A legpesszimistább becslés szerint a romániai alkalmazottak legtöbb negyedének csökken a fizetése a tb-járulék áthárítása nyomán. Abban azonban a munkáltatók és az alkalmazottak is egyetértenek, hogy a szociálliberális kormány nem a legmegfelelőbben jár el.
2017. november 21., 16:282017. november 21., 16:28
2017. november 21., 16:462017. november 21., 16:46
A kormány által erőltetett jogszabályok nem segítik a valós társadalmi párbeszédet – jelentették ki a Krónika megkeresésére az alkalmazottak és a munkáltatók képviselői. Az érintetteket azt követően faggattuk, hogy a Tudose-kormány az elmúlt hét második felében teljesen váratlanul
Az előzetes számítások szerint a versenyszférában húsz százalékkal is csökkenhetnek a nettó bérek, ha a munkáltatók nem emelik januártól a bruttó fizetéseket.
„A kormány próbálja kivédeni, hogy a társadalombiztosítási járulék átruházásával csökkenjenek a nettó bérek, ám ez a módszer valószínűleg a munkaerőpiac mintegy 75 százalékánál lesz eredményes” – fogalmazta meg megkeresésünkre Vasile Neagovici. A Sanitas szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke kifejtette,
Azaz ha a munkaadót kötelezik, hogy egyeztessen, ő ezt meg is teszi, de a tárgyalások érdemben nem biztos, hogy eredményesek lesznek.
Neagovici rámutatott, akkor gyengült meg a valós érdekvédelem, amikor 2011-ben a Boc-kormány hatályon kívül helyezte az országosan egységes kollektív keretszerződést. Szerinte ugyanis azzal lehetett szavatolni az alkalmazottaknak járó jogokat, hiszen például ágazati minimálbért is meghatározott.
Fotó: Barabás Ákos
„Az egységes minimálbér mellett ebben a keretszerződésben benne voltak a szorzók, hogy egy foglalkozásban mekkora lehet a legkisebb fizetés. Például egy szakképzett elárusítót nem lehetett minimálbéren foglalkoztatni, hanem a munkaadónak meg kellett adnia az ágazati minimálbért” – részletezte a szakszervezeti vezető.
ám amikor nincs törvényes eszköze arra, hogy a saját intézkedéseitől megvédje a munkavállalókat, akkor mégis ettől várják a megoldást. „Ahol nincsenek erős szakszervezetek, ott más és más megoldások születnek, nem biztos, hogy éppen az lesz az eredmény, amit a törvényalkotó elképzelt” – szögezte le az alkalmazottak érdekeit védő szervezet vezetője.
Az alkalmazott érdekeit a szabadpiacon legjobban saját maga tudja megvédeni – vallja eközben Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a 21. században a szakszervezet már csak „sóhivatal”, idejétmúlt. Úgy véli, a szakszervezetre akkor volt szükség, amikor a munkaerő mobilitása is kisebb volt, például a bányavidéken nem találtak más állást, ezért tárgyalni kellett a jogaik érvényesítéséért.
– fejtette ki Édler. Meglátása szerint a szakszervezet azoknak fontos, akik nem végeznek minőségi munkát, nem hajlandók fejlődni, tanulni, hiszen aki megállja a helyét, annak nincs szüksége külön érdekvédelemre. A kamara elnöke különben úgy véli, eltúlzott az aggodalom a társadalombiztosítási járulék átruházásával kapcsolatban,
és így feleslegesnek hathat a kormány legújabb intézkedése. „A kormányrendelet egy újabb eszköz arra, hogy ha akarják, megbírságolják a vállalkozót, érkeznek majd az ellenőrök, megnézik, megvolt-e a társadalmi párbeszéd, egyeztetés, ha nem, büntetnek. Ez a kormány nem teremt vállalkozóbarát környezetet, és ez aggasztó” – összegzett Édler András.
Amint arról beszámoltunk, a munkáltatók Concordia szövetsége már a hétvégén a társadalmi párbeszédről szóló jogszabály módosításának visszavonását követelte, és arra figyelmeztetett, hogy az intézkedés súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezethet.
Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének elnöke eközben arról beszélt, hogy a sietve meghozott rendelet annak a tanúbizonyossága, hogy a kormány kétségbeesetten próbál „a valóságtól elrugaszkodott” megoldást találni a tb-járulék kifizetésének átruházása által okozott gondokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!