Fotó: Jakab Mónika
Sokan spóroltak tavaly hiábavalóan a villanyárammal annak érdekében, hogy bekerüljenek a havi 100 vagy 255 kilowattórás küszöb alá, és ennek köszönhetően idén visszakapják a két határérték közötti árkülönbözetet, a romániai Energiaszolgáltatók Egyesülete (ACUE) ugyanis pontosítani sietett a téves információkat. Kiderült, csak azok kapnak vissza pénzt villanyáram-szolgáltatójuktól, akik tavaly egyáltalán nem részesültek árplafonos díjszabásban, mivel 2021-es fogyasztásuk meghaladta a 300 kilowattórát, ám tavaly sikerült ennél kevesebbet fogyasztaniuk. Tehát azok nem kapnak vissza pénzt, akik valamilyen árplafonban részesültek a tavalyi év során – erősítette meg a Krónika kérdésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke is.
2023. március 10., 20:362023. március 10., 20:36
A tavalyi év folyamán kiállított villanyszámlák díjszabásának meghatározásakor a fogyasztókat a 2021-es átlagfogyasztás alapján sorolták a különböző kedvezményes árkategóriákba. A havi 100 kilowattórás fogyasztásig valamennyi lakossági fogyasztó a legalacsonyabb tarifát, vagyis 68 banit fizette kilowattóránként, 100 és 300 kilowattóra között pedig 80 bani volt a díjszabás. Szeptemberben aztán életbe lépett egy új szabályozás, ami szerint
A különbözetet 300 kilowattóráig pedig 1,3 lejes áron kellett kifizetni, mint ahogy az ezt meghaladó energiafogyasztásért már 1,3 lejt számlázhatott kilowattóránként a háztartásoknak a szolgáltató. A vonatkozó jogszabály ugyanakkor előírta, hogy idén februárban kiigazított számlát kapnak azok a fogyasztók, akik 2021-hez csökkenteni tudták a fogyasztásukat.
És ezt sokan – a sajtó jó része is – úgy értelmezték, hogy akkor is kiigazított számla érkezik márciusban, ha például egy kisnyugdíjasnak 2021-ben havi 102 kilowattóra volt az átlagfogyasztása, de tavaly ezt le tudta szorítani 99 kilowattórás átlagra, visszakapja a 68 és a 80 banis árszint közötti különbözetet. Az Economica.net gazdasági portálhoz a héten eljuttatott közleményében viszont az Energiaszolgáltatók Egyesülete leszögezte,
Mindezt pedig a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnök is megerősítette. A tévképzetet eloszlatva leszögezte: a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint csak azoknak jár az árkorrekció, akik nem részesültek sem a 68, sem a 80 banis kedvezményes díjszabásban 2022-ben.
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Aki viszont 2021-ben havi átlagban több mint 300 kilowattórát fogyasztott, és 2022-ben semmiféle kedvezményben nem részesült, ám a fogyasztása lement akár a 300, akár a 100 kilowattórás küszöb alá, annak visszajár a különbözet a tavaly április és december között befizetett plusz összegek után. Mint ismeretes, idén már az aktuális energiafogyasztás alapján állítják ki a szolgáltatók a havi számlákat, ha pedig a fogyasztó nem olvasta le a villanyóra állását, akkor az utolsó három hónap átlagát veszik alapul.
„Vannak szolgáltatók, amelyek esetében nincs gond, nincs panasz, szinte normálisan, vagy csak nagyon kis késéssel számláznak, ám még mindig vannak szolgáltatók, amelyek több havi számlával vannak elmaradva. Ugyanakkor az ANRE februárban hagyta jóvá az új szabályzatot, így az újdonságok miatt egyáltalán nem zárható ki, hogy újra lesznek késések” – fogalmazott a szakhatóság alelnöke, utalva az új szolgáltatói szabályzatra, amelynek része az új számlamodell.
„Ugyan azt reméltük, hogy ha már nincsenek radikális módosítások a sürgősségi kormányrendeletben, akkor megnyugszanak a kedélyek, még messze vagyunk szerintem attól, hogy minden helyreálljon, és az összes fogyasztó időben megkapja a számláit. Már csak azért is, mert az új előírások mentén módosítani kell a számlák formátumát, illetve tartalmát, ami szintén generálhat bizonyos késéseket.
– jelentette ki. Kérdésünkre, hogyan próbálja az energetikai szakhatóság rábírni a notórius késlekedő szolgáltatókat a rendszeres számlázásra, Nagy-Bege Zoltán megjegyezte: már épp elég bírságot róttak ki.
„Valószínűleg jövő hét folyamán befejezünk bizonyos ellenőrzéseket, és kevés a valószínűsége annak, hogy ne találjunk rendellenességet, és ne bírság legyen megint az eredmény” – összegzett Nagy-Bege Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!