A Kolozs megyei faluban sokan foglalkoznak zöldségtermesztéssel, és minden gazdaságba kell ilyenkor a munkáskéz, de kevés a napszámos
Fotó: Makkay József
Az ország legnagyobb káposztatermesztő szövetkezete a Kolozs megyei Egerbegyen élő magyar gazdák által indított Agrocom közösségi vállalkozás. A több romániai üzletláncot ellátó aranyosszéki szövetkezet három év alatt számos uniós pályázatot nyert el, terveik között szerepel a zöldségfeldolgozás is. Az Aranyos menti faluban jártunk, ahol a napokban fejezik be a káposztabetakarítást.
2021. november 22., 12:402021. november 22., 12:40
A fagyos, nyirkos novemberi reggelen a Kolozs megyei Aranyosegerbegy környéki káposztaföldeken javában tart a betakarítás, az egyik parcelláról napszámosok szedik a tömör káposztafejeket. A gyökérről levágott zöldséget a munkások rutinosan egy-két mozdulattal letakarítják a külső levelektől, és a traktoros utánfutóhoz szerelt szállítószalagra teszik. A betakarítást egy nagyobb csapat mezőgazdasági munkás végzi, a gépesített műveletben mindenkinek megvan a helye. Mire a káposztafejek futószalagon feljutnak az utánfutó rakodóterébe, a telephelyen leemelhető fémketreceknél dolgozó munkások a megtisztított zöldséget műanyag hálókba pakolják.
Az Aranyosgyérestől két kilométerre, az Aranyos folyó bal partján fekvő, 4500 lélekszámú, kétharmad részt román és egyharmad magyar lakosságú aranyosszéki községközpontban, Egerbegyen most folyik a káposztabetakarítás utója. A szövetkezetben dolgozók szerint már egy-két hete végezniük kellett volna, de közbeszólt a munkaerőhiány: 170 lejes napszám mellett sem áll össze mindennap a betakarító csapat.
A Kolozs megyei faluban sokan foglalkoznak zöldségtermesztéssel, és ilyenkor minden gazdaságba kell a munkáskéz, de napszámosból kevés van. A korábbi években Lengyel Lajos Bangladesből származó idénymunkásokkal is próbálkozott, de nem sok sikerrel. A csapat fele egy reggelre eltűnt: nagy valószínűséggel átszöktek Olaszországba, ahol rokonaik élnek. A szövetkezet tagjai is csak a helyi és a környékbeli falvak napszámosaira támaszkodhatnak.
Fotó: Makkay József
A 2018-tól termelő Agrocom mezőgazdasági szövetkezet irodája egy konténer. A szövetkezet közel kéthektáros telephelyét Lengyel Lajos 2010-ben vásárolta meg cége számára Erdély egyik legnagyobb állami disznóhizlaldájától, a rendszerváltás után csődbe ment bonchidai Agrofliptől, amelynek Egerbegyen is nagy birtokai voltak. Körös-körül üresen álló, lerobbant sertésistállók sorakoznak, egyedül a szövetkezet telephelyén van élet. Lengyel Lajos a közösségi vállalkozásnak ötven évre adta koncesszióba a telephelyet, amelyen a régi gabonatárolók napjai meg vannak számlálva. Ha az elnyert legújabb uniós pályázatok megvalósulnak, a régi szocialista éveket idéző lerobbant építmények helyett modern csarnokok, hűtőházak és irodák épülnek.
A három éve alakult szövetkezetnek nagy tervei vannak, hiszen árui ma már eljutnak a legtöbb multinacionális üzletlánc romániai áruházaiba. A több mint száz hektáron korai, közepes tenyészidejű, valamint őszi és téli káposztafajtákat termesztő aranyosszéki szövetkezet jelenleg a legnagyobb káposztatermesztő közösségi vállalkozás az országban, amelyik májustól februárig szállít zöldséget elsősorban a Kaufland, a Profi és a Carrefour áruházaknak. Mivel Egerbegyen a korai káposztát csak júniusban kezdik betakarítani, a kieső egy-két hónapos periódusra a dél-romániai káposztatermesztő faluból, a Dolj megyei Moțățeiról szerzik be a szükséges árumennyiséget.
„Az áruházláncok folyamatos áruszállítást kérnek a szövetkezettől, amiért cserébe rendszerint jó árakat kapunk. Tavaly például egész évben a zöldségpiaci árak felett 20–30 banival fizették ki a káposztánkat még az akciós termékek esetében is, ami nagyon megérte. Volt olyan hét, amikor a Kaufland 170 tonna káposztát rendelt tőlünk, de csak 150-et tudtunk szállítani” – összegzi a nagyáruházakkal kiépített jó kapcsolatukat a szövetkezet elnöke.
Káposztacsomagoló gépsor
Fotó: Makkay József
Az ide vezető út nem volt könnyű. Az előzmények közé tartozik, hogy a Lengyel család a kilencvenes évek végén váltott, és az építőanyag-forgalmazásról áttért mezőgazdasági termelésre. A bő húsz hektáron elkezdett káposzta-, újburgonya- és karfioltermesztés az első években sikeres volt. A nagybani piacokon értékesíteni lehetett minden árut, sőt, egy idő után nem is kellett piacra menni, mert a nagy viszonteladók „házhoz” jöttek.
A nagy mennyiségű zöldség számára ez az értékesítési lehetőség mégsem bizonyult biztonságosnak, ezért Lengyel Lajos elkezdett érdeklődni nagyáruházaknál. Sorozatos e-mail-váltások során derült ki, hogy huszonvalahány hektáros termelőként túl kicsi ahhoz, hogy az áruházláncok komolyan vegyék. Ekkor fogalmazódott meg benne az ötlet, hogy jó volna helyi termelőkkel egy szövetkezetet létrehozni, így nagyobb mennyiségű árut tudnának eladni. A faluban a többi termelő is hasonló gondokkal küszködött.
„Az elmúlt 10–15 évben többször megfordultak nálunk szakemberek a mezőgazdasági igazgatóságtól és a vidékfejlesztési ügynökségtől, hogy alakítsunk szövetkezetet. Az előadások után a gazdák hazamentek, és nem történt semmi. Az elképzelésnek nem lett folytatása, mert nem volt helyi kezdeményező. Ezt a szerepet végül én vállaltam, és sikerült meggyőzni 12 gazdát, hogy vágjunk bele” – magyarázza a szövetkezet indulásának körülményeit vendéglátóm, akit a közgyűlés elnökké választott.
Fotó: Makkay József
A bejegyzést nehezítette, hogy az alapító gazda a román mezőgazdasági szövetkezeti törvényt egy kommunista ízű jogszabálynak tartja. A gazdák tulajdonrészétől függetlenül mindenki egyforma szavazati joggal rendelkezik. Lengyel Lajos előrelátó volt, ezért szétnézett az országban, hogy néhány bejegyzett szövetkezet miért jutott csődbe.
Egyenlő szavazat mellett a többségben levő kisgazdák diktálnak. Az elnök szerint ilyen érdekellentétek mellett a szövetkezet nem tudna fejlődni, nem lenne pénze beruházásra. Végül megtalálta a kiskaput: a közösségi vállalkozást egy másik szövetkezeti törvény alapján jegyezték be, amely a más gazdasági területeken működő szövetkezeteket szabályozza. A jogszabály lehetőséget biztosít a tagságnak a tőkerészesedés szerinti érdekérvényesítésre. Aki a faluban ezzel egyetértett, 2017-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, és 2018-ban elkezdtek közösen értékesíteni.
Káposztapalántázó gép a telephelyen
Fotó: Makkay József
Lengyel Lajos szerint indulásuk szerencsés volt, mert 2017-ben a nagy szárazság miatt káposztahiány keletkezett az országban, a nagyáruházak áruszükségletük kis részét tudták beszerezni. Amikor az új szövetkezet megkereste ajánlatával az üzletláncokat, egymás után születtek a beszállítói szerződések.
A szövetkezet ügyvezető igazgatója, Kis Lehel utolsó éves egyetemista a kolozsvári agrártudományi egyetem élelmiszer- feldolgozói szakán. Az aranyosszéki Bágyonból Egerbegyre ingázó fiatalember szülei is zöldségtermesztéssel foglalkoznak, így az otthon tanult szakmát folytathatja főállásban is. Végigjárjuk a nagy átalakítások előtt álló telephelyet. Uniós pályázataikból öt palántaültető gépet vásároltak eddig. Az egyik helyiségben korszerű magvető gépet is beállítottak a tagság számára. A gépsor összekeveri a palántaneveléshez szükséges tápföldet, tálcákba teszi, elveti a magot, megöntözi, a futószalagról pedig a gazdák hazaviszik.
A szövetkezet ügyvezető igazgatója, Kis Lehel utolsó éves egyetemista a kolozsvári agrártudományi egyetem élelmiszerfeldolgozói szakán
Fotó: Makkay József
A szövetkezet vezetői szerint ilyen körülmények között ma káposztát termelni a legkifizetődőbb zöldségtermesztési foglalatosság. Kis Lehel és Lengyel Lajos szerint ezek a beruházások csak a kezdetet jelentik. A most elindított uniós projektjük szerint két hűtőkamrával üzemelő új csarnokot építenek 1,5 millió euróból, ahova zöldségválogató, tisztító, mosó és csomagoló gépsort vásárolnak. Az új berendezéssel mindenféle megrendelői igényt ki tudnak majd elégíteni. Próbálkoztak már azzal is, hogy aranyosszéki falvakból gyökérzöldséget forgalmazzanak, de ez egyelőre nem valósult meg, mert nincs hozzá elegendő nagytermelő, akik biztosítani tudnák az áruházi beszállításokat.
Következő beruházásként zöldségfeldolgozó gépsort is beüzemelnének, amely salátának vágna össze zöldségeket, illetve sütni vagy főzni való friss burgonyát. Kérdésemre, hogy a tagság mennyire elégedett, Lengyel Lajos azt válaszolja: folyamatosan vannak viták, hiszen nem mindenki elégedett az árral, mert a piac változik. De az a jó dolog, hogy amikor a szezonnak vége, és a tagok utánaszámolnak, rájönnek, idén is jó évet zártak a szövetkezettel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!