2008. május 09., 00:002008. május 09., 00:00
Emellett egyre mélyül a legnagyobb és a legalacsonyabb jövedelem közötti, eddig is jelentõs szakadék. Utóbbi különbség márciusban elérte a háromezer lejt. A reálbércsökkenést a márciusi, aránylag jelentõs béremelések sem voltak képesek megakadályozni, így az elérte az 5,6 százalékos arányt. A legnagyobb fizetések ugyanakkor továbbra is a pénzügyi tanácsadással foglalkozó cégeknél tapasztalhatók, az ott dolgozók nettó átlagbére márciusban 3600 lej közelében volt az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint. A bérek ötös toplistájának második helyezettje a légi szállítás ágazata, amelyet a dohányfeldolgozó, valamint a kõolaj-feldolgozó ágazatok követnek. Az ötödik a rangsorban az informatika, amelynek mintegy 1000 lejes lemaradása van a bérezést illetõen az elsõ helyezetthez képest.
Ugyanazon felmérés szerint a legrosszabbul fizetett ágazat továbbra is a fafeldolgozás, ahol a nettó átlagbér 674 lej volt márciusban. Szintén alacsony munkabérek jellemzik a készruha-, a vendéglátó-, a textil- és a bútoripart. A legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmek közötti jelentõs eltérés az elmúlt években fokozottabban nõtt. Így 2007 februárjában már 2200 lej körüli volt, míg 2006 januárjában mintegy 500 lejjel kevesebb. A jelenség elsõdleges okaként a legtöbb szakértõ az egységes adókulcs bevezetését hozza fel. A legtöbb országban, ahol ez az adózási forma van érvényben, a bérek két véglete közötti különbség évrõl évre nagyobb, mivel az egységes adókulcs nagyobb terhet jelent az alacsony fizetések esetében. A bérek növekedése az év elsõ három hónapjában, éves átlagban is lelassult. Míg januárban az elõzõ év azonos idõszakához képest 30 százalék fölötti volt a béremelkedés, márciusra ez 20 százalék alá csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok