
Bajban az egészségügy? A minisztériumnak 23 százalékkal kevesebb pénzt, összesen 11,4 milliárd lejt irányoz elő 2020-ra az Orban-kormány
Fotó: Pinti Attila
Sok kérdőjel megfogalmazódik a 2020-as évi állami költségvetés tervezetének nyilvánosságra hozott sarokszámai kapcsán a Krónikának nyilatkozó gazdasági szakértő, Králik Lóránd például túl derűlátónak látja az Orban-kormány gazdasági növekedési előrejelzéseit. Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor úgy véli, alig jut pénz fejlesztésekre.
2019. december 19., 07:582019. december 19., 07:58
2019. december 19., 08:002019. december 19., 08:00
„A bérköltségek hatalmas terhet rónak az ország költségvetésére, így elkerülhetetlen, hogy túllépik a 3 százalékos hiánycélt, és alig jut pénz fejlesztésekre” – nyilatkozta a Krónikának Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, akit a nyilvánosságra hozott gazdasági előrejelzésekről és a jövő évi állami költségvetés tervezetéről faggattunk.
Amint arról beszámoltunk, a 2020-as büdzsé 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,59 százalékos államháztartási hiánnyal és 3,1 százalékos átlagos inflációs rátával számol. Az országos bruttó átlagjövedelem 5 429 lej, a nettó pedig 3 324 lej lesz. A munkanélküliségi ráta 2020-ban a becslések szerint 3 százalék lesz, szemben a 2019-es 3,2 százalékkal, a munkanélküliek számát pedig 275 ezerre becsülik.
A 2020-as évi állami költségvetés – legalábbis a kiszivárgott tervezet –
A regionális fejlesztési és közigazgatási tárcától még többet, 45,5 százalékot vennének el, a mezőgazdasági minisztériumtól 14,5 százalékot, a gazdasági tárcától pedig 11 százalékot faragnak le. A munkaügyi minisztérium büdzséje eközben 32,7 százalékkal, a közlekedésügyé 11,8 milliárddal, a tanügyé 3,76 százalékkal, a belügyé 13,1 százalékkal, a védelmi tárcáé 18 százalékkal gyarapszik.
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a Krónikának úgy fogalmazott, a bérköltségek hatalmas terhet rónak az ország költségvetésére, így elkerülhetetlen, hogy túllépik a 3 százalékos hiánycélt, és alig jut pénz fejlesztésekre. Rámutatott, nominális értékben 2017-ben 63 milliárd lejt tett ki a költségvetésből a személyzeti költség, ez az összeg 2018-ban 81 milliárd lejre emelkedett, idén 102 milliárd, jövőre pedig 109 milliárd lejjel számol a kormány.
– mutatott rá a politikus. Hozzátette, az RMDSZ is kérte, hogy a bérek és a nyugdíjak ne csökkenjenek, de ilyen körülmények között még a mintegy 3,6 százalékos államháztartási hiány tartása is nehézkes, jelentős beruházásokra pedig alig marad pénz.
Tánczos Barna arról is beszámolt, hogy az elmúlt két napban folyamatosan egyeztettek a pénzügyminiszterrel, s ezentúl is „óráról órára” próbálnak újabb indítványokat bevinni a tervezetbe. A parlamentbe való benyújtás után is lehet módosító javaslatokat megfogalmazni, de biztosabb, ha már a tervezetbe bekerülnek, így erre még ma van esély.
mert az veszélyes precedenst teremthet, viszont nem tudják meggyőzni a kormányt, hogy lemondjon erről a szándékáról. „A demokratikus procedúra fontosabb, mint hogy idén meglegyen a büdzsé, de ez inkább csak kifogás a kormány részéről, mert jó tárgyalási folyamattal az ellenzéket is meg lehetne győzni, hogy megszavazza a költségvetést. A felelősségvállalásnak az a kockázata, hogy a büdzsé az alkotmánybíróságra kerül, a kormány ennek ellenére hallani sem akar a parlamenti vitáról” – fogalmazta meg Tánczos.
Fotó: Gábos Albin
Az RMDSZ az önkormányzatok finanszírozása terén ért el eredményeket, az idei képletekhez képest is vannak előrelépések – tudtuk meg Tánczos Barnától. Mint részletezte, a személyi jövedelemadó már idén száz százalékban a megyei és helyi önkormányzatoknál maradt, különböző elosztási arányok és kiegyenlítési képletek figyelembe vételével, ezen sikerült a szövetség javaslatai alapján jobbítani. A kormány honlapján közzétett dokumentum már tartalmazza ezeket a javaslatokat, így
További 14 százalékot szánnak az önkormányzatoknál a jövedelemkiegyenlítésre, az alsó határ egy lakosra számolva évi 803 lej, egy közigazgatási egységre 1,5 millió lej.
Újdonság, hogy a személyi jövedelemadó 3 százalékából kulturális alapot hoznak létre, ebből támogatja a kormány a kisebb városok által fenntartott színházak, operák, filharmóniák részfinanszírozását. Hat százalék a megyei tanácsok által finanszírozott beruházásokra marad, ez megyénként 27,3 millió lej, valamivel kevesebb, mint az idei 28,4 millió.
Még nincs konszenzus a megyei utak karbantartására, korszerűsítésére szán 600 millió lejes keret leosztásáról, erről újabb módosító javaslatot fogalmaz meg az RMDSZ, hogy a kisebb megyék ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Táncos Barna elmondta, konkrét erdélyi egészségügyi és infrastrukturális fejlesztésekre is fogalmaznak meg javaslatokat.
„Több kérdőjel felvetődik a jövő esztendei költségvetés-tervezet sarokszámaival kapcsolatban” – értékelt megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Rámutatott: a 3,59 százalékos költségvetési hiány GDP-arányos, tehát
„A tervezet 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol nemcsak a jövő évre, hanem a 2021–2023-as időszakra is, ami középtávon irreális, hiszen az eurózónában 1,2 százalékos, az Európai Unió tagállamaiban pedig 1,4 százalékos az átlagnövekedés, és lassulás mutatkozik” – vont mérleget Králik. A minimálbér-emelés kapcsán megjegyezte, az nagyobb adóbevételt és fogyasztást jelent, de az ország kezd kifutni abból az időszakból, amikor a fogyasztás ösztönzésével lehet gazdasági növekedést generálni.
A szakértő szerint nagy megtakarítás nem várható abból, hogy a közméltóságok fizetését és az étkezési juttatásokat befagyasztják, másrészt annak sem lesz érezhető hatása, hogy a nyugdíjasok nem vállalhatnak munkát közintézményekben, állami tulajdonú vállalatokban. A költségvetés-tervezetet vizsgálva rámutatott, újabb bevételi források nem körvonalazódnak, a kiadásoknál bizonyos tételek növekednek, és vannak olyan részek, melyek nehezen fenntarthatók, például
„Meglepő, hogy a védelmi kiadások nőnek, a NATO-s 2 százalékos kötelezettségvállalást tartani akarják, a belügy több pénzt kap, az oktatás is valamivel többet, mint idén, de az éppen az inflációt egyenlíti ki. A környezetvédelemnél drasztikus a 60 százalékos visszavágás” – ecsetelte Králik Lóránd.
Kiemelte, a fejlesztési tételeknél inkább átrendeződés tapasztalható, a fejlesztési minisztérium kevesebb pénzt kap, de az abból kivált európai pénzek minisztériuma esetében 62 százalékos a növekedés, bár annak a büdzséje sokkal kisebb. A közlekedési minisztériumnál a beruházásokra nagyobb összeget szánnak, az emelkedés ott is csak az inflációt fedezi. Králik Lóránd úgy véli,
A büdzsé elfogadásának procedúrájával viszont meglátása szerint már lehetnek gondok, hiszen hogyha a kormány felelősségvállalással fogadja el, az premier lenne Romániában és alkotmányossági aggályokat is felvet. „Lenne még idő január közepéig egy rendkívüli parlamenti ülésszak keretében alkotmányosan, törvény formában elfogadni a költségvetést” – szögezte le a szakértő.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!