2008. november 25., 15:302008. november 25., 15:30
A pénzügyi válság az 1980-as évek eleje óta a legsúlyosabb recesszióba fogja sodorni a fejlett ipari országokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap kiadott fél éves elemzése szerint. A nemzetközi szervezet szakértői szerint Nagy-Britanniában, Izlandon, Írországban, Luxembourgban, Spanyolországban, Magyarországon, valamint Törökországban a visszaesés különösen súlyos lesz. „Ezeket a gazdaságokat sokkal közvetlenebbül érinti a pénzügyi válság, amely bizonyos esetekben egyéb sebezhető pontokat is felszínre hozott\" – fejtette ki az OECD vezető közgazdásza, Klaus Schmidt-Hebbel. A szervezet szerint a gazdasági teljesítmény várhatóan 0,4 százalékkal fog csökkenni jövőre a 30 OECD-tagországban, az idén várható 1,4 százalékos növekedéssel szemben. Ennek következményeként 8 millióval növekedhet a munkanélküliek száma a következő két évben, a munkanélküliségi ráta jövőre 6,9 százalékra, 2010-ben 7,2 százalékra emelkedhet az idei 5,9 százalékról. Az OECD szerint fennáll „bár csak kis mértékben\" a defláció veszélye néhány országban.
Az elemzés szerint az Amerikai Egyesült Államokba a gazdaság valószínűleg 0,9 százalékkal fog zsugorodni jövőre az idén várható 1,4 százalékos növekedést követően. Japánban 0,1 százalékos csökkenéssel számol az OECD az idei 0,5 százalékos növekedés után, az euróövezetben jövőre várhatóan 0,6 százalékos lesz a GDP-csökkenés, idén még 1 százalékos növekedés várható.
A három legfontosabb gazdasági térségre vonatkozó jövő évi előrejelzés többé-kevésbé megegyezik azzal az előzetes elemzéssel, amit a G20 tanácskozása előtt tett közzé a nemzetközi szervezet. A különbség annyi, hogy az eruóövezetben várható csökkenést korábban 0,5 százalékra várta az OECD. Az elemzők úgy látják, hogy a fejlett világ egy olyan hanyatló pályára került, ahonnan várhatóan csak legkevesebb négy negyedév alatt tud elmozdulni – két egymást követő negyedévig tartó csökkenés az OECD olvasatában már recessziót jelent. Miután a növekedés beindulhat a jövő év második felében, az OECD arra számít, hogy 2010-ben 1,5 százalékos lesz a növekedés a 30 tagországban.
Schmidt-Hebel szerint „a bankszektorba vetett bizalom helyreállítását és a likviditás növelését célzó gyors és erőteljes politikai akcióknak köszönhetően viszonylag rövid ideig tartott a pánik, mindamellett a pénzügyi intézményeknek még javítaniuk kell helyzetüket\". A vezető közgazdász úgy látja, hogy ez még el fog tartani egy darabig, s vannak a kiigazítási folyamatnak jelentős bizonytalanságai is. Elsősorban olyan szempontból, hogy milyen gyorsan lehet úrrá lenni a pénzügyi válságon. Az OECD feltevése szerint a szeptember közepe óta tartó stressz rövid életű lesz, utána azonban – nagyjából 2009 végéig – enyhül a nyomás, s ezt követi majd a fokozatos normalizálódás.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok