
Fotó: Krónika
2007. november 16., 00:002007. november 16., 00:00
A felszólalók sorát Gheorghe ªtefan, az Országos Halászati és Akvakultúra Ügynökség elnöke nyitotta, aki elõször a halgazdálkodás 1989-es és mostani helyzetét hasonlította össze. A rendszerváltás évében 100 000 hektáron folyt haltenyésztés, míg napjainkban csupán 74 040 hektáron. A pisztrángtenyészetek vízfelülete ellenben megháromszorozódott az elmúlt 17 évben, jelenleg 140 hektáron tenyésztik ezt a halfajtát. Gheorghe ªtefan elmondta, a közeljövõben privatizálni fogják a még állami tulajdonban levõ halgazdaságokat. Az igazgató bejelentette, a haltenyésztõk jelentõs összegû támogatásokat pályázhatnak meg a 2013-ig terjedõ idõszakban, az Európai Unió és a kormány mintegy 70 millió eurót szán erre a célra. Váradi László, a Szarvason mûködõ Halászati és Öntözési Kutatóintézet igazgatója a haltenyésztés európai unióbeli helyzetérõl értekezett. 2004-ig az EU-ban csupán 60 000 hektáron foglalkoztak haltenyésztéssel. Magyarország, majd Románia csatlakozását követõen a halgazdaságok kiterjedése 340 000 hektárra nõtt. A hosszú távú fejlõdés feltétele az lenne, hogy az Unió közös halászati politikájában a tógazdálkodást a halászattal egyenrangúnak ismerjék el, lobbizni kell ezért, mondta Váradi lászló. Az elõadó felhívta a figyelmet arra, hogy 2009 után a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap nem fog támogatást nyújtani az extenzív haltenyésztés számára. Kászoni Zoltán halbiológus, halászipari szakmérnök bevezetõként Herman Ottó és Grigore Antipa munkásságára emlékezett, majd az erdélyi, moldvai, bukovinai, partiumi és bánsági haltenyésztés 500 éves történetére nyújtott rövid visszatekintést. Hazai vizekre evezve Kászoni Zoltán kifejtette, a homoródszentpáli haltenyészetet korszerûsíteni lehet és kell, mivel az jelentõs mennyiségû halat termelhet a megyének és halivadékot a természetes horgászvizek benépesítésére, ugyanakkor részt vehet halászati tudományos kutatásokban. A tanácskozás további meghívottjainak elõadásai is változatos témákat öleltek fel, kezdve a multifunkcionális tógazdálkodástól a pályázati lehetõségeken át a magyarországi és romániai halfogyasztási szokásokig és a tógazdálkodás piaci hátteréig. A hallgatóság megtudhatta, a magyarok fejenként évi 3,96 kg halat fogyasztanak, amivel az EU-s rangsorban az utolsó helyet foglalják el. Románia szintén nem büszkélkedhet a maga 4,29 kg/fõs fogyasztásával, mely az európai átlagnak alig valamivel több mint egy negyede. A konferenciát szervezõ, a homoródszentpáli halastavakat mûködtetõ Agropisc kft. vezetõi azt ígérik, lesz folytatása az úttörõ jellegû rendezvénynek. Pengõ Zoltán
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.