyfeleinek az online fizetés lehetőségét, a jogi személyek többségének online számlát állítanak ki, de a magánszemélyek közül is mintegy 40 százalék ilyen módon törleszti a szemétdíjat, avatott be a részletekbe Máthé László igazgató.
Tovább nőtt tavaly is a banki termékeket és szolgáltatásokat használó romániai polgárok köre egy, az IRES által a Romániai Bankszövetség (ARB) felkérésére decemberben készített felmérés szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás