Gyors, hatékony. A legtöbb településen a Ghișeul.ro digitális platformot használják az online adófi zetésre
Fotó: Veres Nándor
Szerdától a közüzemi szolgáltatóknak és az önkormányzatoknak is kötelező módon biztosítaniuk kell az online és a bankkártyás fizetés lehetőségét. Vagyis csak kellene, mert még nem minden érintett készült fel a modern fizetési opciók biztosítására. Ugyanakkor egyelőre szankciók sem sújtják azokat, akik nem alkalmazzák a törvényes előírásokat.
2022. november 09., 07:382022. november 09., 07:38
Vegyes a kép, hogy az érintett közüzemi szolgáltatók és önkormányzatok mennyire készültek fel, hogy – betartva a törvényt – biztosítsák ügyfeleiknek a bankkártyás és az online fizetés lehetőségét: van, ahol ez már évek óta működik, máshol ezt nem tartották fontosnak, ezután keresik a megoldást. A 2022/128-as törvény a tavasszal jelent meg, kiegészítve a 193/2002-es kormányhatározatot, így a bankkártyás fizetés mellett az online lehetőség biztosítását is kötelezővé teszi.
Csak azok az egységek mentesülnek a kötelezettség alól, ahol nincs internetlefedettség. Mától kötelesek tehát lehetővé tenni az online és a kártyás fizetést többek között a víz- és csatornaszolgáltatók, az áram-, gáz-, telefon- és internetszolgáltatók, valamint az önkormányzatok az adók, illetékek, bírságok, késedelmi kamatok törlesztésére, függetlenül a település méretétől.
Valamennyi közüzemi szolgáltató, közintézmény és hatóság köteles lesz biztosítani az online bankkártyás fizetés lehetőségét az ügyfeleknek. Az erről szóló törvénymódosító tervezetet kedden fogadta el döntő házként a képviselőház.
Az önkormányzatok egy részénél ez megoldódott, viszont azokon a településeken, ahol a lakók körében nem fogalmazódott meg az igény az online fizetésre, a polgármesteri hivatalok sem törekedtek arra, hogy biztosítsák ezeket a fizetési lehetőségeket. A Szatmár megyei Vetés községházán már évek óta lehet bankkártyával és online is fizetni az adókat, illetékeket, bírságokat. Ilyés Gyula polgármester lapunknak elmondta, a Ghișeul.ro digitális platformot használják, ennek az az előnye, hogy azok is befizethetik ezen keresztül az adót, akik nem az adott településen laknak, de van ott földjük, ingatlanuk.
majd onnan „házon belül” kell lebontaniuk, és tételesen utalniuk, hogy mi a telekadó, mi az illeték, és mi a bírság.
„Nem használja minden önkormányzat a rendszert, mert sokan nem látták értelmét, de ez egyszerűen megléphető, és nem is túl költséges” – mondta Ilyés Gyula. Hozzátette: tapasztalatai szerint ugyanakkor ha nem tartják be a határidőt, majd kitolják, és ha azt sem tartják be, akkor sem történik semmi.
Fodor István polgármester lapunknak elmondta, a következő időszakban felgyorsul ez a folyamat, hiszen több pályázati lehetőség van a digitalizációra, de első lépésben a saját számítógépes rendszerüket újítják fel, majd leghamarabb tavasszal megteremtik a lehetőséget az online fizetésre.
Fotó: Pinti Attila
A szolgáltatók eközben általában már évek óta biztosítják az online fizetés lehetőségét különböző platformokon keresztül vagy a saját honlapjukon.
Viszont az ügyfelek csak egy része él ezzel a lehetőséggel. Kozsokár Attila, a háromszéki regionális víz- és csatornaszolgáltató Közüzemek vezérigazgatója a Krónika megkeresésére rámutatott: 2019-ben üzemelték be az első online platformot, azóta ezt korszerűsítették, felhasználóbarátabb lett: lehetőség van a számlák letöltésére, a vízórák állásának a bejelentésére és fizetésre is. A 30 ezer ügyfelük közül négyezernek van fiókja a digitális platformon, és 2500 használja azt fizetésre. Az igazgató elmondta: bátorítják az ügyfeleiket az online fizetésre, és úgy tudja, hogy a velük szerződésben álló lakótársulások egy része is biztosítja a társasházak lakóinak ezt a lehetőséget.
A regionális hulladékszállító, a Tega Rt. is évek óta szavatolja ügyfeleinek az online fizetés lehetőségét, a jogi személyek többségének online számlát állítanak ki, de a magánszemélyek közül is mintegy 40 százalék ilyen módon törleszti a szemétdíjat, avatott be a részletekbe Máthé László igazgató.
Tovább nőtt tavaly is a banki termékeket és szolgáltatásokat használó romániai polgárok köre egy, az IRES által a Romániai Bankszövetség (ARB) felkérésére decemberben készített felmérés szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
A kormány dolgozik a 2026-os állami költségvetésen, amely reális alapokra fog támaszkodni – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
A romániai nyugdíjrendszer harmadik pillérét kezelő tíz fakultatív magánnyugdíjalap 2025-ben a rendszer közel 19 éves történetének legjobb befektetési hozamát érte el, mégpedig 19,6%-ot.
Luxembourgból is jól látszik: várhatóan 2030-ig sem készül el teljes egészében a Romániát Kelet–Nyugat irányban, Erdélyen keresztül átszelő A1-es autópálya, melynek hiányzó szakaszait az itthoni „papíron” 2028-ig befejeznék.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás