Országos viszonylatban Hargita megyében igényelik a legtöbb területalapú támogatást a gazdák
Fotó: Barabás Ákos
A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) megyei kirendeltségein keresztül igényelhető agrártámogatások leadási határideje május 15. A napokban elkezdődött igénylési folyamatot a székelyföldi megyékben sikerült példásan megszervezni, Észak-Erdélyben pedig a falugazdászok segítenek a magyar gazdáknak.
2019. március 10., 10:412019. március 10., 10:41
Március 1-jétől május 15-ig veszik át a gazdák támogatási kérelmeit a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségek megyei irodái. A tavalyi előírások nem változtak: mind a támogatható megművelt mezőgazdasági területek minimális nagysága, mind az állatlétszám az elmúlt évek pályázati kiírásaival egyezik meg.
Az APIA országos vezetősége az elmúlt napokban arra figyelmeztette a gazdákat, hogy lehetőleg tartsák be az elektronikus előjegyzés időpontját, mert ezek újratervezésével torlódás jöhet létre, ami az APIA-alkalmazottak túlterheléséhez vezet, a gazdák számára pedig hosszú sorban állást okozhat. (Az előjegyzést amiatt vezették be, mert régebben a leadás határideje körül végeláthatatlan sorok kígyóztak a megyei hivatalok előtt, sok bosszúságot okozva ezzel gazdáknak és alkalmazottaknak egyaránt.)
Az ország különböző vidékein azonban igen eltérő képet mutat a munkamenet.
amellett, hogy itt hívják le a gazdák a legtöbb területalapú mezőgazdasági támogatást, rendszerint itt akad a legkevesebb gond az előjegyzések és a támogatási kérések átvételében.
Az APIA Hargita megyei igazgatója, Haschi András ezt annak tulajdonítja, hogy sajátságos módszert alakítottak ki a helyi önkormányzatokkal a gazdákkal történő ügyintézést illetően, és ezt az újítást az APIA országos vezetősége is elfogadta, hiszen közös cél a jó munkamenet biztosítása. A székely módszer lényege, hogy a megye valamennyi polgármesteri hivatalában – a különböző gazdaszervezetek segítségével – összeállítják a gazdák agrártámogatást igénylő dossziéját, amelyet a gazda másnap benyújt az APIA irodájában: a termelő a tisztviselő jelenlétében aláírja a kérést, és ezzel be is fejeződött a sok megyében hosszú órákig tartó munka, ami rendszerint az APIA-alkalmazottra hárul, aki külső segítség nélkül viszont nehezen boldogul a gazdával, ha az nem hozza be az igényléshez szükséges papírokat.
„Hargita megye 26 ezer, agrártámogatásra jogosult gazdájával gyakorlatilag a helyi polgármesteri hivatalok alkalmazottai veszik fel a kapcsolatot telefonon, sms-ben vagy e-mailben. A gazdák előbb a helyi önkormányzathoz mennek, ahol jelenlétükben kitöltik a szükséges papírokat. Segítség nélkül az idősebb gazdák nem is tudnának agrártámogatást igényelni, hiszen nem tudják kezelni az országos APIA-hivatal számítógépes online felületét. Egyértelmű, hogy szakmai támogatásra szorulnak” – magyarázza az igazgató.
Míg a szaktanácsadás szükségességét a székelyföldi megyékben már évekkel ezelőtt felismerték és kidolgozták – Hargita megye minden településén, Kovászna és Maros megye falvainak többségében működik az önkormányzatok és a gazdák közötti agrártámogatási együttműködés –, az ország sok megyéjében ez nem ilyen egyértelmű, emiatt a megyei APIA-központok előtt hatalmas sorok szoktak kialakulni.
Az észak-erdélyi megyékben a magyarok lakta településeken – ahol a helyi polgármesteri hivatalok ebben nem nyújtanak megfelelő segítséget – ez a feladat a tavaly ősztől a jelentősen kibővített magyar falugazdász-hálózatra hárul. Erről már egyezség született a különböző mezőgazdasági szervezetek között, amelyek a magyarországi agrárminisztérium támogatásával alkalmazhattak falugazdászokat Erdélyben. Az utóbbi években ugyanis bebizonyosodott, hogy a szórványmegyékben arányaiban kevesebb magyar anyanyelvű gazda kap agrártámogatást, mint román társai.
A területalapú agrártámogatás lehívásával azonban nem oldódik meg a gazda minden ezzel kapcsolatos gondja, hiszen a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek betartását az APIA megyei hivatalai szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Haschi András szerint a legtöbb baj abból adódik, hogy a gazdák nem tudják térképen beazonosítani megdolgozott földjeiket. Ez félig-meddig önhibájukon kívül történik, hiszen a területek számítógépes nyilvántartását vezető helyi polgármesteri hivatalok feladata lenne egyeztetni a gazdákkal. Ellenőrzésekkor sok esetben a terepen derül ki, hogy a támogatott földterület nem jó helyen szerepel a térképen. A másik fő gond – amiért viszont egyértelműen a gazdát terheli a felelősség –, hogy a támogatásra bejegyzett állatállományból vagy idő előtt levágnak vagy eladnak egyedeket, és ezt nem írják le, nem veszik ki idejében a nyilvántartásból, ami kihágásnak minősül, és ezért büntetést kell fizetniük.
Az országos költségvetés miatt késnek a kifizetések
Az állami költségvetés késése miatt elhúzódik az agrártámogatási kifizetéseknek az a része, amelyet román állami költségvetésből fedeznek. Ezek az összegek az európai uniós támogatásokhoz képest kisebb nagyságrendűek, de sok gazdát érintenek. Az alkotmánybíróság tegnap visszautasította Klaus Johannis államfőnek a költségvetéssel kapcsolatos kifogásait, így lerövidülhet az eddig ki nem fizetett agrártámogatások átutalásának ideje is. Az APIA Hargita megyei igazgatója szerint ez az összetámogatás mintegy 8–10 százalékát jelenti, de pontos összegeket csak akkor tudnak mondani a gazdáknak, ha az állami költségvetés megjelenik a Hivatalos Közlönyben, és országosan leosztják a szóban forgó agrártámogatások teljes összegét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!