2013. január 25., 17:202013. január 25., 17:20
Soros György nagy felzúdulást keltett az idei davosi Világgazdasági Fórumon a Németországnak címzett váddal, hogy \"devizaháborúba\" fogja sodorni a világot.
„A németek a megtakarításban hisznek, miközben a világ többi része a monetáris lazításban” – mondta Soros György a CNBC tévécsatornának adott interjúban. Ez a szembenállás veszélyes folyamatokat indíthat el – vélte a nemzetközileg elismert befektetési szakember. „Én a magam részéről egy devizaháború kitörésében látom a legnagyobb veszélyt” – tette hozzá.
Soros György az interjúban a legnagyobb elismeréssel szólt a Fed monetáris enyhítő politikájáról.
A milliárdos alapkezelő pénzügyi szakember hagyományosan Németország egyik legkeményebb bírálójának számít. Megszólalásaiban rendszeresen arra szólítja fel a német politikát, hogy tegyen többet az euró érdekében. Németországnak szerinte a pénzügyi erejét a gazdasági fellendülés támogatására kellene latba vetnie; a megtakarításokkal csak ellentétes célt szolgál és recesszióba taszítja Európát.
Most pedig ráadásul itt van még egy devizaháború kitörésének a veszélye is, mivel számos ország utolsó szalmaszálként devizája árfolyamának leértékelésébe kapaszkodva próbálja megindítani a gazdasági növekedést – mondta.
Soros György azonban az interjúban leszögezte: ha devizaháborúra kerül sor, akkor azt Európa el fogja veszíteni, mivel az Európai Központi Bank (EKB) nem rendelkezik a más jegybankoknak kijáró szabadsággal.
És ez is Németország bűne lesz – hangsúlyozta a befektetési szakember. Németország ugyanis makacsul ragaszkodik ortodox pénzpolitikai hagyományaihoz és közben nem veszi észre, hogy magatartásával az egész euróövezet kárára van – fejtette ki Soros György Davosban a CNBC tévécsatornának adott interjúban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok