Fotó: Jakab Mónika
Sokan spóroltak tavaly hiábavalóan a villanyárammal annak érdekében, hogy bekerüljenek a havi 100 vagy 255 kilowattórás küszöb alá, és ennek köszönhetően idén visszakapják a két határérték közötti árkülönbözetet, a romániai Energiaszolgáltatók Egyesülete (ACUE) ugyanis pontosítani sietett a téves információkat. Kiderült, csak azok kapnak vissza pénzt villanyáram-szolgáltatójuktól, akik tavaly egyáltalán nem részesültek árplafonos díjszabásban, mivel 2021-es fogyasztásuk meghaladta a 300 kilowattórát, ám tavaly sikerült ennél kevesebbet fogyasztaniuk. Tehát azok nem kapnak vissza pénzt, akik valamilyen árplafonban részesültek a tavalyi év során – erősítette meg a Krónika kérdésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke is.
2023. március 10., 20:362023. március 10., 20:36
A tavalyi év folyamán kiállított villanyszámlák díjszabásának meghatározásakor a fogyasztókat a 2021-es átlagfogyasztás alapján sorolták a különböző kedvezményes árkategóriákba. A havi 100 kilowattórás fogyasztásig valamennyi lakossági fogyasztó a legalacsonyabb tarifát, vagyis 68 banit fizette kilowattóránként, 100 és 300 kilowattóra között pedig 80 bani volt a díjszabás. Szeptemberben aztán életbe lépett egy új szabályozás, ami szerint
A különbözetet 300 kilowattóráig pedig 1,3 lejes áron kellett kifizetni, mint ahogy az ezt meghaladó energiafogyasztásért már 1,3 lejt számlázhatott kilowattóránként a háztartásoknak a szolgáltató. A vonatkozó jogszabály ugyanakkor előírta, hogy idén februárban kiigazított számlát kapnak azok a fogyasztók, akik 2021-hez csökkenteni tudták a fogyasztásukat.
És ezt sokan – a sajtó jó része is – úgy értelmezték, hogy akkor is kiigazított számla érkezik márciusban, ha például egy kisnyugdíjasnak 2021-ben havi 102 kilowattóra volt az átlagfogyasztása, de tavaly ezt le tudta szorítani 99 kilowattórás átlagra, visszakapja a 68 és a 80 banis árszint közötti különbözetet. Az Economica.net gazdasági portálhoz a héten eljuttatott közleményében viszont az Energiaszolgáltatók Egyesülete leszögezte,
Mindezt pedig a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnök is megerősítette. A tévképzetet eloszlatva leszögezte: a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint csak azoknak jár az árkorrekció, akik nem részesültek sem a 68, sem a 80 banis kedvezményes díjszabásban 2022-ben.
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Aki viszont 2021-ben havi átlagban több mint 300 kilowattórát fogyasztott, és 2022-ben semmiféle kedvezményben nem részesült, ám a fogyasztása lement akár a 300, akár a 100 kilowattórás küszöb alá, annak visszajár a különbözet a tavaly április és december között befizetett plusz összegek után. Mint ismeretes, idén már az aktuális energiafogyasztás alapján állítják ki a szolgáltatók a havi számlákat, ha pedig a fogyasztó nem olvasta le a villanyóra állását, akkor az utolsó három hónap átlagát veszik alapul.
„Vannak szolgáltatók, amelyek esetében nincs gond, nincs panasz, szinte normálisan, vagy csak nagyon kis késéssel számláznak, ám még mindig vannak szolgáltatók, amelyek több havi számlával vannak elmaradva. Ugyanakkor az ANRE februárban hagyta jóvá az új szabályzatot, így az újdonságok miatt egyáltalán nem zárható ki, hogy újra lesznek késések” – fogalmazott a szakhatóság alelnöke, utalva az új szolgáltatói szabályzatra, amelynek része az új számlamodell.
„Ugyan azt reméltük, hogy ha már nincsenek radikális módosítások a sürgősségi kormányrendeletben, akkor megnyugszanak a kedélyek, még messze vagyunk szerintem attól, hogy minden helyreálljon, és az összes fogyasztó időben megkapja a számláit. Már csak azért is, mert az új előírások mentén módosítani kell a számlák formátumát, illetve tartalmát, ami szintén generálhat bizonyos késéseket.
– jelentette ki. Kérdésünkre, hogyan próbálja az energetikai szakhatóság rábírni a notórius késlekedő szolgáltatókat a rendszeres számlázásra, Nagy-Bege Zoltán megjegyezte: már épp elég bírságot róttak ki.
„Valószínűleg jövő hét folyamán befejezünk bizonyos ellenőrzéseket, és kevés a valószínűsége annak, hogy ne találjunk rendellenességet, és ne bírság legyen megint az eredmény” – összegzett Nagy-Bege Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!