Segítség nélkül nehezen igényelhető agrártámogatás – a magyar gazdáknak leginkább a román űrlapok kitöltésével adódnak gondjaik

Az APIA országos vezetősége az elmúlt napokban arra figyelmeztette a gazdákat, hogy lehetőleg tartsák be az elektronikus előjegyzés időpontját, mert ezek újratervezésével torlódás jöhet létre, ami az APIA-alkalmazottak túlterheléséhez vezet, a gazdák számára pedig hosszú sorban állást okozhat. (Az előjegyzést amiatt vezették be, mert régebben a leadás határideje körül végeláthatatlan sorok kígyóztak a megyei hivatalok előtt, sok bosszúságot okozva ezzel gazdáknak és alkalmazottaknak egyaránt.)

Az ország különböző vidékein azonban igen eltérő képet mutat a munkamenet.

amellett, hogy itt hívják le a gazdák a legtöbb területalapú mezőgazdasági támogatást, rendszerint itt akad a legkevesebb gond az előjegyzések és a támogatási kérések átvételében.

Az APIA Hargita megyei igazgatója, Haschi András ezt annak tulajdonítja, hogy sajátságos módszert alakítottak ki a helyi önkormányzatokkal a gazdákkal történő ügyintézést illetően, és ezt az újítást az APIA országos vezetősége is elfogadta, hiszen közös cél a jó munkamenet biztosítása. A székely módszer lényege, hogy a megye valamennyi polgármesteri hivatalában – a különböző gazdaszervezetek segítségével – összeállítják a gazdák agrártámogatást igénylő dossziéját, amelyet a gazda másnap benyújt az APIA irodájában: a termelő a tisztviselő jelenlétében aláírja a kérést, és ezzel be is fejeződött a sok megyében hosszú órákig tartó munka, ami rendszerint az APIA-alkalmazottra hárul, aki külső segítség nélkül viszont nehezen boldogul a gazdával, ha az nem hozza be az igényléshez szükséges papírokat.

„Hargita megye 26 ezer, agrártámogatásra jogosult gazdájával gyakorlatilag a helyi polgármesteri hivatalok alkalmazottai veszik fel a kapcsolatot telefonon, sms-ben vagy e-mailben. A gazdák előbb a helyi önkormányzathoz mennek, ahol jelenlétükben kitöltik a szükséges papírokat. Segítség nélkül az idősebb gazdák nem is tudnának agrártámogatást igényelni, hiszen nem tudják kezelni az országos APIA-hivatal számítógépes online felületét. Egyértelmű, hogy szakmai támogatásra szorulnak” – magyarázza az igazgató.

Míg a szaktanácsadás szükségességét a székelyföldi megyékben már évekkel ezelőtt felismerték és kidolgozták – Hargita megye minden településén, Kovászna és Maros megye falvainak többségében működik az önkormányzatok és a gazdák közötti agrártámogatási együttműködés –, az ország sok megyéjében ez nem ilyen egyértelmű, emiatt a megyei APIA-központok előtt hatalmas sorok szoktak kialakulni.

Az észak-erdélyi megyékben a magyarok lakta településeken – ahol a helyi polgármesteri hivatalok ebben nem nyújtanak megfelelő segítséget – ez a feladat a tavaly ősztől a jelentősen kibővített magyar falugazdász-hálózatra hárul. Erről már egyezség született a különböző mezőgazdasági szervezetek között, amelyek a magyarországi agrárminisztérium támogatásával alkalmazhattak falugazdászokat Erdélyben. Az utóbbi években ugyanis bebizonyosodott, hogy a szórványmegyékben arányaiban kevesebb magyar anyanyelvű gazda kap agrártámogatást, mint román társai.

A területalapú agrártámogatás lehívásával azonban nem oldódik meg a gazda minden ezzel kapcsolatos gondja, hiszen a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek betartását az APIA megyei hivatalai szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Haschi András szerint a legtöbb baj abból adódik, hogy a gazdák nem tudják térképen beazonosítani megdolgozott földjeiket. Ez félig-meddig önhibájukon kívül történik, hiszen a területek számítógépes nyilvántartását vezető helyi polgármesteri hivatalok feladata lenne egyeztetni a gazdákkal. Ellenőrzésekkor sok esetben a terepen derül ki, hogy a támogatott földterület nem jó helyen szerepel a térképen. A másik fő gond – amiért viszont egyértelműen a gazdát terheli a felelősség –, hogy a támogatásra bejegyzett állatállományból vagy idő előtt levágnak vagy eladnak egyedeket, és ezt nem írják le, nem veszik ki idejében a nyilvántartásból, ami kihágásnak minősül, és ezért büntetést kell fizetniük.