Fotó: Gozner Gertrud
2009. február 18., 09:172009. február 18., 09:17
A nemzetközi hitelminősítő a nyugati tulajdonú kelet-európai bankok helyzetét mérte fel a jelenlegi gazdasági körülmények közepette. Az elemzés szerint a fő kelet-európai piacok „hosszú és mély recesszióba kerültek”, és helyzetük romlása negatív besorolási nyomást gyakorol az itt működő bankérdekeltségekre. Ez előbb-utóbb a tulajdonos nyugati bankok kockázati osztályzatainak gyengülését is okozhatja, ha az adott anyabank kelet-európai tevékenysége a cégcsoport működésének jelentős hányadát teszi ki. A Moody’s szerint a romlási folyamat nyomán „szelektívebbé” válhat a nyugat-európai tulajdonos bankok által a kelet-európai érdekeltségeknek nyújtott támogatás, ami tovább taszíthatja a lejtőn a leánybankokat.
| A nemzetközi pénzügyi rendszer még jó ideig nem lesz életerős állapotban, ezért fokozni kell a bankok támogatását és az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködést is. Ezt nyilatkozta tegnap Dominique Strauss-Kahn. Az IMF vezérigazgatója szerint a világgazdasági válság 2010 elejére fejeződhet be, de ha elmaradnak a szükséges intézkedések, akkor a válság elhúzódhat. „2009 mindenképpen nehéz év lesz” – szögezte le. Mint hangsúlyozta, teljesen rendbe kell tenni a bankok könyveit, de ez nem halad elég gyorsan. „Nyugtalanító, hogy amit az országok e téren elhatároznak, az jó irányba mutat, csak nem mennek eléggé messze (a végrehajtásban). Ez vonatkozik a bankokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködésre is” – tette hozzá. A France Inter rádióban Kahn azt is fejtegette, hogy szerinte a növekedés serkentését célzó intézkedések sem tekinthetők elégségesnek, nem elég jelentősek. Igaz ugyan, hogy a reálgazdaság fellendítésének terveiben az országok az IMF útmutatásait követik, de nem kellő eltökéltséggel, ez észlelhető például Japánban és egyes európai országokban is. |
A nyugat-európai bankok zömének több leányvállalata van a térségben, és előfordulhat, hogy „gondosan mérlegelni fogják” ezek stratégiai jelentőségét, az eddig végrehajtott befektetéseket, a várható nyereséget és az országkockázatot. A bankok a várt kockázatmegtérülési rátától függően nyújtanak tőkeellátást leányvállalataiknak, így különösen azokban az országokban jelentősek a lefelé ható kockázatok, amelyek valószínűsíthetően nagyon gyenge vagy éppen negatív növekedést produkálnak középtávon, áll a Moody’s elemzésében.
A cég az általa befektetési szintű szuverén adósosztályzattal ellátott térségi országok közül a balti köztársaságokat, Magyarországot, Romániát és Bulgáriát sorolta a legsebezhetőbbek közé, megjegyezve ugyanakkor, hogy olyan, viszonylag kis külső adósságú országok is nyomás alá kerültek, mint Ukrajna, Kazahsztán és Oroszország. A Moody’s a múlt héten irányzott elő leminősítést valószínűsítő felülvizsgálatot a baltiak közül Litvánia és Észtország adósosztályzatait illetően, azon véleménye alapján, hogy a sokk mérete miatt a két ország gazdasági modelljei szerkezeti szintű sérüléseket szenvedhettek.
Egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings szintén ebben a hónapban leminősítette Oroszországot és Ukrajnát, ez utóbbi lépést azzal indokolva, hogy az ukrán pénzügyi rendszerre ható, felerősödött feszültség és az IMF-program végrehajtásának sikerét fenyegető egyre nagyobb kockázatok miatt növekszik az ukrajnai banki és valutaválság kialakulásának veszélye. Oroszország esetében a Fitch a nyersanyagár-zuhanás kihatásaira és az adósságrefinanszírozási kockázatokra hivatkozott.
A Moody’s tegnap nyilvánosságra hozott elemzése szerint a jelentős keleti érdekeltségekkel bíró nyugat-európai bankok zöme hat országban – Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Svédországban – működik. E bankoknál összpontosul a Kelet-Európával szembeni teljes nyugat-európai banki követelések 84 százaléka. Hitelezői szempontból az osztrák bankrendszer a leginkább érintett, mivel az ausztriai banki követeléseknek csaknem a fele Kelet-Európával szemben áll fenn, írja a Moody’s elemzése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok