Fotó: Krónika
2007. december 05., 00:002007. december 05., 00:00
A Bútorgyártók Romániai Egyesülete és a Faipari Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSZSZSZ) megpróbálta elérni, hogy elhalasszák a direktíva alkalmazását, mely az évi 15 tonnánál több illó szerves anyagot tartalmazó festéket, pácot és lakkot felhasználó cégekre vonatkozik. A két szervezet szeptemberben átiratot nyújtott be a kormány európai uniós ügyosztályához, a Környezetvédelmi és a Fenntartható Fejlesztés Minisztériumához, valamint az Európai Bizottsághoz. „Komoly kétségeink vannak azt illetően, hogy tartható-e a határidő, figyelembe véve a nehézségeket, melyekkel szembesülünk: az alternatív felületkezelő anyagok magas árát, a kellő minőség elérésének magasabb költségeit az új anyagokkal, a gyártási folyamat megnyúlását stb.”, áll a dokumentumban.
Határozott nem
A kormány és az Európai Bizottság ugyanazt az elutasító választ adta: „A határidő újratárgyalására nincs lehetőség”. Adrian Ciocănea, a környezetvédelmi tárca államtitkára válaszában kifejtette, az éveken át folyó csatlakozási tárgyalások időszakában sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók érdekvédelmi szervezete nem kért hosszabb türelmi időszakot a szervesillóanyag-kibocsátás korlátozásának alkalmazását illetően. A kibocsátási határérték be nem tartása 500–22 500 lejes bírság kiszabásával, a működés felfüggesztésével vagy az illető cég bezárásával büntethető.
Súlyos következményei lesznek a illóanyag-kibocsátás korlátozásának, véli Vasile Bădica, a 75 ezer tagot számláló FSZSZSZ elnöke. „Nagyon sok cégnek kell majd lehúznia a rolót, főleg a régi fa- és bútoripari kombinátok utódvállalatainak. Ezek 40 évvel ezelőtti műszaki színvonalon vannak, el sem kezdték a környezetvédelmi célú beruházásokat. Sok ember fog utcára kerülni, marad kenyérkereseti lehetőség nélkül. Több időt kellett volna adni a cégeknek arra, hogy ezeknek megfeleljenek. Franciaországi szintű feltételeket szabnak, miközben a fizetések bangladesi színvonalon vannak”– nyilatkozta Vasile Bădica.
Nincs kegyelem
Juhos Levente, a háromszéki faipari vállalkozásokat tömörítő Ko-Fa vezetője úgy véli, az érintettek számára nagy gond a szabályozáshoz való alkalmazkodás. „Ez a cégeknek óriási problémát jelent. Technológiát kell korszerűsíteni vagy cserélni, aminek az anyagi vetülete a legfájdalmasabb. Váratlanul érte ez a cégeket, nem volt eléggé jó a tájékoztatás. Célirányosabb pályáztatással, a pályázati úton megszerezhető pénzek ilyen irányú folyósításával meg lehetett volna könnyíteni a cégek dolgát”– mondta Juhos Levente.
Bernádh Zelma, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője szerint a megyében hét olyan cég működik, mely a 13-as direktíva hatálya alá esik, köztük több száz embert foglalkoztató bútorgyárak, ezeknél november folyamán el is kezdődött az ellenőrzés. Az osztályvezető szerint a vállalkozásoknak volt elég idejük, hogy megtegyék a szükséges lépéseket az illó szerves anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében, idejében felhívták a figyelmüket a probléma fontosságára. Ezen cégek környezetvédelmi engedélye október 31-éig szólt, meghosszabbítani csak abban az esetben fogják, ha megfelelnek a szabályozásoknak. „Ha nem alkalmazkodnak, akkor a környezetvédelmi hatóság leállítja őket”– nyilatkozta Bernádh Zelma.
Egy nevének elhallgatását kérő faipari vállalkozó úgy véli, nem lesznek komoly következményei a szigorú környezetvédelmi előírásnak, mivel a hatóságok elnézőek lesznek, sok érintett cég pedig megpróbálja kijátszani a törvényt, például azzal, hogy a valósnál kisebb festék-, lakk- vagy pácfogyasztást vall be. „Ne felejtsük el, hogy Romániában élünk” – fogalmazott cinkos mosoly kíséretében a vállakozó.
Pengő Zoltán
(fotó: Lukács János)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok