Újabb pillér az idős évekért? A munkáltató is besegíthet a megtakarításba
Sok még a kérdőjel a Krónika által megkeresett szakember szerint a kormány által már elfogadott foglalkoztatási nyugdíj körül. Ennek lényege az lenne, hogy a munkáltatók is hozzájárulhatnak a jövőben alkalmazottaik időskori boldogulásához. Az uniós szabályok amúgy már évek óta kötelezik a tagországokat, hogy vezessék be ezt a lehetőséget.
2019. szeptember 04., 09:012019. szeptember 04., 09:01
2019. szeptember 04., 09:082019. szeptember 04., 09:08
Foglalkoztatói nyugdíjprogram létrehozásáról döntött a napokban a bukaresti kormány. A Dăncilă-kabinet múlt heti ülésén elfogadott dokumentum törvényes keretet biztosít a kiegészítő nyugdíj-takarékosságra, azonban ezt még a parlamentnek is meg kell szavaznia, és csak azután lép hatályba, ha megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Az uniós szabályok amúgy már évek óta kötelezik a tagországokat, hogy vezessék be ezt a lehetőséget. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint viszont félő, hogy a jogszabály csak arra jó, hogy a kormány „kipipálja” az uniós irányelvet, de nem törekszik majd arra, hogy azt minden szereplő, a munkaadók és a munkavállalók számára is vonzóvá tegye, szorgalmazva az önkéntes megtakarítást.
A kormány által elfogadott dokumentum szerint az alkalmazottak lehetőséget kapnak arra, hogy foglalkoztatási nyugdíjban részesüljenek, kiegészítve ezzel a meglevő nyugdíjrendszereket.
A járulék két részből tevődne össze, felét a munkaadó, másik felét az alkalmazott fizetné, ugyanakkor ez utóbbit nem lehet kötelezni a hozzájárulásra. A tervezet szerint a pénz egy magánszámlán gyűlne, így büntetőkamat levonása nélkül át lehet vinni egyik alapkezelőtől a másikhoz. Elemzők szerint egy újabb fakultatív nyugdíjalap létrehozása csökkentheti a túlterhelt állami rendszerre nehezedő nyomást.
Különben Románia már 2014-ben megpróbálkozott a foglalkoztatási nyugdíjrendszer bevezetésével, akkor hallgatólagosan elfogadta a vonatkozó jogszabályt a szenátus, ám itt elakadt, a többi szakaszon már nem jutott át.
„A kulcskérdés az, hogy sikerül-e az érintettek – foglalkoztatók és alkalmazottak – számára vonzóvá tenni a törvényben ezt a felépítést, különben lesz egy újabb jogszabály, amit nem alkalmaz senki” – szögezte le megkeresésünkre Biró Albin biztosítási szakértő. Mint rámutatott, ha az állami szféra részt vesz a foglalkoztatói nyugdíjprogramban, akkor tulajdonképpen a közalkalmazottaknak jelent újabb előnyt, lehetőséget a megtakarításra, de ennek a költségeit a leterhelt állami költségvetésből kell majd kigazdálkodni.
– fogalmazta meg a szakértő.
Emlékeztetett, hogy a jelenlegi kormány „kétségbeesett próbálkozásokat” tesz, hogy a kötelező magánynyugdíj-alapra, vagyis a második pilléren összegyűlt megtakarításokra szert tegyen, folyamatosan szorgalmazza annak felfüggesztését vagy megszüntetését, mert az állami nyugdíjalapban, ahonnan az emelkedő juttatásokat fizetni kell, nincs elég pénz.
Biró szerint amúgy a foglalkoztatási nyugdíjrendszer előnyösebb lenne az alkalmazottnak, mint a fakultatív nyugdíj, vagyis a harmadik pillér, mert a munkaadó is hozzájárul az összeg felével. Tehát abban az esetben beleegyezhet, hogy ennyivel kevesebb fizetést visz haza, ha ezt az összeget amúgy is befizette a fakultatív nyugdíjalapba, ami különben elég „szaporátlan”, sokat és hosszú ideig kell fizetni, úgy hogy csak a végén derül ki, valójában mennyit sikerült megtakarítani. Azonban
A versenyképes, nagy cégek pedig ezzel a munkaerőhiányt is tudnák kompenzálni, a plusz juttatással csábítva a szakembereket.
Biró Albin ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen elgondolásnak megvannak a költségterhei, akárcsak a nyugdíjrendszer második és harmadik pillére esetében, ahol az alapkezelés és a felügyeleti kiadások 2,5–3 százalék körül mozognak, másrészt meg kell szervezni a rendszert, hiszen ha egy munkáltató eldönti, hogy felkínálja a lehetőséget az alkalmazottainak, első lépésben meg kell keresnie egy alapkezelőt. „Sok még a kérdőjel, hiszen ha nem lesz elég vonzó a lehetőség, nem jelentkeznek sem alapkezelők, sem cégek, akkor a törvény meglesz, az irányelv betartva, csak mégsem fog működni” – szögezte le a pénzügyi felügyelet volt tagja.
Biró rámutatott, rengeteg példa van Romániában, amikor a rosszul megfogalmazott törvényekkel tulajdonképpen bojkottálják az EU-s irányelveket. Ilyen például a mezőgazdasági katasztrófaalap, az ország 250 millió eurós uniós pénzt tudott volna lehívni több év alatt a természeti károk enyhítésére az agráriumban, ám kivitelezhetetlen törvényekkel szabályozták. Másik példa – tette hozzá Biró – a kötelező lakásbiztosítás, amely egyetlen szereplőnek sem jó, vagy közömbös, vagy kifejezetten káros. „Nem tűnik optimálisnak a foglalkoztatási nyugdíj sem. Különösképpen, hogy nagy a bizalmatlanság, az alkalmazottak többsége nem bízik abban, hogy a mostani megtakarításához később valóban hozzájut, ezért kevesen választják azt a lehetőséget, hogy lemondanak arról a kis összegről, amit most hazavihetnének annak reményében, hogy majd kevéssel több nyugdíjat kaphatnak idős korukban” – összegzett a szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!