
Fotó: 123RF
Egymástól eltérően reagált Németország és Ausztria arra az olasz javaslatra, hogy az év végi ünnepek idejére zárják le a sípályákat az EU-ban, enyhítendő a koronavírus-járvány terjedését. Arról, hogy milyen lesz az idei síszezon a romániai pályákon, vagy egyáltalán lesz-e, egyelőre még zajlanak az egyeztetések.
2020. november 25., 09:002020. november 25., 09:00
A sípályák jelenleg Európa nagy részében zárva tartanak, köztük Olaszországban, Ausztriában, Szlovéniában, Franciaországban és Németországban. A kérdés jelenleg az, hogy az ünnepi időszakra újranyissák-e őket.
„Ha a pályáknak zárva kell maradniuk, akkor azt egész Európára kellene alkalmazni.
– idézte az MTI Luca Zaiának, az olaszországi Veneto régió vezetőjének a Corriere della Sera című napilapnak adott nyilatkozatát.
Veneto mellett további észak-olaszországi régiók, köztük Liguria, azt javasolják, hogy a 2020–2021-es téli szezont tartsák meg különleges járványellenes intézkedések elfogadása mellett. Ennek értelmében a sífelvonók csak 50 százalékos kapacitással működnének, és napi korlátot határoznának meg a síbérletek esetében.
Conte elmondása szerint „európai koordinációt” sürgetett az ügyben az Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott megbeszélései során. Conte keddi Twitter-bejegyzése szerint a koronavírus-járvánnyal szembeni egészségügyi intézkedések európai összehangolását megvitatták Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság (EB) elnökével is.
„Jobban kedvelnék egy közös európai megállapodást: ne nyissák meg a sífelvonókat vagy ne vakációzzanak” – mondta.
Az osztrák pénzügyminisztérium szerint azonban a síterepek zárva tartása a háromhetes karácsonyi időszakra 2,4 milliárd eurós veszteséget jelentene az országnak. „Ha az EU valóban ezt akarja, akkor fizetnie kell érte” – mondta Gernot Blümel osztrák pénzügyminiszter, felszólítva az EU-t, hogy kompenzálja a kieső bevételek 80 százalékát, összhangban az osztrák kormány támogatási programjával a járvány miatt bezárni kényszerülő vállalkozások számára.
Arról, hogy milyen lesz az idei síszezon a romániai pályákon, vagy egyáltalán lesz-e, egyelőre nincsenek konkrét információk, az Utazási Irodák Országos Egyesülete (ANAT) minap azt közölte, hogy egyeztetéseket kezdeményeztek a hegyvidéki üdülőtelepülések önkormányzatainak képviselőivel, hogy milyen biztonsági intézkedések mellett fogadhatnának turistákat a síterepek.
Mint ismeretes, a koronavírus-járvány első hulláma során 2020 elején az Ausztriában és az Alpok egyéb részein található síterepek váltak járványgócponttá.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!