Újabb pillér az idős évekért? A munkáltató is besegíthet a megtakarításba
Sok még a kérdőjel a Krónika által megkeresett szakember szerint a kormány által már elfogadott foglalkoztatási nyugdíj körül. Ennek lényege az lenne, hogy a munkáltatók is hozzájárulhatnak a jövőben alkalmazottaik időskori boldogulásához. Az uniós szabályok amúgy már évek óta kötelezik a tagországokat, hogy vezessék be ezt a lehetőséget.
2019. szeptember 04., 09:012019. szeptember 04., 09:01
2019. szeptember 04., 09:082019. szeptember 04., 09:08
Foglalkoztatói nyugdíjprogram létrehozásáról döntött a napokban a bukaresti kormány. A Dăncilă-kabinet múlt heti ülésén elfogadott dokumentum törvényes keretet biztosít a kiegészítő nyugdíj-takarékosságra, azonban ezt még a parlamentnek is meg kell szavaznia, és csak azután lép hatályba, ha megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Az uniós szabályok amúgy már évek óta kötelezik a tagországokat, hogy vezessék be ezt a lehetőséget. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint viszont félő, hogy a jogszabály csak arra jó, hogy a kormány „kipipálja” az uniós irányelvet, de nem törekszik majd arra, hogy azt minden szereplő, a munkaadók és a munkavállalók számára is vonzóvá tegye, szorgalmazva az önkéntes megtakarítást.
A kormány által elfogadott dokumentum szerint az alkalmazottak lehetőséget kapnak arra, hogy foglalkoztatási nyugdíjban részesüljenek, kiegészítve ezzel a meglevő nyugdíjrendszereket.
A járulék két részből tevődne össze, felét a munkaadó, másik felét az alkalmazott fizetné, ugyanakkor ez utóbbit nem lehet kötelezni a hozzájárulásra. A tervezet szerint a pénz egy magánszámlán gyűlne, így büntetőkamat levonása nélkül át lehet vinni egyik alapkezelőtől a másikhoz. Elemzők szerint egy újabb fakultatív nyugdíjalap létrehozása csökkentheti a túlterhelt állami rendszerre nehezedő nyomást.
Különben Románia már 2014-ben megpróbálkozott a foglalkoztatási nyugdíjrendszer bevezetésével, akkor hallgatólagosan elfogadta a vonatkozó jogszabályt a szenátus, ám itt elakadt, a többi szakaszon már nem jutott át.
„A kulcskérdés az, hogy sikerül-e az érintettek – foglalkoztatók és alkalmazottak – számára vonzóvá tenni a törvényben ezt a felépítést, különben lesz egy újabb jogszabály, amit nem alkalmaz senki” – szögezte le megkeresésünkre Biró Albin biztosítási szakértő. Mint rámutatott, ha az állami szféra részt vesz a foglalkoztatói nyugdíjprogramban, akkor tulajdonképpen a közalkalmazottaknak jelent újabb előnyt, lehetőséget a megtakarításra, de ennek a költségeit a leterhelt állami költségvetésből kell majd kigazdálkodni.
– fogalmazta meg a szakértő.
Emlékeztetett, hogy a jelenlegi kormány „kétségbeesett próbálkozásokat” tesz, hogy a kötelező magánynyugdíj-alapra, vagyis a második pilléren összegyűlt megtakarításokra szert tegyen, folyamatosan szorgalmazza annak felfüggesztését vagy megszüntetését, mert az állami nyugdíjalapban, ahonnan az emelkedő juttatásokat fizetni kell, nincs elég pénz.
Biró szerint amúgy a foglalkoztatási nyugdíjrendszer előnyösebb lenne az alkalmazottnak, mint a fakultatív nyugdíj, vagyis a harmadik pillér, mert a munkaadó is hozzájárul az összeg felével. Tehát abban az esetben beleegyezhet, hogy ennyivel kevesebb fizetést visz haza, ha ezt az összeget amúgy is befizette a fakultatív nyugdíjalapba, ami különben elég „szaporátlan”, sokat és hosszú ideig kell fizetni, úgy hogy csak a végén derül ki, valójában mennyit sikerült megtakarítani. Azonban
A versenyképes, nagy cégek pedig ezzel a munkaerőhiányt is tudnák kompenzálni, a plusz juttatással csábítva a szakembereket.
Biró Albin ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen elgondolásnak megvannak a költségterhei, akárcsak a nyugdíjrendszer második és harmadik pillére esetében, ahol az alapkezelés és a felügyeleti kiadások 2,5–3 százalék körül mozognak, másrészt meg kell szervezni a rendszert, hiszen ha egy munkáltató eldönti, hogy felkínálja a lehetőséget az alkalmazottainak, első lépésben meg kell keresnie egy alapkezelőt. „Sok még a kérdőjel, hiszen ha nem lesz elég vonzó a lehetőség, nem jelentkeznek sem alapkezelők, sem cégek, akkor a törvény meglesz, az irányelv betartva, csak mégsem fog működni” – szögezte le a pénzügyi felügyelet volt tagja.
Biró rámutatott, rengeteg példa van Romániában, amikor a rosszul megfogalmazott törvényekkel tulajdonképpen bojkottálják az EU-s irányelveket. Ilyen például a mezőgazdasági katasztrófaalap, az ország 250 millió eurós uniós pénzt tudott volna lehívni több év alatt a természeti károk enyhítésére az agráriumban, ám kivitelezhetetlen törvényekkel szabályozták. Másik példa – tette hozzá Biró – a kötelező lakásbiztosítás, amely egyetlen szereplőnek sem jó, vagy közömbös, vagy kifejezetten káros. „Nem tűnik optimálisnak a foglalkoztatási nyugdíj sem. Különösképpen, hogy nagy a bizalmatlanság, az alkalmazottak többsége nem bízik abban, hogy a mostani megtakarításához később valóban hozzájut, ezért kevesen választják azt a lehetőséget, hogy lemondanak arról a kis összegről, amit most hazavihetnének annak reményében, hogy majd kevéssel több nyugdíjat kaphatnak idős korukban” – összegzett a szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!