A munkanélküliek számos álláslehetőség közül választhatnak
Fotó: Veres Nándor
Alacsony jelen pillanatban a munkanélküliségi ráta Romániában, ám a Krónikának nyilatkozó szakember szerint jelenleg az a legnagyobb kihívás, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások miatt ne szűnjenek meg a munkahelyek.
2021. november 05., 15:552021. november 05., 15:55
Tíz munkanélküliből hat már betöltötte a negyvenedik életévét, ugyanakkor minden második állástalan a nyolc osztályt sem végezte el, a többségük pedig vidéken él – derül ki a Digi24 hírtelevízió által minap közzétett elemzésből.
– értékelt megkeresésünkre Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) igazgatója. Mint részletezte, a munkanélküliek korosztály szerinti összetétele tulajdonképpen visszatükrözi a népesség és a munkavállalók összetételét, tehát ha sokan vannak 40 év felettiek, közülük keresnek a legtöbben munkát.
„A munkaerőpiac mutatóit elemezve folyamatosan az derül ki, hogy mindig van álláskereső, és mindig van szabad munkahely. Ez nem azt jelenti, hogy ha a két halmazt egymásra tesszük, az fedi egymást, minden munkanélküli talál állást, és minden szabad munkahelyet betöltenek, hiszen a kínálat és a kereslet nem mindig egyezik” – magyarázta az igazgató.
Rámutatott: ebben az időszakban a munkaerőpiac országos szinten összehúzódik, de
Bihar megyében például 1,3–1,4 százalék körül mozog a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek aránya. Közben a munkáltatók szemszögéből jobb, ha a mutató ennél magasabb, hiszen akkor nagyobb eséllyel találnak munkaerőt.
„A három százalék alatti munkanélküliségi ráta esetén az állástalanok többsége már nehezen foglalkoztatható, mert nincs megfelelő iskolai végzettsége, szakmai tudása, kompetenciája” – világított rá Békési Csaba.
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, a jelenlegi adatok nem rémisztőek, nincs ok az aggodalomra, viszont
„Nagyon fontos, hogy azok a személyek, akiket kényszerszabadságra küldtek, ne veszítsék el az állásukat. Erre az időszakra biztosítjuk a kényszerszabadságon levők bérének a 75 százalékát, arra kell törekedni, hogy a felfüggesztetett munkaszerződéseket a cégek tartsák meg ezen a szinten, és ne szüntessék meg teljesen, az érintettek ne veszítsék el a munkahelyüket” – szögezte le Békési Csaba.
Ami pedig a 40. életévüket betöltött munkanélküliek elhelyezkedését illeti, esélyeiket növeli, hogy az állam ösztönzi azoknak az alkalmazását, akik betöltötték a 45. évüket vagy öt évük van még hátra a nyugdíjazásig. Az ebbe a kategóriába tartozó munkanélküliek esetén a munkáltató egy évig havi 2250 lej állami támogatást kap.
A szeptemberben regisztrált romániai munkanélküliségi ráta 5 százalékos volt, 0,2 százalékponttal kisebb, mint augusztusban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) friss adatsoraiból. A hivatalos statisztika szerint a 15 és 74 év közötti munkanélküliek becsült száma 416 ezerre csökkent az augusztusban jegyzett 428 ezerről. A férfiak körében 0,6 százalékponttal magasabb volt a munkanélküliségi ráta, mint a nőknél (férfiaknál 5,3 százalék, nőknél 4,7 százalék). A 15 és 24 év közöttiek körében továbbra is nagyon magas, 19,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. A 25 és 74 év közöttiek körében 4,1 százalékos munkanélküliségi rátát becsültek 2021 szeptemberére (4,2 százalék a férfiaknál és 3,9 százalék a nőknél), ez a korosztály tette ki a munkanélküliek összlétszámának 76,6 százalékát.
Külföldiekkel orvosolják a munkaerőhiányt
Rekordszámú, 100 ezer Európai Unión kívülről érkező vendégmunkás alkalmazását tette lehetővé a kormány a 2022-es év folyamán a romániai munkáltatók számára, így próbálva orvosolni a számos ágazatban fokozódó munkaerőhiányt. Többek között a mezőgazdaságban és az építőiparban jelent mentőövet a kormány döntése, de a vendéglátóiparban is egyre gyakoribb a külföldi munkaerő. A jövő évre jóvá hagyott szám épp kétszerese amúgy az ideinek, miközben 2020-ban és 2019-ben 30–30 ezer, 2018-ban pedig 15 ezer EU-n kívülről érkező dolgozó alkalmazására volt csak lehetőség.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
szóljon hozzá!