2009. augusztus 12., 09:412009. augusztus 12., 09:41
A felelőtlenül kihelyezett reklámtáblák nem zavarhatják tovább a városképet – határoztak legutóbbi ülésükön a nagykárolyi önkormányzati képviselők. Döntésük értelmében a jövőben nagy méretű (3×2m, 4×3m, 5×2,5m vagy 6×3m) reklámtáblákat csak a város közigazgatási határán kívül, kisebb, könnyűfém vázas szerkezetűeket pedig csak a főutcákon kívül lehet kifüggeszteni, ám ezek sem lehetnek 2,5 méternél magasabban.
Sebastian Egli, a város urbanisztikai részlegének vezetője a döntés kapcsán a Krónikának elmondta, minden komolyabb városban szabályozzák a reklámozás mikéntjét, csak Nagykárolyban nem volt még erre vonatkozó rendelet. „Az senkinek sem tesz jót, ha mindenhol méretes pannók csúfítják a városképet. Az ügyintézés terén is egyszerűsítettünk – fogalmazott a városrendezésért felelős irodavezető. – Eddig, ha valaki reklámozni akarta cégét, rendelőjét, és a közelében, közterületre táblácskát szeretett volna kihelyezni, el kellett jönnie a havi rendes tanácsülésre, és kérnie kellett a reklám jóváhagyását napirendi pontként. Azt gondolom, egy város képviselő-testületét nem érdemes ilyen egyszerű ügyekkel terhelni.” Az új rendelet alapján egy irodai alkalmazott is eldöntheti, kihelyezhető-e az illető területre a szóban forgó reklámtábla, hiszen annak procedúrája mostantól pontosan szabályozott, és fellebbezés esetén hivatkozhat a rendelet kritériumaira.
Egli szerint Nagykároly főutcáján a tervek szerint jövőre csak bizonyos jól meghatározott feltételek mellett helyezhetőek el reklámtáblák. „A városrész történelmi jellegéhez és hangulatához igazodó kereteket szeretnénk kialakítani, amelyek majd bérelhető reklámfelületek lesznek. Szigorúan csak kivilágítható hirdetésekről lenne szó” – vetítette előre a folyamatot Egli. Az intézkedés azért is indokolt, mert pár éven belül megújul majd a város központjában lévő kastély, az azt körülvevő park, és a főutca egyik része is sétánnyá alakul. A várost átszelő Nagyváradi út mentén is csak kivilágítható pannókat fognak felszerelni, amelyek szintén csak kis méretűek lehetnek. Egli szerint szó van arról, hogy a felületeket a város helyezné ki és adná bérbe a reklámozóknak.
Az új rendelet szerint a város urbanisztikai bizottságának 60 nap áll rendelkezésére, hogy minden reklámozó céget értesítsen a módosításokról. „Leltárba kell vennünk, hány cég és milyen formában reklámoz jelenleg a városban, majd írásban küldünk nekik figyelmeztetést, hogy december 31-éig alkalmazkodjanak a megújult szabályokhoz” – nyilatkozta a polgármesteri hivatal munkatársa. Azok a cégek, amelyek nem veszik komolyan az új biztonsági és esztétikai kritériumokat, jövő év elejétől 800-tól 2500 lejig terjedő pénzbeli bírsággal sújthatóak, és a városnak jogában áll majd eltávolíttatnia cégéreiket. Emellett olyan helyekre sem tehetőek ezután cégérek, ahol a forgalmi rendet zavarják vagy megtéveszthetik a gépkocsivezetőket.
„Nem akarunk egyik napról a másikra intézkedni, ezért adunk csaknem féléves haladékot. Belátjuk, a cégeknek át kell tervezniük reklámstratégiájukat, és pénzügyi forrásaikat is ezeknek megfelelően kell majd kezelniük. Be kell vallanom, kicsit aggódom, hisz nem tudhatom, hogyan válik majd be az új intézkedés, mert eddig még nem volt erre precedens nálunk. Biztosan lesznek majd fennakadások” – vallja be Egli, aki szerint ezután már a villanypóznákra sem szerelhetőek Nagykárolyban reklámtáblák, cégérek, útmutatók.
Nem értékelik azonban egyértelműen pozitívan a nagykárolyi önkormányzat döntését az érintettek. Néhány nagykárolyi cégvezető szerint eddig is korlátozva voltak a közterületeken kihelyezhető reklámfelületek, de a helyi vezetés mostantól még jobban ellehetetleníti helyzetüket. Arról panaszkodnak, hogy reklámmolinókat csak nagyon kivételes esetben lehetett kihelyezni, és csak jól meghatározott helyekre. Volt, aki magánterületen, egy üres telken helyezett el hasonló információhordozót, és a hatóságok emiatt felelősségre vonták.
Egyébként az utóbbi időben komolyan visszaesett a hasonló reklámfelületek iránti kereslet a határ menti kisvárosban. „Több mint 60 százalékkal kevesebb pannót rendelnek tőlünk idén, mint tavaly ilyenkor. Mellesleg ez a tendencia már a tavalyi év utolsó hónapjaiban elkezdődött. Akkor inkább csak a válság híre zavarta meg megrendelőinket, mostanra pedig már sok cég csődbe ment, vagy nem engedheti meg magának a nagy hírverést, így nem rendel ilyesmit” – számolt be lapunknak tapasztalatairól Botos Ferenc, a nagykárolyi Botos családi vállalkozás vezetője, aki szerint a városban sok cég nagy alapterülettel kezdte, komoly reklámkampánnyal indult el tavaly, és mostanra vagy negyedére zsugorodott, vagy megszűnt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok