2011. május 16., 08:272011. május 16., 08:27
Hosszú, fájdalmas évekre, fegyelmezett gazdaságpolitikára van szükség ahhoz, hogy Magyarország gazdasága újból növekedési pályára álljon, a gazdasági növekedést nem lehet külső forrásokból finanszírozni, jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (képünkön) pénteken, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán tartott előadásán. Simor a magyarországi válság okait a tücsök és a hangya tanmesével szemléltette a BBTE diákjainak, mint mondta, a magyar válság azért volt mélyebb, mint a környező országoké, mert az országban mindenki el volt adósodva, az államot, a bankokat és a lakosságot is beleértve. „A költségvetésnek az a dolga, hogy mérsékelje a válságot, stimulálja a gazdaságot, de eladósodottsága miatt a magyar költségvetés ezt képtelen volt megtenni” – mondta az MNB elnöke.
Simor hozzáfűzte, az ország, beleértve a bankokat és a lakosságot is, alkalmazkodni kényszerült, ami csak mélyítette a válságot, ugyanakkor a legrosszabb éveket sikerült átvészelni. Az MNB elnöke elmondta: a válság óta nőttek a lakosság nettó megtakarításai, ami nem azt jelenti, hogy több pénzt tesznek félre az emberek, hanem azt, hogy kevesebb hitelt vesznek fel. Ezzel szemben a válságot megelőzően, amit a lakosság bruttó megspórolt, azt felvette hitelbe. A felhalmozódott adósságot ugyanakkor nem lehet egyik pillanatról a másikra eltüntetni. Simor András kifejtette: az elmúlt időszakban csak az export vitte előre a magyar gazdaságot, az összes többi ágazat, piaci szereplő csak visszahúzta. A szakember szerint igaz ugyan, hogy a Széll Kálmán-terv hosszú távon csökkenő pályára állítja az államadósságot, de a lakosság eladósodottsága továbbra is magas, 12-13 százalék a 90 napon túl nem fizető hitelek állománya, továbbá a bankadó miatt a bankok nyeresége közelít a nullához. A válság óta a bankok szigorították a hitelnyújtás feltételeit, emiatt pedig csökkent a kereslet. Cikcakkos a magyar gazdaságpolitika, nem lehet kiszámolni, mi történik középtávon, állítja Simor. Ezzel együtt az MNB előrejelzései szerint a következő két évben 3 százalékos gazdasági növekedés várható.
Simor András a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatására hivatkozva elmondta: a következő tíz évben a különböző országok gazdasági növekedésének üteme az államadósság mértékétől függ. Az összefüggés egyszerű, minél alacsonyabb az államadósság, annál nagyobb lesz a gazdasági növekedés. A kockázatvállalási hajlam hosszabb távon csökkent, ezért sokkal drágábban fognak forráshoz jutni azok az országok, akiknek nagyobb az adóssága. Simor szerint ezért radikálisan meg kell változtatni a magyarországi gazdasági növekedési modellt.
„Valakinek meg kell takarítani, mert az elmúlt két évtizedben ezt senki nem tette meg, a költségvetésnek kell még jobban összeszorulnia, mert a magánszektortól ezt nem lehet elvárni. A Széll Kálmán-terv tulajdonképpen erről szól, alapvetően jó területekre koncentrál” – jelentette ki Simor András. Az MNB elnöke arra számít, a következő egy-két évben Magyarország nettó hitelezője lesz a világnak, de ettől leáll a növekedés. Simor a Széll Kálmán pozitívumai közé sorolta, hogy a magyar kormány a szociális rendszer jelentős szigorításaival ösztönzi a munkaerőpiacot, továbbá, hogy gazdaságosabbá teszik az állami vállalatokat, amelyek korábban jelentős veszteséggel működtek. „Kulcsfontosságú, hogy a munkaerőpiac élénküljön, de ehhez vállalatok is kellenek akik a munkát adják” – jelentette ki Simor András. Hozzátette, a magyar kormány nem tett azért, hogy nőjön a munkaerő-kereslet, mivel az adójóváírás eltörlésével nőtt a munkaerő költsége.
„Magyarország hosszú távú pályára állítását egyik napról a másikra nem lehet megoldani, hosszú évek kellenek ehhez. Magyarországnak a világ átlagához viszonyítva, gazdasági fejlettségéhez képest nagyobb az eladósodottsága, miközben a többi közép-kelet-európai országban alacsonyabb a gazdasági fejlettség szintje, de kisebb az államadósságuk mértéke is” – sommázta az MNB elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!