Jobb évet várnak idén a turizmusban. A járványhelyzet hatását csak jövőre tudhatjuk magunk mögött (archív felvétel)
Fotó: Barabás Ákos
A koronavírus-járványnak a helyi turizmusra gyakorolt hatását illusztrálja a Krónikának nyilatkozó szakember szerint az, hogy tavaly két és félszeresére nőtt az eladó szálláshelyek száma Romániában. Idén viszont már fellendülésre lehet számítani Godra Árpád szerint, de a pandémia még éreztetni fogja hatását az idegenforgalomban.
2022. február 18., 07:522022. február 18., 07:52
Tavaly két és félszer több szállodát és panziót kínáltak eladásra Romániában, mint egy évvel korábban – derül ki az ország egyik legnagyobb ingatlanközvetítő platformja, az Imobiliare.ro felméréséből. Sokatmondó adat, hogy a legtöbb eladásra szánt hotelt és panziót Arad megyében regisztrálták, ezt követte a Bukarest–Ilfov régió. Mindössze Hunyad, Hargita, Bákó, Máramaros és Tulcea megyében csökkent a vevőre váró szállodák és panziók száma 2020-hoz képest. Vagyis általában azokban a megyékben növekedett az értékesítés, ahol 2020 előtt nagyobb volt a turisták sűrűsége, mert a járványhelyzetben elmozdult a kereslet, a zsúfolt helyszínek már nem voltak annyira népszerűek,
Arról viszont nincs pontos adat, hogy az eladásra kínált ingatlanok között mennyi volt a húszszobás feletti szálloda, és mennyi a kisebb panzió. Ennek ellenére látszik, hogy a válság mennyire sújtotta az ágazatot, hiszen országos szinten megduplázódott az eladásra kínált, szálláshelyként működtetett ingatlanok száma.
Godra Árpád turisztikai szakember a Krónika megkeresésére aláhúzta, ez az adat tulajdonképpen a világjárvány helyi turizmusra gyakorolt tartós hatását jelzi, annak a következménye, hogy 2020-ban az idegenforgalmi ágazat 47 százalékos bevételcsökkenést könyvelt el a megelőző évhez mérten. A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója úgy véli,
A befektetés mellett szól a szakértő szerint az is, hogy olyan finanszírozási programok indulnak el a következő három-négy évben, amit kár lenne kihagyni, ingatlanvásárlásra, a régi szálláshelyek felújítására, a szolgáltatások skálájának bővítésére is lesznek támogatások. Ezeknek a céljuk éppen az, hogy megnövekedjen a kereslet, viszont a hatásuk nem fog azonnal megmutatkozni, lesz egy fáziseltolódás a két folyamat között.
Godra Árpád elmondása szerint különben az eladások hátterében az áll, hogy a 2020-as esztendőt rosszul zárták az idegenforgalmi vállalkozók, és 2021-ben volt ugyan javulás, de a forgalom még akkor is elmaradt a koronavírus-világjárvány előtti szinttől.
– mutatott rá Godra Árpád. Hozzátette, az ingatlanadó mértékének meghatározása helyi önkormányzati hatásköre, a helyi döntéseken múlott, hogy a pandémiás helyzetre hivatkozva, nyújtottak-e adókedvezményt, mint ahogy például Kovászna városa tette 2020-ban. A szakértő valószínűnek tartja, hogy azok a vállalkozók kínálták eladásra a szállodájukat, panziójukat, akik a cégük fő tevékenységi területe mellett próbálták azt melléktevékenységként üzemeltetni.
Arra a kérdésre viszont jelenleg még nehéz választ adni a turisztikai szakember szerint, hogy érdemes-e most befektetni az idegenforgalomba, mivel egymással ellentétes folyamatok indultak el. „Egyrészt a járvány két évében több helyen nem csökkent az érkezések száma, mert sok turista, aki korábban külföldre utazott, a korlátozások, a kockázatos határátlépés miatt a hazai célpontokat választotta, ami pörgette a belföldi turizmust. Ez hasznos volt, hiszen saját magunkra költöttük a vakációzásra szánt pénzt, az visszafordult a helyi gazdaságba. Viszont már 2021 második felében látszott, hogy amint a korlátozások enyhültek, megnőtt a külföldi utazások iránt a kereslet” – ecsetelte a folyamatokat Godra Árpád. Aláhúzta:
hiszen természetes folyamat, hogy akik korábban külföldön nyaraltak, és két évig nem tehették ezt meg, most visszatérnek a régi szokásaikhoz, és újra külföldet választják például a román tengerparttal szemben. Emiatt mérsékelt optimizmussal tekintenek az idei forgalomra, mutatott rá az egyesület igazgatója.
„Ezzel egy időben ugyanakkor a belépő forgalomra is megszűnnek a korlátozások, reménykedhetünk abban, hogy a külföldi látogatók száma növekedni fog, minden piaci szereplő ügyességén múlik, hogy ezt mennyire sikerül maximalizálni” – tette rögtön hozzá.
„A brassói reptér beüzemelése is javíthat ezen a helyzeten, ha az egyensúly a normalitás felé billen, nagyobb biztonságot nyújt a vállalkozóknak, akiknek a forgalma nem egyetlen küldőpiactól függ majd. Az még kérdés, hogyan változik a külföldi turisták preferenciája, visszaáll a pandémia előtti párnapos városlátogatásra összpontosító trend, amelynek Bukarest, Kolozsvár, Brassó, Jászvásár, Segesvár marad továbbra is nyertese, vagy sikerül több napra, a kisebb, természetközeli helyszínekre is elcsábítani őket” – fogalmazta meg a szakember.
Meglátása szerint ugyanakkor
Hiszen egyrészt ma már könnyű egyénileg is megszervezni egy külföldi utazást, nincs akkora hozzáadott értéke a csoportos kirándulásnak, másrészt az emberek egy részében megmaradt az igény a távolságtartásra.
„Az idei még egy hibridesztendő lesz, abban bízom, hogy jövőre végleg magunk mögött hagyjuk a járványhelyzetet, és a turizmusban is visszaáll valamelyest a korábbi üzemmód” – összegezte Godra Árpád.
Világszinten fokozatosan szűnnek meg a korlátozások, így optimistábbak a turisták, és egyre többen foglalják le az utazásokat. Elemzők szerint a drágulás elkerülhetetlen idén, hiszen az energiaárak és a megnövekedett kereslet is felsrófolja az árakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!