Fotó: Jakab Mónika
Sokan spóroltak tavaly hiábavalóan a villanyárammal annak érdekében, hogy bekerüljenek a havi 100 vagy 255 kilowattórás küszöb alá, és ennek köszönhetően idén visszakapják a két határérték közötti árkülönbözetet, a romániai Energiaszolgáltatók Egyesülete (ACUE) ugyanis pontosítani sietett a téves információkat. Kiderült, csak azok kapnak vissza pénzt villanyáram-szolgáltatójuktól, akik tavaly egyáltalán nem részesültek árplafonos díjszabásban, mivel 2021-es fogyasztásuk meghaladta a 300 kilowattórát, ám tavaly sikerült ennél kevesebbet fogyasztaniuk. Tehát azok nem kapnak vissza pénzt, akik valamilyen árplafonban részesültek a tavalyi év során – erősítette meg a Krónika kérdésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke is.
2023. március 10., 20:362023. március 10., 20:36
A tavalyi év folyamán kiállított villanyszámlák díjszabásának meghatározásakor a fogyasztókat a 2021-es átlagfogyasztás alapján sorolták a különböző kedvezményes árkategóriákba. A havi 100 kilowattórás fogyasztásig valamennyi lakossági fogyasztó a legalacsonyabb tarifát, vagyis 68 banit fizette kilowattóránként, 100 és 300 kilowattóra között pedig 80 bani volt a díjszabás. Szeptemberben aztán életbe lépett egy új szabályozás, ami szerint
A különbözetet 300 kilowattóráig pedig 1,3 lejes áron kellett kifizetni, mint ahogy az ezt meghaladó energiafogyasztásért már 1,3 lejt számlázhatott kilowattóránként a háztartásoknak a szolgáltató. A vonatkozó jogszabály ugyanakkor előírta, hogy idén februárban kiigazított számlát kapnak azok a fogyasztók, akik 2021-hez csökkenteni tudták a fogyasztásukat.
És ezt sokan – a sajtó jó része is – úgy értelmezték, hogy akkor is kiigazított számla érkezik márciusban, ha például egy kisnyugdíjasnak 2021-ben havi 102 kilowattóra volt az átlagfogyasztása, de tavaly ezt le tudta szorítani 99 kilowattórás átlagra, visszakapja a 68 és a 80 banis árszint közötti különbözetet. Az Economica.net gazdasági portálhoz a héten eljuttatott közleményében viszont az Energiaszolgáltatók Egyesülete leszögezte,
Mindezt pedig a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnök is megerősítette. A tévképzetet eloszlatva leszögezte: a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint csak azoknak jár az árkorrekció, akik nem részesültek sem a 68, sem a 80 banis kedvezményes díjszabásban 2022-ben.
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Aki viszont 2021-ben havi átlagban több mint 300 kilowattórát fogyasztott, és 2022-ben semmiféle kedvezményben nem részesült, ám a fogyasztása lement akár a 300, akár a 100 kilowattórás küszöb alá, annak visszajár a különbözet a tavaly április és december között befizetett plusz összegek után. Mint ismeretes, idén már az aktuális energiafogyasztás alapján állítják ki a szolgáltatók a havi számlákat, ha pedig a fogyasztó nem olvasta le a villanyóra állását, akkor az utolsó három hónap átlagát veszik alapul.
„Vannak szolgáltatók, amelyek esetében nincs gond, nincs panasz, szinte normálisan, vagy csak nagyon kis késéssel számláznak, ám még mindig vannak szolgáltatók, amelyek több havi számlával vannak elmaradva. Ugyanakkor az ANRE februárban hagyta jóvá az új szabályzatot, így az újdonságok miatt egyáltalán nem zárható ki, hogy újra lesznek késések” – fogalmazott a szakhatóság alelnöke, utalva az új szolgáltatói szabályzatra, amelynek része az új számlamodell.
„Ugyan azt reméltük, hogy ha már nincsenek radikális módosítások a sürgősségi kormányrendeletben, akkor megnyugszanak a kedélyek, még messze vagyunk szerintem attól, hogy minden helyreálljon, és az összes fogyasztó időben megkapja a számláit. Már csak azért is, mert az új előírások mentén módosítani kell a számlák formátumát, illetve tartalmát, ami szintén generálhat bizonyos késéseket.
– jelentette ki. Kérdésünkre, hogyan próbálja az energetikai szakhatóság rábírni a notórius késlekedő szolgáltatókat a rendszeres számlázásra, Nagy-Bege Zoltán megjegyezte: már épp elég bírságot róttak ki.
„Valószínűleg jövő hét folyamán befejezünk bizonyos ellenőrzéseket, és kevés a valószínűsége annak, hogy ne találjunk rendellenességet, és ne bírság legyen megint az eredmény” – összegzett Nagy-Bege Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!