Románia sokkal versenyképesebb lenne adóügyi szempontból, és nem lenne szükség adóemelésre, ha bár a felét be tudná gyűjteni az adócsalást jelentő összegeknek, ami jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) 16 százaléka körülire tehető – jelentette ki szerdán a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap által szervezett bukaresti konferencián Dan Bădin, a Deloitte Románia adóügyi és jogi szakértője.
2014. október 15., 16:522014. október 15., 16:52
Mint emlékeztetett, jelenleg a begyűjtött adó értéke a GDP 32-33 százalékát teszi ki, így már az is sokat lendítene a helyzeten, ha ezt 37-38 százalékra fel lehetne tornázni.
Az áfa is csökkenhetne
Hasonlóképpen vélekedett egyébként a konferencián Constantin Niţă gazdasági miniszter is, aki felszólalásában arról beszélt, hogy amennyiben az adóbegyűjtés elérné a GDP 37-39 százalékát, akkor nem lenne szükség más adókra és illetékekre. Példaként az úgynevezett oszlopadót említette.
Niţă egyébként úgy véli, hogy az általános forgalmi adó (áfa/TVA) ideális szintje 19-20 százalék lenne – a jelenlegi 24 százalékoshoz képest –, de ez is az adóbegyűjtés hatékonyságán múlik. Szerinte ugyanakkor a politikai pártok közötti megállapodásra lenne szükség egy hosszú távú adótörvénykönyv kapcsán, amin nem módosítanának minden hatalomváltáskor.
A gazdasági tárca vezetője egyúttal úgy vélekedett, hogy bár sokan ennek ellenkezőjét állítják, Romániában nincs sok adó például Németországhoz vagy más fejlett országokhoz viszonyítva. Ellentmondott viszont neki felszólalásában Gabriel Biriş ügyvéd, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyvállalatok esetében a 16 százalékos egységes adókulcshoz még hozzáadódik az osztalékokra kivetett adó, így az adó máris a bevétel 24 százalékára nő.
Egyáltalán nem versenyképes Románia
Dan Bădin egyébként arról is értekezett, hogy az adóügyi versenyképesség szempontjából Románia igen rosszul pozícionált, főként ha a befektetések bátorítását és a munkaerőpiacot vesszük górcső alá. Mint rámutatott, egy 144 országból álló rangsorban Románia a 120., illetve 140.
„Előre lehet lépni a jelenlegi adókkal, újak bevezetése nélkül? Az én véleményem, hogy amennyiben szinten maradnak, vagy éppen csökkennek az adók, két területen lehet cselekedni: a közpénzek hatékony elköltésével, illetve az adócsalás elleni küzdelemmel” – vélekedett a Deloitte képviselője.
Két-három százalékkal bővülhet a gazdaság
Nem haladhatja meg a 2-3 százalékot a román gazdaság idei növekedése a makrogazdaság környezet miatt, s az is akadályozza a bővülést, hogy nem sikerült korszerű gépekkel ellátni az állami vállalatokat, illetve visszahúzó erő az is, hogy a cégek nehezen jutnak hitelhez. Minderről Constantin Niţă gazdasági miniszter beszélt szerdán Bukarestben a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap által szervezett konferencián.
Amint arról beszámoltunk, a kormány idén 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár a tavalyi 3,5 százalék után. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzésében a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százalékos bővülését vetítette előre az idei évre, 2015-re pedig 2,5 százalékos növekedést várnak. Niţă szerint ugyanakkor a román export idén meghaladhatja az 50 milliárd eurót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!