Fotó: Krónika
2007. november 16., 00:002007. november 16., 00:00
A felszólalók sorát Gheorghe ªtefan, az Országos Halászati és Akvakultúra Ügynökség elnöke nyitotta, aki elõször a halgazdálkodás 1989-es és mostani helyzetét hasonlította össze. A rendszerváltás évében 100 000 hektáron folyt haltenyésztés, míg napjainkban csupán 74 040 hektáron. A pisztrángtenyészetek vízfelülete ellenben megháromszorozódott az elmúlt 17 évben, jelenleg 140 hektáron tenyésztik ezt a halfajtát. Gheorghe ªtefan elmondta, a közeljövõben privatizálni fogják a még állami tulajdonban levõ halgazdaságokat. Az igazgató bejelentette, a haltenyésztõk jelentõs összegû támogatásokat pályázhatnak meg a 2013-ig terjedõ idõszakban, az Európai Unió és a kormány mintegy 70 millió eurót szán erre a célra. Váradi László, a Szarvason mûködõ Halászati és Öntözési Kutatóintézet igazgatója a haltenyésztés európai unióbeli helyzetérõl értekezett. 2004-ig az EU-ban csupán 60 000 hektáron foglalkoztak haltenyésztéssel. Magyarország, majd Románia csatlakozását követõen a halgazdaságok kiterjedése 340 000 hektárra nõtt. A hosszú távú fejlõdés feltétele az lenne, hogy az Unió közös halászati politikájában a tógazdálkodást a halászattal egyenrangúnak ismerjék el, lobbizni kell ezért, mondta Váradi lászló. Az elõadó felhívta a figyelmet arra, hogy 2009 után a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap nem fog támogatást nyújtani az extenzív haltenyésztés számára. Kászoni Zoltán halbiológus, halászipari szakmérnök bevezetõként Herman Ottó és Grigore Antipa munkásságára emlékezett, majd az erdélyi, moldvai, bukovinai, partiumi és bánsági haltenyésztés 500 éves történetére nyújtott rövid visszatekintést. Hazai vizekre evezve Kászoni Zoltán kifejtette, a homoródszentpáli haltenyészetet korszerûsíteni lehet és kell, mivel az jelentõs mennyiségû halat termelhet a megyének és halivadékot a természetes horgászvizek benépesítésére, ugyanakkor részt vehet halászati tudományos kutatásokban. A tanácskozás további meghívottjainak elõadásai is változatos témákat öleltek fel, kezdve a multifunkcionális tógazdálkodástól a pályázati lehetõségeken át a magyarországi és romániai halfogyasztási szokásokig és a tógazdálkodás piaci hátteréig. A hallgatóság megtudhatta, a magyarok fejenként évi 3,96 kg halat fogyasztanak, amivel az EU-s rangsorban az utolsó helyet foglalják el. Románia szintén nem büszkélkedhet a maga 4,29 kg/fõs fogyasztásával, mely az európai átlagnak alig valamivel több mint egy negyede. A konferenciát szervezõ, a homoródszentpáli halastavakat mûködtetõ Agropisc kft. vezetõi azt ígérik, lesz folytatása az úttörõ jellegû rendezvénynek. Pengõ Zoltán
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok