2011. március 23., 09:512011. március 23., 09:51
A magyar–amerikai nagybefektető a Financial Timesban kifejti: az euróválságot általánosságban valutaválságnak szokás tekinteni, ám ez egyben szuverén adósságválság és mindenekelőtt bankválság is. Az euróövezeti jegybank (EKB) a tagországok szuverén adósságát kockázatmentesnek tekintette, és egyenlő feltételekkel fogadta be fedezetként. A kereskedelmi bankokat, amelyeknek kockázatmentes eszközöket kellett tartaniuk, ez arra ösztönözte, hogy a gyengébb helyzetű tagállamok szuverén adósságából halmozzanak fel, néhány bázispontnyi pluszhozamhoz jutva. Ez csökkentette a kamatszinteket Portugália, Írország, Görögország, Olaszország és Spanyolország számára, aminek ingatlanpiaci buborék lett a következménye. Mindeközben Németország szorosabbra húzta a nadrágszíjat, hogy finanszírozni tudja a német újraegyesítés költségeit. Soros szerint mindez széttartó versenyképességi folyamatot és bankválságot eredményezett.
A cikk szerint az euróválságra kidolgozott megoldás kétsebességű Európát rögzítene, ami az EU politikai kohézióját is veszélyeztetheti. A nagybefektető szerint az EU-ra „krónikus divergencia” időszaka vár, amelyben a többletet felhalmozó tagországok előretörnek, a deficites országokat pedig lenyomja adósságaik súlya. Mint fogalmazott, alapvető változtatásokra van szükség. Ezek közül is az egyik legfontosabb, hogy az európai pénzügyi stabilitási eszközt a tagállamok mellett a bankrendszerek megmentésére is hozzáférhetővé kell tenni. Ez lehetővé tenné a szuverén adósságátrendezést bankválság előidézése nélkül. Soros szerint emellett a szabályokat betartó országok hitelköltségeiről „le kell szedni” a kockázati prémiumot. Ezt úgy lehet megoldani, hogy a szuverén adósságok zömét eurókötvénnyé alakítják, az egyes országok ezután saját kötvényeket adnának ki kollektív fellépési záradékkal, és csak a maastrichti limitet meghaladó adóssághányadra fizetnének kockázati felárat – áll Soros írásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!