
Fotó: Portfólió.hu
Enyhén ugyan elmozdult a lej kedden az egy nappal korábbi történelmi mélypontról, de szakértők szerint semmi okunk derűlátásra, a gazdaságnak ugyanis komoly nehézségeket kell leküzdenie ahhoz, hogy újra erőre kapjon a román deviza. Így egyelőre hozzá kell szoknunk a 4,6 lej/euró körüli árfolyamhoz, ami azt jelenti, hogy 10 euróért 25 perccel többet kell dolgoznunk, mint az év elején, amikor 4,5 lej/euró körül alakult az árfolyam.
2017. november 14., 23:542017. november 14., 23:54
Enyhén ugyan elmozdult a lej kedden az egy nappal korábbi történelmi mélypontról, de a szakértők szerint egyelőre semmi okunk derűlátásra, a gazdaságnak ugyanis nagy nehézségeket kell leküzdenie ahhoz, hogy újra erőre kapjon a román deviza. A Román Nemzeti Bank (BNR) kedden 13 órakor 4,6482 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki, ami ugyan kevesebb, mint az egy nappal korábban elért 4,6495-ös szint, de alig 0,03 százalékkal.
Eközben az amerikai dollárral szembeni lejtmenet folytatódott kedden is, a 3,9671 lej/dolláros szint 2,4 banival volt magasabb a hétfői értéknél. Az elemzők szerint ugyanakkor
A 4,6 lej/eurós szint elérésével különben a lej lett a legrosszabbul teljesítő deviza a közép-kelet-európai térségben, a román devizának esett ugyanis a leginkább az értéke a régió valutáihoz, vagyis a magyar forinthoz, a lengyel zlotyhoz és a cseh koronához képest, ami pedig aggodalomra adhat okot – hívják fel a figyelmet a szakemberek.
A régió valutái közül kettő, a korona és a zloty erősödött is az euróhoz képest. Igazából
– mutat rá összevetésében a Digi24 hírtelevízió.
Horia Braun, a BCR vezető közgazdásza szerint azonban a helyzet még nem drámai, a 0 és 3 százalék közötti éves árfolyam-ingadozás még a normálisnak mondható intervallumon belül van. „Nem beszélhetünk az árfolyam aggasztó alakulásáról, már amiatt sem, hogy Mugur Isărescu jegybankelnök beszélt arról, hogy kevésbé rugalmas lejre kell számítani. Elég sokáig állt a 4,6 lej körüli szinten. Most úgy tűnik, hogy a lej újabb egyensúlyi szintet keres” – idézi a szakembert az Economica.net gazdasági hírportál. Braun szerint az év végéig még 1 százaléknyit gyengülhet a lej az euróhoz képest, ami 4,7 lej körüli árfolyamot jelenthet 2017 utolsó napjaira.
A helyzetet a belföldi gondok mellett ugyanakkor külpiaci hatások is súlyosbíthatják, várhatóan az Amerikai Egyesült Államok jegybankjának szerepét ellátó Fed alapkamatot fog emelni, ami negatívan hat majd ki a feltörekvő országok devizáira, köztük a lejre is, ami amúgy is a portfolióbefektetők kezében van – vallják a BCR pénzpiaci szakértői.
A román jegybanki szakértő szerint azonban a mostani lejtmenet esetében szó nincs spekulációról vagy a lej ellen irányuló támadásról. Adrin Vasilescu, a BNR stratégiai tanácsadója kedden válaszolt Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök egy nappal korábbi kijelentésére, ami szerint bizonyos körök a lejt támadják, és azért ugrott meg ennyire az árfolyam. Vasilescu szerint nem fordulhatnak elő a 2008-ban történtek, amikor valóban támadták a román devizát.
„Nem ismétlődik meg! Lehetetlenség, és
Ha okokat keresünk, nézzük meg, mi történt, mielőtt az árfolyam megugrotta volna a 4,6-os szintet. A külkereskedelmi mérleg okolható, mivel oda jutottunk, hogy az import eléri a 8 milliárd eurót kilenc hónap után, így az év végére elérheti a 12 milliárdot, ami azt jelenti, hogy 2 százalékkal magasabb az exportnál. Felmerül a kérdés: ki fedezi a különbözetet, ki fizeti meg?” – jelentette ki a jegybanki szakember.
Mint ismeretes, néhány nappal korábban szintén a külkereskedelmi hiány mélyülésével indokolta Mugur Isărescu jegybankelnök azt, hogy a szomszédos országok nemzeti devizáitól eltérően a román lej leszálló ágon van.
– fogalmazott Isărescu az inflációról szóló jelentést ismertető sajtótájékoztatón. Rámutatott ugyanakkor, hogy a gazdaság növekedése a fogyasztókon alapul, s gondot jelent az is, hogy feszültség jellemzi a munkaerőpiacot.
A múlt héten közzétett inflációs jelentés is rossz hírrel szolgált ugyanakkor: a jegybank felfele módosította előrejelzését, és a korábbi prognózisban szereplő 1,9 százalék helyett immár 2,7 százalékos pénzhígulást vár.
A gyenge lej az exportőrökön kívül tulajdonképpen mindenkinek rendkívül rossz hír. Azok a cégek ugyanis jól járnak, akik magas árfolyamon viszik ki a termékeiket, hiszen lejben nagyobb összeggel gyarapodik a bankszámlájuk, ám
Claudiu Cazacu nemzetközi piaci elemző például kedden a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a benzin és a gázolaj november végéig további legalább 4 százalékkal fog drágulni – az áremelést a kőolaj nemzetközi piaci árának alakulása mellett a lej dollárral szembeni gyengülése is indokolja. Márpedig – mint megszokhattuk – az üzemanyagok árának emelkedése minden területen drágulásokhoz fog vezetni, több ágazatban már jelezték is, hogy decembertől elkerülhetetlen lesz a drágítás.
A román deviza lejtmenetének hatását az egyik legfrappánsabban különben a Digi24 határozta meg kedden, amikor arra irányították rá a figyelmet, hogy az értékvesztés nyomán többet kell dolgoznunk ugyanazért a pénzért. Hiszen
tehát 25 perccel többet dolgozunk 10 euróért.
Hároméves csúcsra hágott kedden a háromhavi irányadó bankközi kamatláb, a ROBOR 3M: a hétfői 1,89 százalékról 1,92 százalékra nőtt. A hathavi ROBOR eközben 2,06 százalékról 2,07 százalékra emelkedett, s a kilenchavi irányadó bankközi kamatláb is 2,11 százalékról 2,12 százalékra bővült.
Mint ismeretes,
A kilenchavi ROBOR-t a kereskedelmi bankok által egy másik kereskedelmi banktól felvett kölcsön kamatjának kiszámításakor alkalmazzák. Szeptember elején a háromhavi ROBOR még 0,92 százalékon állt, míg az év elején 0,87 százalékos volt.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
szóljon hozzá!