Fotó: Gozner Gertrud
2009. február 18., 09:172009. február 18., 09:17
A nemzetközi hitelminősítő a nyugati tulajdonú kelet-európai bankok helyzetét mérte fel a jelenlegi gazdasági körülmények közepette. Az elemzés szerint a fő kelet-európai piacok „hosszú és mély recesszióba kerültek”, és helyzetük romlása negatív besorolási nyomást gyakorol az itt működő bankérdekeltségekre. Ez előbb-utóbb a tulajdonos nyugati bankok kockázati osztályzatainak gyengülését is okozhatja, ha az adott anyabank kelet-európai tevékenysége a cégcsoport működésének jelentős hányadát teszi ki. A Moody’s szerint a romlási folyamat nyomán „szelektívebbé” válhat a nyugat-európai tulajdonos bankok által a kelet-európai érdekeltségeknek nyújtott támogatás, ami tovább taszíthatja a lejtőn a leánybankokat.
| A nemzetközi pénzügyi rendszer még jó ideig nem lesz életerős állapotban, ezért fokozni kell a bankok támogatását és az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködést is. Ezt nyilatkozta tegnap Dominique Strauss-Kahn. Az IMF vezérigazgatója szerint a világgazdasági válság 2010 elejére fejeződhet be, de ha elmaradnak a szükséges intézkedések, akkor a válság elhúzódhat. „2009 mindenképpen nehéz év lesz” – szögezte le. Mint hangsúlyozta, teljesen rendbe kell tenni a bankok könyveit, de ez nem halad elég gyorsan. „Nyugtalanító, hogy amit az országok e téren elhatároznak, az jó irányba mutat, csak nem mennek eléggé messze (a végrehajtásban). Ez vonatkozik a bankokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködésre is” – tette hozzá. A France Inter rádióban Kahn azt is fejtegette, hogy szerinte a növekedés serkentését célzó intézkedések sem tekinthetők elégségesnek, nem elég jelentősek. Igaz ugyan, hogy a reálgazdaság fellendítésének terveiben az országok az IMF útmutatásait követik, de nem kellő eltökéltséggel, ez észlelhető például Japánban és egyes európai országokban is. |
A nyugat-európai bankok zömének több leányvállalata van a térségben, és előfordulhat, hogy „gondosan mérlegelni fogják” ezek stratégiai jelentőségét, az eddig végrehajtott befektetéseket, a várható nyereséget és az országkockázatot. A bankok a várt kockázatmegtérülési rátától függően nyújtanak tőkeellátást leányvállalataiknak, így különösen azokban az országokban jelentősek a lefelé ható kockázatok, amelyek valószínűsíthetően nagyon gyenge vagy éppen negatív növekedést produkálnak középtávon, áll a Moody’s elemzésében.
A cég az általa befektetési szintű szuverén adósosztályzattal ellátott térségi országok közül a balti köztársaságokat, Magyarországot, Romániát és Bulgáriát sorolta a legsebezhetőbbek közé, megjegyezve ugyanakkor, hogy olyan, viszonylag kis külső adósságú országok is nyomás alá kerültek, mint Ukrajna, Kazahsztán és Oroszország. A Moody’s a múlt héten irányzott elő leminősítést valószínűsítő felülvizsgálatot a baltiak közül Litvánia és Észtország adósosztályzatait illetően, azon véleménye alapján, hogy a sokk mérete miatt a két ország gazdasági modelljei szerkezeti szintű sérüléseket szenvedhettek.
Egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings szintén ebben a hónapban leminősítette Oroszországot és Ukrajnát, ez utóbbi lépést azzal indokolva, hogy az ukrán pénzügyi rendszerre ható, felerősödött feszültség és az IMF-program végrehajtásának sikerét fenyegető egyre nagyobb kockázatok miatt növekszik az ukrajnai banki és valutaválság kialakulásának veszélye. Oroszország esetében a Fitch a nyersanyagár-zuhanás kihatásaira és az adósságrefinanszírozási kockázatokra hivatkozott.
A Moody’s tegnap nyilvánosságra hozott elemzése szerint a jelentős keleti érdekeltségekkel bíró nyugat-európai bankok zöme hat országban – Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Svédországban – működik. E bankoknál összpontosul a Kelet-Európával szembeni teljes nyugat-európai banki követelések 84 százaléka. Hitelezői szempontból az osztrák bankrendszer a leginkább érintett, mivel az ausztriai banki követeléseknek csaknem a fele Kelet-Európával szemben áll fenn, írja a Moody’s elemzése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok