2011. március 23., 09:512011. március 23., 09:51
A magyar–amerikai nagybefektető a Financial Timesban kifejti: az euróválságot általánosságban valutaválságnak szokás tekinteni, ám ez egyben szuverén adósságválság és mindenekelőtt bankválság is. Az euróövezeti jegybank (EKB) a tagországok szuverén adósságát kockázatmentesnek tekintette, és egyenlő feltételekkel fogadta be fedezetként. A kereskedelmi bankokat, amelyeknek kockázatmentes eszközöket kellett tartaniuk, ez arra ösztönözte, hogy a gyengébb helyzetű tagállamok szuverén adósságából halmozzanak fel, néhány bázispontnyi pluszhozamhoz jutva. Ez csökkentette a kamatszinteket Portugália, Írország, Görögország, Olaszország és Spanyolország számára, aminek ingatlanpiaci buborék lett a következménye. Mindeközben Németország szorosabbra húzta a nadrágszíjat, hogy finanszírozni tudja a német újraegyesítés költségeit. Soros szerint mindez széttartó versenyképességi folyamatot és bankválságot eredményezett.
A cikk szerint az euróválságra kidolgozott megoldás kétsebességű Európát rögzítene, ami az EU politikai kohézióját is veszélyeztetheti. A nagybefektető szerint az EU-ra „krónikus divergencia” időszaka vár, amelyben a többletet felhalmozó tagországok előretörnek, a deficites országokat pedig lenyomja adósságaik súlya. Mint fogalmazott, alapvető változtatásokra van szükség. Ezek közül is az egyik legfontosabb, hogy az európai pénzügyi stabilitási eszközt a tagállamok mellett a bankrendszerek megmentésére is hozzáférhetővé kell tenni. Ez lehetővé tenné a szuverén adósságátrendezést bankválság előidézése nélkül. Soros szerint emellett a szabályokat betartó országok hitelköltségeiről „le kell szedni” a kockázati prémiumot. Ezt úgy lehet megoldani, hogy a szuverén adósságok zömét eurókötvénnyé alakítják, az egyes országok ezután saját kötvényeket adnának ki kollektív fellépési záradékkal, és csak a maastrichti limitet meghaladó adóssághányadra fizetnének kockázati felárat – áll Soros írásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!