
2011. május 16., 08:272011. május 16., 08:27
Hosszú, fájdalmas évekre, fegyelmezett gazdaságpolitikára van szükség ahhoz, hogy Magyarország gazdasága újból növekedési pályára álljon, a gazdasági növekedést nem lehet külső forrásokból finanszírozni, jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (képünkön) pénteken, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán tartott előadásán. Simor a magyarországi válság okait a tücsök és a hangya tanmesével szemléltette a BBTE diákjainak, mint mondta, a magyar válság azért volt mélyebb, mint a környező országoké, mert az országban mindenki el volt adósodva, az államot, a bankokat és a lakosságot is beleértve. „A költségvetésnek az a dolga, hogy mérsékelje a válságot, stimulálja a gazdaságot, de eladósodottsága miatt a magyar költségvetés ezt képtelen volt megtenni” – mondta az MNB elnöke.
Simor hozzáfűzte, az ország, beleértve a bankokat és a lakosságot is, alkalmazkodni kényszerült, ami csak mélyítette a válságot, ugyanakkor a legrosszabb éveket sikerült átvészelni. Az MNB elnöke elmondta: a válság óta nőttek a lakosság nettó megtakarításai, ami nem azt jelenti, hogy több pénzt tesznek félre az emberek, hanem azt, hogy kevesebb hitelt vesznek fel. Ezzel szemben a válságot megelőzően, amit a lakosság bruttó megspórolt, azt felvette hitelbe. A felhalmozódott adósságot ugyanakkor nem lehet egyik pillanatról a másikra eltüntetni. Simor András kifejtette: az elmúlt időszakban csak az export vitte előre a magyar gazdaságot, az összes többi ágazat, piaci szereplő csak visszahúzta. A szakember szerint igaz ugyan, hogy a Széll Kálmán-terv hosszú távon csökkenő pályára állítja az államadósságot, de a lakosság eladósodottsága továbbra is magas, 12-13 százalék a 90 napon túl nem fizető hitelek állománya, továbbá a bankadó miatt a bankok nyeresége közelít a nullához. A válság óta a bankok szigorították a hitelnyújtás feltételeit, emiatt pedig csökkent a kereslet. Cikcakkos a magyar gazdaságpolitika, nem lehet kiszámolni, mi történik középtávon, állítja Simor. Ezzel együtt az MNB előrejelzései szerint a következő két évben 3 százalékos gazdasági növekedés várható.
Simor András a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatására hivatkozva elmondta: a következő tíz évben a különböző országok gazdasági növekedésének üteme az államadósság mértékétől függ. Az összefüggés egyszerű, minél alacsonyabb az államadósság, annál nagyobb lesz a gazdasági növekedés. A kockázatvállalási hajlam hosszabb távon csökkent, ezért sokkal drágábban fognak forráshoz jutni azok az országok, akiknek nagyobb az adóssága. Simor szerint ezért radikálisan meg kell változtatni a magyarországi gazdasági növekedési modellt.
„Valakinek meg kell takarítani, mert az elmúlt két évtizedben ezt senki nem tette meg, a költségvetésnek kell még jobban összeszorulnia, mert a magánszektortól ezt nem lehet elvárni. A Széll Kálmán-terv tulajdonképpen erről szól, alapvetően jó területekre koncentrál” – jelentette ki Simor András. Az MNB elnöke arra számít, a következő egy-két évben Magyarország nettó hitelezője lesz a világnak, de ettől leáll a növekedés. Simor a Széll Kálmán pozitívumai közé sorolta, hogy a magyar kormány a szociális rendszer jelentős szigorításaival ösztönzi a munkaerőpiacot, továbbá, hogy gazdaságosabbá teszik az állami vállalatokat, amelyek korábban jelentős veszteséggel működtek. „Kulcsfontosságú, hogy a munkaerőpiac élénküljön, de ehhez vállalatok is kellenek akik a munkát adják” – jelentette ki Simor András. Hozzátette, a magyar kormány nem tett azért, hogy nőjön a munkaerő-kereslet, mivel az adójóváírás eltörlésével nőtt a munkaerő költsége.
„Magyarország hosszú távú pályára állítását egyik napról a másikra nem lehet megoldani, hosszú évek kellenek ehhez. Magyarországnak a világ átlagához viszonyítva, gazdasági fejlettségéhez képest nagyobb az eladósodottsága, miközben a többi közép-kelet-európai országban alacsonyabb a gazdasági fejlettség szintje, de kisebb az államadósságuk mértéke is” – sommázta az MNB elnöke.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
szóljon hozzá!