Románia sokkal versenyképesebb lenne adóügyi szempontból, és nem lenne szükség adóemelésre, ha bár a felét be tudná gyűjteni az adócsalást jelentő összegeknek, ami jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) 16 százaléka körülire tehető – jelentette ki szerdán a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap által szervezett bukaresti konferencián Dan Bădin, a Deloitte Románia adóügyi és jogi szakértője.
2014. október 15., 16:522014. október 15., 16:52
Mint emlékeztetett, jelenleg a begyűjtött adó értéke a GDP 32-33 százalékát teszi ki, így már az is sokat lendítene a helyzeten, ha ezt 37-38 százalékra fel lehetne tornázni.
Az áfa is csökkenhetne
Hasonlóképpen vélekedett egyébként a konferencián Constantin Niţă gazdasági miniszter is, aki felszólalásában arról beszélt, hogy amennyiben az adóbegyűjtés elérné a GDP 37-39 százalékát, akkor nem lenne szükség más adókra és illetékekre. Példaként az úgynevezett oszlopadót említette.
Niţă egyébként úgy véli, hogy az általános forgalmi adó (áfa/TVA) ideális szintje 19-20 százalék lenne – a jelenlegi 24 százalékoshoz képest –, de ez is az adóbegyűjtés hatékonyságán múlik. Szerinte ugyanakkor a politikai pártok közötti megállapodásra lenne szükség egy hosszú távú adótörvénykönyv kapcsán, amin nem módosítanának minden hatalomváltáskor.
A gazdasági tárca vezetője egyúttal úgy vélekedett, hogy bár sokan ennek ellenkezőjét állítják, Romániában nincs sok adó például Németországhoz vagy más fejlett országokhoz viszonyítva. Ellentmondott viszont neki felszólalásában Gabriel Biriş ügyvéd, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyvállalatok esetében a 16 százalékos egységes adókulcshoz még hozzáadódik az osztalékokra kivetett adó, így az adó máris a bevétel 24 százalékára nő.
Egyáltalán nem versenyképes Románia
Dan Bădin egyébként arról is értekezett, hogy az adóügyi versenyképesség szempontjából Románia igen rosszul pozícionált, főként ha a befektetések bátorítását és a munkaerőpiacot vesszük górcső alá. Mint rámutatott, egy 144 országból álló rangsorban Románia a 120., illetve 140.
„Előre lehet lépni a jelenlegi adókkal, újak bevezetése nélkül? Az én véleményem, hogy amennyiben szinten maradnak, vagy éppen csökkennek az adók, két területen lehet cselekedni: a közpénzek hatékony elköltésével, illetve az adócsalás elleni küzdelemmel” – vélekedett a Deloitte képviselője.
Két-három százalékkal bővülhet a gazdaság
Nem haladhatja meg a 2-3 százalékot a román gazdaság idei növekedése a makrogazdaság környezet miatt, s az is akadályozza a bővülést, hogy nem sikerült korszerű gépekkel ellátni az állami vállalatokat, illetve visszahúzó erő az is, hogy a cégek nehezen jutnak hitelhez. Minderről Constantin Niţă gazdasági miniszter beszélt szerdán Bukarestben a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap által szervezett konferencián.
Amint arról beszámoltunk, a kormány idén 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár a tavalyi 3,5 százalék után. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzésében a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százalékos bővülését vetítette előre az idei évre, 2015-re pedig 2,5 százalékos növekedést várnak. Niţă szerint ugyanakkor a román export idén meghaladhatja az 50 milliárd eurót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!