2008. május 09., 00:002008. május 09., 00:00
Emellett egyre mélyül a legnagyobb és a legalacsonyabb jövedelem közötti, eddig is jelentõs szakadék. Utóbbi különbség márciusban elérte a háromezer lejt. A reálbércsökkenést a márciusi, aránylag jelentõs béremelések sem voltak képesek megakadályozni, így az elérte az 5,6 százalékos arányt. A legnagyobb fizetések ugyanakkor továbbra is a pénzügyi tanácsadással foglalkozó cégeknél tapasztalhatók, az ott dolgozók nettó átlagbére márciusban 3600 lej közelében volt az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint. A bérek ötös toplistájának második helyezettje a légi szállítás ágazata, amelyet a dohányfeldolgozó, valamint a kõolaj-feldolgozó ágazatok követnek. Az ötödik a rangsorban az informatika, amelynek mintegy 1000 lejes lemaradása van a bérezést illetõen az elsõ helyezetthez képest.
Ugyanazon felmérés szerint a legrosszabbul fizetett ágazat továbbra is a fafeldolgozás, ahol a nettó átlagbér 674 lej volt márciusban. Szintén alacsony munkabérek jellemzik a készruha-, a vendéglátó-, a textil- és a bútoripart. A legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmek közötti jelentõs eltérés az elmúlt években fokozottabban nõtt. Így 2007 februárjában már 2200 lej körüli volt, míg 2006 januárjában mintegy 500 lejjel kevesebb. A jelenség elsõdleges okaként a legtöbb szakértõ az egységes adókulcs bevezetését hozza fel. A legtöbb országban, ahol ez az adózási forma van érvényben, a bérek két véglete közötti különbség évrõl évre nagyobb, mivel az egységes adókulcs nagyobb terhet jelent az alacsony fizetések esetében. A bérek növekedése az év elsõ három hónapjában, éves átlagban is lelassult. Míg januárban az elõzõ év azonos idõszakához képest 30 százalék fölötti volt a béremelkedés, márciusra ez 20 százalék alá csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok