2011. március 23., 09:512011. március 23., 09:51
A magyar–amerikai nagybefektető a Financial Timesban kifejti: az euróválságot általánosságban valutaválságnak szokás tekinteni, ám ez egyben szuverén adósságválság és mindenekelőtt bankválság is. Az euróövezeti jegybank (EKB) a tagországok szuverén adósságát kockázatmentesnek tekintette, és egyenlő feltételekkel fogadta be fedezetként. A kereskedelmi bankokat, amelyeknek kockázatmentes eszközöket kellett tartaniuk, ez arra ösztönözte, hogy a gyengébb helyzetű tagállamok szuverén adósságából halmozzanak fel, néhány bázispontnyi pluszhozamhoz jutva. Ez csökkentette a kamatszinteket Portugália, Írország, Görögország, Olaszország és Spanyolország számára, aminek ingatlanpiaci buborék lett a következménye. Mindeközben Németország szorosabbra húzta a nadrágszíjat, hogy finanszírozni tudja a német újraegyesítés költségeit. Soros szerint mindez széttartó versenyképességi folyamatot és bankválságot eredményezett.
A cikk szerint az euróválságra kidolgozott megoldás kétsebességű Európát rögzítene, ami az EU politikai kohézióját is veszélyeztetheti. A nagybefektető szerint az EU-ra „krónikus divergencia” időszaka vár, amelyben a többletet felhalmozó tagországok előretörnek, a deficites országokat pedig lenyomja adósságaik súlya. Mint fogalmazott, alapvető változtatásokra van szükség. Ezek közül is az egyik legfontosabb, hogy az európai pénzügyi stabilitási eszközt a tagállamok mellett a bankrendszerek megmentésére is hozzáférhetővé kell tenni. Ez lehetővé tenné a szuverén adósságátrendezést bankválság előidézése nélkül. Soros szerint emellett a szabályokat betartó országok hitelköltségeiről „le kell szedni” a kockázati prémiumot. Ezt úgy lehet megoldani, hogy a szuverén adósságok zömét eurókötvénnyé alakítják, az egyes országok ezután saját kötvényeket adnának ki kollektív fellépési záradékkal, és csak a maastrichti limitet meghaladó adóssághányadra fizetnének kockázati felárat – áll Soros írásában.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!