
2011. május 16., 08:272011. május 16., 08:27
Hosszú, fájdalmas évekre, fegyelmezett gazdaságpolitikára van szükség ahhoz, hogy Magyarország gazdasága újból növekedési pályára álljon, a gazdasági növekedést nem lehet külső forrásokból finanszírozni, jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (képünkön) pénteken, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán tartott előadásán. Simor a magyarországi válság okait a tücsök és a hangya tanmesével szemléltette a BBTE diákjainak, mint mondta, a magyar válság azért volt mélyebb, mint a környező országoké, mert az országban mindenki el volt adósodva, az államot, a bankokat és a lakosságot is beleértve. „A költségvetésnek az a dolga, hogy mérsékelje a válságot, stimulálja a gazdaságot, de eladósodottsága miatt a magyar költségvetés ezt képtelen volt megtenni” – mondta az MNB elnöke.
Simor hozzáfűzte, az ország, beleértve a bankokat és a lakosságot is, alkalmazkodni kényszerült, ami csak mélyítette a válságot, ugyanakkor a legrosszabb éveket sikerült átvészelni. Az MNB elnöke elmondta: a válság óta nőttek a lakosság nettó megtakarításai, ami nem azt jelenti, hogy több pénzt tesznek félre az emberek, hanem azt, hogy kevesebb hitelt vesznek fel. Ezzel szemben a válságot megelőzően, amit a lakosság bruttó megspórolt, azt felvette hitelbe. A felhalmozódott adósságot ugyanakkor nem lehet egyik pillanatról a másikra eltüntetni. Simor András kifejtette: az elmúlt időszakban csak az export vitte előre a magyar gazdaságot, az összes többi ágazat, piaci szereplő csak visszahúzta. A szakember szerint igaz ugyan, hogy a Széll Kálmán-terv hosszú távon csökkenő pályára állítja az államadósságot, de a lakosság eladósodottsága továbbra is magas, 12-13 százalék a 90 napon túl nem fizető hitelek állománya, továbbá a bankadó miatt a bankok nyeresége közelít a nullához. A válság óta a bankok szigorították a hitelnyújtás feltételeit, emiatt pedig csökkent a kereslet. Cikcakkos a magyar gazdaságpolitika, nem lehet kiszámolni, mi történik középtávon, állítja Simor. Ezzel együtt az MNB előrejelzései szerint a következő két évben 3 százalékos gazdasági növekedés várható.
Simor András a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatására hivatkozva elmondta: a következő tíz évben a különböző országok gazdasági növekedésének üteme az államadósság mértékétől függ. Az összefüggés egyszerű, minél alacsonyabb az államadósság, annál nagyobb lesz a gazdasági növekedés. A kockázatvállalási hajlam hosszabb távon csökkent, ezért sokkal drágábban fognak forráshoz jutni azok az országok, akiknek nagyobb az adóssága. Simor szerint ezért radikálisan meg kell változtatni a magyarországi gazdasági növekedési modellt.
„Valakinek meg kell takarítani, mert az elmúlt két évtizedben ezt senki nem tette meg, a költségvetésnek kell még jobban összeszorulnia, mert a magánszektortól ezt nem lehet elvárni. A Széll Kálmán-terv tulajdonképpen erről szól, alapvetően jó területekre koncentrál” – jelentette ki Simor András. Az MNB elnöke arra számít, a következő egy-két évben Magyarország nettó hitelezője lesz a világnak, de ettől leáll a növekedés. Simor a Széll Kálmán pozitívumai közé sorolta, hogy a magyar kormány a szociális rendszer jelentős szigorításaival ösztönzi a munkaerőpiacot, továbbá, hogy gazdaságosabbá teszik az állami vállalatokat, amelyek korábban jelentős veszteséggel működtek. „Kulcsfontosságú, hogy a munkaerőpiac élénküljön, de ehhez vállalatok is kellenek akik a munkát adják” – jelentette ki Simor András. Hozzátette, a magyar kormány nem tett azért, hogy nőjön a munkaerő-kereslet, mivel az adójóváírás eltörlésével nőtt a munkaerő költsége.
„Magyarország hosszú távú pályára állítását egyik napról a másikra nem lehet megoldani, hosszú évek kellenek ehhez. Magyarországnak a világ átlagához viszonyítva, gazdasági fejlettségéhez képest nagyobb az eladósodottsága, miközben a többi közép-kelet-európai országban alacsonyabb a gazdasági fejlettség szintje, de kisebb az államadósságuk mértéke is” – sommázta az MNB elnöke.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!